Fémszórás

Előszó

Részlet a könyvből:
I. FEJEZET
A FÉMSZÓRÁS ALAPJELENSÉGEI
A fémszórás hazánkban is hosszabb idő óta ismert eljárás. Lényege az, hogy megolvadt fémet, vagy nem fémes anyagot nagy nyomású gázsugár segítségével először elporlasztanak, majd nagy sebességgel felrepítik a bevonandó felületre. A korszerű kutatás, fejlett segédeszközei útján, melyek között nagy jelentősége van a nagy sebességű filmfelvevő technikának, alaposan tanulmányozta az olvasztásnál és a röppályán fémszórás közben lejátszódó jelenségeket. Az e téren folytatott kísérletek magyarázatot adtak a szórt réteg jellegzetességeire.
A szórt réteg a kellően előkészített alapra meglehetősen jól tapad (lásd később a szórt réteg szilárdsági tulajdonságairól szól részt), a felületi egyenlőtlenségekbe csekély hézaggal ágyazódik be. A szórt réteg szerkezete eltér az öntött vagy kovácsolt fémek szerkezetétől. Mikroszkóp alatt például a szórt acélrétegben a szemcsék jól megfigyelhetők és közöttük változó vastagságú oxidhártya helyezkedik el (lásd 1. kép, szórt acél). A réteg homogén voltát rendezetlenül elhelyezkedő üregek szakítják meg. A szemcsék a szórás irányában a felütközés következtében ellapulnak. Ezt a képet mutatja a mikroszkóp. Gyakorlati próbák igazolják, hogy a szórt fémréteg nem egyenértékű egy tömör fémlemezkével. Válasszunk le egy szórt réteget és próbáljuk kézzel hajlítani. Csekély hajlítás után a réteg kettétörik; még annyira sem lehet meghajlítani, mint a köztudomás szerint rideg öntöttvas forgácsát. Ezzel szemben nyomásnak, súrlódó hatásnak jól ellenáll, kenés mellett igen jó siklófelületet ad. Vissza