Fémipari anyag- és gyártásismeret I.

Tartalom

Hogyan használjuk ezt a tankönyvet? 9
1. A FÉMEK SZERKEZETÉRŐL ÁLTALÁBAN (Metallográfiai alapismeretek)
1.1. A fémek kristályos szerkezete 11
1.11. A fémszerkezettan (metallográfia) tanulásának jelentősége, 1.12. A fémekben leggyakrabban előforduló rácsszerkezetek, 1.13. Az átkristályosodás jelensége 1.2. Fémek kristályosodása 14
1.21. A színfémek olvadása és dermedése, 1.22. A kristályosodás folyamata, 1.23. A megszilárduláskor keletkező szemcseméret, 1.24. Metallográfiai vizsgálatok 1.3. Az ötvözetekről általában 18
1.31. Az ötvözés célja, 1.32. Az ötvözetek keletkezése, 1.33. Az ötvözetek olvadása és dermedése 1.4. Az ötvözőanyagok előfordulása a megszilárdult ötvözetekben 21
1.41. A vegyeskristályok (szilárd oldatok) jellemzői, 1.42. A fémes vegyületek jellemzői, 1.43. Az ötvözetek csoportosítása szerkezetük szerintm1.5. Az ötvözetek állapotábrája 27
1.51. Állapotábrák keletkezése, gyakorlati jelentőségük, 1.52. Az állapotábra jellemzői, ha az ötvöző szilárd állapotban korlátlanul oldódik,
1.53. Az állapotábra jellemzői, ha az ötvöző szilárd állapotban nem oldódik, 1.54. Az eutektikus (jól olvadó) ötvözetek jellemzői, alkalmazásuk, 1.55. Az állapotábra jellemzői, ha az ötvöző szilárd állapotban korlátoltan oldódik
2. VAS-SZÉN ÖTVÖZETEK SZERKEZETE
2.1. A szén a vas legfontosabb ötvözője 35
2.11. A színvas tulajdonságai, 2.12. A szén előfordulása a megszilárdult vas-szén ötvözetekben, 2.13. A vas-szén ötvözetek csoportosítása 38
2.2. A vas-vas-karbid (Fe-Fe3C) ötvözetek állapotábrája 38
2.21. Az Fe-Fe3C ötvözetek dermedése, 2.22. A Fe-Fe3C ötvözetekben 38
szilárd állapotban bekövetkező átalakulások, 2.23. Az Fe-Fe3C állapotábra vonalai
2.3. A hűlés sebességének hatása az Fe-Fe3C ötvözetekben bekövetkező átalakulásokra 47
2.31. A hűlés sebességének hatása az átkristályosodási hőmérsékletre
2.32. Az ausztenitből létrehozható szövetelemek, 2.33. A C diagram és a kritikus lehűlési sebesség
MECHANIKAI VIZSGÁLATOK
3.1. Az anyagvizsgálatról általában 53
3.11. Az anyagvizsgálat célja, 3.12. Az anyagvizsgáló eljárások fajtái, csoportosításuk, 3.13. A szilárdsági vizsgálatok csoportosítása
3.2. Szakítóvizsgálat
3.21. A szakítóvizsgálat eszközei, 3.22. A szakítóvizsgálat lefolyása, a
szakítódiagram, 3.23. A szakítódiagramok alakja és az anyagok szilárdsági
jellemzői közötti kapcsolat, 3.24. A szakítóvizsgálattal megállapítható
szilárdsági jellemzők és számításuk
3.3. Szilárdsági vizsgálatok ütésszerű, valamint ingadozó terheléssel 66
3.31. Ütve hajlító vizsgálat (Charpy-féle ütővizsgálat), 3.32. A fémek
kifáradása ismétlődő igénybevétel esetén, 3.33. A fáradttörés jellemzői, a
kifáradás vizsgálata
3.4. Keménységmérések 70
3.41. A keménységmérések általános jellemzői, 3.42. A Brinell-féle keménységmérés, 3.43. A Vickers-féle keménységmérés, 3.44. A Rockwell-féle keménységmérés
AZ ÖTVÖZŐANYAGOK HATÁSA AZ IPARI VASÖTVÖZETEK TULAJDONSÁGAIRA
4.1. Az ipari vasötvözetek csoportosítása 77
4.11. A nyersvasak fajtái, jellemzői, alkalmazásuk, 4.12. Az acélok csoportosítása összetételük szerint
4.2. Á széntartalom hatása az acélok tulajdonságaira 79
4.21. A széntartalom hatása az acélok szilárdsági tulajdonságaira, 4.22. Az
acélok csoportosítása felhasználásuk szerint, 4.23. A széntartalom hatása az edzhetőségre, 4.24. Az acélok hegeszthetősége
4.3. Az ötvözőanyagok hatása az acélok fontosabb jellemzőire 85
