Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodás

Tartalom

Előszó 9
1. A „fenntarthatóság" mint a gazdaság, társadalom, bioszféra viszonya 13
1.1. A növekedés és fejlődés konfliktusa 13
1.1.1. Cowboy vagy űrhajós gazdaság? 14
1.1.2. A gazdaság növekedési kényszere 18
1.2. A fenntartható fejlődés, mint egy lehetséges megoldás 24
1.2.1. A fenntartható fejlődés értelmezése 24
1.2.2. A gazdaság nyitott láncainak zárása 33
1.2.3. A fenntarthatóság és a növekedés viszonya 41
1.3. A fenntarthatósági átmenet összetevői 44
1.4. A fenntarthatóság szintjei 50
2. A környezet gazdasági értékelése 53
2.1. A természeti tőke mérésének sajátosságai 53
2.1.1. Szabad javak, közjavak 55
2.1.2. Externális hatások 58
2.1.3. Diszkontálási sajátosságok 59
2.2. A teljes gazdasági érték 63
2.3. Környezetértékelési módszerek 72
2.3.1. Piaci árakon alapuló közgazdasági értékelési módszerek 73
2.3.2. Feltárt preferenciákon alapuló közgazdasági értékelési módszerek 86
2.4. Környezeti kárértékelés 93
2.5. Költség-haszon, költség-hatékonyság elemzés 98
2.6. Környezeti hatásvizsgálat, stratégiai környezeti vizsgálat 110
2.7. Környezeti szempontú technológia-és termékértékelés 110
3. Környezeti, jóléti, fenntarthatósági indikátorok 127
3.1. Mit mérünk és hogyan? 127
3.2. A GDP-GNP korlátai 129
3.3. Új típusú makromutatók: NEW, ISEW, GPI 132
3.3.1. Az ISEW továbbfejlesztése, a GPI „Valódi Fejlődés Mutató" 136
3.3.2. Magyar GPI-számítások 143
3.4. Ökológiai lábnyom, a Humán Fejlődés Indexe 145
3.4.1. Az ökológiai lábnyom fogalma 145
3.4.2. A Humán Fejlődés Indexe (HDI) 149
3.5. Komplex környezeti indikátor (ECO-21) 151
3.5.1. A PSR-modell 151
3.5.2. A DPSIR-modell 153
3.5.3. Az ECO-21 indikátor fogalma és alkalmazásának lehetőségei 155
4. A környezetgazdaságtan, mint megoldáskeresés 165
4.1. A piaci kudarcok, külső gazdasági hatások (externáliák) 167
4.1.1. A külső gazdasági hatások (externáliák) fogalma és jellemzői 168
4.1.2. Az externáliák gazdaságilag optimális nagysága 175
4.1.3. Környezetszennyezés saját kár okozással 178
4.2. A környezetszabályozás szükségessége és ennek megjelenése a közgazdasági elméletekben 182
4.2.1. A pigoui adó 183
4.3. Állami szabályozási módok 186
4.3.1. Közvetlen szabályozás, normák 186
4.3.2. A közgazdasági, piaci eszközök alkalmazása 189
4.4. Magánmegoldások (Coase tétel) 191
5. A környezetgazdálkodási típusok és a fenntarthatóság viszonya 199
5.1. A környezeti hatáslánc, környezetpolitikai típusok 199
5.1.1. A környezeti hatáslánc 199
5.1.2. A környezetpolitika fogalma és típusai 202
5.2. A környezeti szabályozás főbb típusai 208
5.2.1. A szabályozás és a gazdálkodás elágazásai 208
5.2.2. Környezetszabályozási típusok 210
5.3. Kritériumok a megfelelő szabályozó eszközök kiválasztásához 227
5.3.1. Statikus hatékonyság 229
5.3.2. Dinamikus hatékonyság 230
5.3.3. Az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, információigény 231
5.3.4. A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás 232
5.3.5. Társadalmi hatás, politikai megfontolások 232
5.4. Új fejlemények a környezetszabályozásban 235
5.5. A „fenntarthatóság" a magyar gazdaság-és környezetpolitikában 241
6. A fenntarthatóság helyi-kisregionális szintje 245
6.1. A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban 245
6.2. A fenntarthatóság lokális programjának (Local Agenda 21) lényege, jelentősége 254
6.2.1. A Local Agenda 21 dimenziói 256
6.3. A fenntarthatóság lokális programjának (LA-21) szerkezete 257
6.3.1. A fenntarthatóság helyi elvei, partnerségi kapcsolatok 258
6.3.2. Közösségközpontú problémaelemzés 265
6.3.3. Közösségi prioritások kijelölése, célok kitűzése 270
6.3.4. Stratégiai akciótervezés 272
6.3.5. Megvalósítás és monitoring 274
6.3.6. Értékelés és visszacsatolás 275
6.4. Indikátorok a fenntartható fejlődés lokális programjaiban 278
6.5. A Local Agenda 21 feladatai és tapasztalatai az Európai Unióban és Magyarországon 295
Zárszó 307
Irodalomjegyzék 309

Témakörök