4.31. Az ötvözőanyagok hatása a kritikus lehűlési sebességre, 4.32. Karbidképző ötvözök, hatásuk a szilárdsági jellemzőkre, 4.33. A vassal szilárd oldatot alkotó ötvözök és hatásuk az átkristályosodási hőmérsékletre
4.4. Az acélok ötvöző- és szennyező anyagai 90
4.41. A fémek csoportosítása, 4.42. Az acélok fő és járulékos ötvözői
4.43. Az acélok szennyező anyagai
4.5. Öntészeti vasak 94
4.51. Öntészeti vasak fajtái, 4.52. Az öntészeti szürkevasak szerkezete, tulajdonságaik, 4.53. Az öntészeti szürkevasak fajtái, 4.54. Öntészeti fehérvasak
AZ IPARI VASÖTVÖZETEK HŐKEZELÉSEI
5.1. A hőkezelésekről általában 101
5.11. A hőkezelések célja, gazdasági jelentőségük, 5.12. A hőkezelések folyamata, 5.13. Az acélok hőkezelésének csoportosítása, 5.14. Hőkezelő kemencék
5.2. Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél kisebb hőmérsékleten 109
5.21. Az eljárások általános jellemzői, 5.22. Feszültségcsökkentés,
5.23. Újrakristályosítás, 5.24. Lágyítás
5.3. Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten 113
5.31. Az eljárások csoportosítása, 5.32. Normalizálás, 5.33. Edzés,
5.34. Az edzések fajtái, 5.35. A közönséges és a megszakított edzés folyamata, 5.36. Különleges edzési eljárások
5.4. Az edzést követő hőkezelő eljárások 124
5.41. Az eljárások csoportosítása, 5.42. Mélyhűtés, 5.43. Kis hőmérsékletű megeresztés, 5.44. Nemesítés (edzés és nagy hőmérsékletű megeresztés)
5.5. Kérgesítő hőkezelő eljárások 131
5.51. Az eljárások csoportosítása, 5.52. Felületi edzések, 5.53. Betétedzés, 5.54. Nitridálás
5.6. Öntészeti vasak hőkezelései 135
5.61. Az eljárások csoportosítása, 5.62. Szürkeöntvények hőkezelései,
5.63. Temperöntvények előállítása, alkalmazásuk
6. SZABVÁNYOS IPARI VASÖTVÖZETEK
6.1. A szabványosításról általában 141
6.11. A szabványosítás lényege, 6.12. A vasötvözetek szabványosításának
jelentősége, 6.13. A vasötvözetek csoportosítása
6.2. Szabványos ötvözetlen acélok 143
6.21. Az ötvözetlen acélok csoportosítása, 6.22. Általános rendeltetésű
ötvözetlen szerkezeti alap- és minőségi acélok, 6.23. A betétben edzhető
és nemesíthető ötvözetlen szerkezeti acélok, 6.24. Ötvözetlen szerszámacélok
6.3. A szabványos ötvözött szerkezeti acélok 151
6.31. Az ötvözött szerkezeti acélok csoportosítása, 6.32. Betétben edzhető
ötvözött szerkezeti acélok, 6.33. Nemesíthető ötvözött szerkezeti acélok,
6.34. Nitridálható acélok, 6.35. Korrózióálló acélok
6.4. Szerszámanyagok 157
6.41. A szerszámanyagokról általában, 6.42. Ötvözött szerszámacélok,
6.43. Gyorsacélok, 6.44. Keményfémek és egyéb forgácsolóanyagok
6.5. Szabványos vas- és acélöntvény anyagok 164
6.51. A vas- és az acélöntvények csoportosítása, 6.52. Szabványos vasöntvények, 6.53. Szabványos tempervasak, 6.54. Szabványos acélöntvények
7. SZÍNESFÉMEK ÉS ÖTVÖZETEIK
7.1. A réz (Cu) 169
7.11. A színesfémekről általában, 7.12. A réz tulajdonságai és alkalmazása, 7.13. A réz ötvözőanyagai, 7.14. A réz és a rézötvözetek hőkezelése
7.2. A fontosabb rézötvözetek 173
7.21. A sárgaréz (Cu-Zn ötvözet), 7.22. Az ónbronz (Cu-Sn ötvözet),
7.23. Az alumíniumbronz (Cu-Al ötvözet), 7.24. Különleges bronzok
7.3. Egyéb színesfémek és ötvözetek 179
7.31. Az ón (Sn) és ötvözetei, 7.32. Az ólom (Pb) és ötvözetei, 7.33. A
cink (Zn) és ötvözetei
8. KÖNNYŰFÉMEK ÉS ÖTVÖZETEIK
8.1. Az alumínium (Al) 185
8.11. Az alumínium tulajdonságai, alkalmazása, 8.12. Az alumínium
ötvözőanyagai
8.2, A fontosabb alumíniumötvözetek 188
8.21. Az A1-ötvözetek hőkezelései, 8.22. Az Al-Cu (dural) ötvözetek, 8.23. Al-Mg (hidronálium) ötvözetek, 8.24. Al-Si (szilumin) ötvözetek
8.3. A magnézium, a titán és ötvözeteik 193
8.31. A magnézium (Mg) és ötvözetei, 8.32. A titán (Ti) és ötvözetei
9. MŰANYAGOK
9.1. Emlékeztető a szerves kémiai alapfogalmakról tanultakra 195
9.11. A szerves vegyületek fogalma, csoportosítása és jellemzőik, 9.12.
Alapfogalmak a műanyagok c. téma megértéséhez, 9.13. A kismolekulák
átalakításának vegyi folyamatai 195
9.2. A műanyagok gyártása, gyakorlati jelentősége és felhasználási területe 202
9.21.
Általános tudnivalók a műanyagokról, 9.22. A műanyagok fogalma,
9.23. A műanyagok csoportosítása
9.3. Természetes alapú műanyagok 206
9.31. Cellulózalapú műanyagok, 9.32. Kaucsukalapú műanyagok
9.4. Mesterséges alapú (szintetikus) műanyagok 210
9.41. Polimerizációs műanyagok, 9.42. Polietilén, 9.43. Polisztirol,
9.44. Akrilgyanta, 9.45. Poliamidok, 9.46. Poliuretán
9.5. Folikondenzációs és poliaddíciós műanyagok 218
9.51. Fenoplasztok, 9.52. Aminoplasztok, 9.53. Epoxigyanták, 9.54.
Szilikonok
9.6. Műanyagok fontosabb tulajdonságai a fémekével összehasonlítva 225
9.61. A műanyagok szilárdsági állapota
10. EGYÉB IPARI ANYAGOK
10.1. Csapágyanyagok 229
10.11. A csapágyakról általában, csoportosításuk, 10.12. A csapágyanyagok legfontosabb követelményei, 10.13. Csapágybélés-anyagok,
10.14. Csapágypersely-anyagok
10.2. Kenőanyagok 234
10.21. A súrlódások fajtái, 10.22. A kenőolajok jellemzői, csoportosításuk, 10.23. A fontosabb kenőolajok, 10.24. A kenőolajok faradása és regenerálása, 10.25. A kenőzsírok jellemzői, 10.26. A kenőzsírok alkalmazása, a fontosabb kenőzsírok
10.3. Villamos vezeték-, ellenállás- és szigetelőanyagok 240
10.31. Az anyagok csoportosítása áramvezetés szempontjából, 10.32. Villamos vezetékanyagok, 10.33. Villamos ellenállásanyagok, 10.34. Villamos szigetelőanyagok jellemzői, csoportosításuk, 10.35. Légnemű és folyékony szigetelőanyagok, 10.36. Szilárd szigetelőanyagok
10.4. Köszörülő-, csiszoló- és fényesítőanyagok ; 247
10.41. Megmunkálások nagy keménységű szemcsékkel, 10.42. Csiszoló- és fényesítőanyagok, 10.43. A köszörűszerszámok jellemzői
10.5. Hőszigetelő és tömítőanyagok 252
10.51. A hőszigetelés célja, a hőszigetelő anyagok jellemzői, 10.52. Hőszigetelő anyagok, 10.53. A tömítés célja, tömítőanyagok
11. KORRÓZIÓ ELLENI VÉDELEM (FELÜLETVÉDELEM)
11.1. A korrózióról általában 257
11.11. A fémek alapvető kémiai tulajdonságai, 11.12. A korrózió lényege, a korrózió elleni védelem jelentősége, 11.13. A fémek korróziója
11.2. A korrózió elleni védekezés módozatai 262
11.21. Az eljárások csoportosítása, 11.22. Védekezés korrózióálló anyagok alkalmazásával, 11.23. Katódos védelem, 11.24. A védőbevonatok
fajtái, a bevonás előkészítése
11.3. Korrózió elleni védekezés fémes bevonatokkal 265
11.31. A fémes bevonatokról általában, csoportosításuk, 11.32. Bevonatkészítés tűzi úton, 11.33. Bevonatkészítés fémszórással és gőzöléssel,
11.34. Bevonatkészítés diffúzióval, 11.35. Bevonatkészítés elektrokémiai
úton (galvanizálás), 11.36. Bevonatkészítés borítással
11.4. Korrózió elleni védekezés nemfémes bevonatokkal 270
11.41. A nemfémes bevonatokról általában; csoportosításuk, 11.42.
Nemfémes szervetlen bevonatok, 11.43. Szerves bevonatok, 11.44. A fémek korróziós vizsgálata

Témakörök