Felvonulási villamos berendezések érintésvédelme

Segédlet építésvezetők, művezetők, karbantartó villanyszerelők számára

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Metzger Tibor: Felvonulási villamos berendezések érintésvédelme ' összes példány

Kiadó:	Építésügyi Tájékoztatási Központ
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1969
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	81 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ismeretes, hogy a villamos energia századunk egyik legszélesebb körben felhasznált energiafajtája, amely nélkül életünket szinte elképzelni sem tudnánk. A felhasználás során azonban mindig számolnunk kell azzal, hogy a villamosáram az emberi szervezetre veszélyes; így ezen veszély elkerülése végett éppen olyan szigorú rendszabályokra van szükség, mint pl. a közlekedésben. Ezen rendszabályokat foglalják magukba a különböző szabványok. Ezek tartalmazzák mindazon utasításokat, amelyek betartása kötelező; viszont a be nem tartásuk igen súlyos, sok esetben katasztrofális következményekkel járhat. Tekintettel arra, hogy a szabványok - és különösen az idevonatkozó Érintésvédelmi Szabályzat (MSZ 172) - csak tömören megfogalmazott utasításokat tartalmaz, így sokak számára ezek oka nyitott kérdés marad, ezért célszerűnek látszott jelen összeállításban több olyan okot megvilágítani, amelyek a szabványban közölt utasítások mögött találhatók. Törekvésünk - ezen túlmenően - arra irányult, hogy az építőiparban létesített, illetve létesítésre kerülő felvonulási villamos berendezések tervezését, kivitelezését és üzemeltetését - elsősorban érintésvédelmi szempontból - megkönnyítsük. Az első részben az általános érintésvédelmi ismereteket tárgyaljuk, de már itt is utalunk az építőipari sajátosságokra. A második rész kizárólag a felvonulási létesítmények, illetve berendezések érintésvédelmi kérdéseit, a helyes érintésvédelem kialakítását és fenntartását biztosítani kívánó rendszabályokat és előirányzatokat tartalmazza. Ebben a részben már figyelembe vettük a kivitelező vállalatok sajátosságait (szervezési, üzemeltetési sajátosságok stb.) is. Igyekeztünk minél több olyan problémát felvetni, illetve megvilágítani, amelyet az eddigi gyakorlat felderített. Itt jegyezzük meg, hogy az építőipar gépesítésének fejlődése, továbbá sok új speciális berendezés létrehozása, valamint a gyakorlat által minduntalan felvetődő újabb és újabb problémák komoly körültekintést igényelnek, így több olyan kérdés maradhat nyitott, amelyre menet közben kell a választ megadni, illetve utólagos szabályozást kidolgozni. Miután a kivitelező építőipari vállalatoknál, illetve felvonulási területeken az 1000 V-on aluli berendezések alkalmazása a leggyakoribb, összeállításunkban csak ezek érintésvédelmével foglalkozunk. Az áramütéskor szükséges mentési feladatokat a függelékben foglaltuk össze. Itt csak azokkal a legfontosabb teendőkkel foglalkozunk, amelyek végrehajtása elengedhetetlen, továbbá különösebb szakképzettséget nem igényel, tehát munkavédelmi oktatás keretében elsajátítható. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 7
1. Az érintésvédelem fogalma 7
1.1. Az érintésvédelem tárgya 7
1.2. Üzemszerűen feszültség alatt álló alkatrészek 7
1.3. Üzemszerűen feszültség alatt nem álló alkatrészek 8
2. A VILLAMOS ÁRAM HATÁSA AZ EMBERI SZERVEZETRE . . 8
2.1. Az áram élettani hatásai 8
2.2 Az emberi test villamos ellenállása 9
2.3. A sérülést okozó áram erőssége és a behatás időtartama 9
2.4. Az áram neme és frekvenciája 10
2.5. Az érintési feszültség 10
2.6. Lekapcsolási idők 12
3. ÉRINTÉSVÉDELEM LÉTESÍTÉSE 13
3.1. Nagyfeszültségű berendezések 13
3.2. Kisfeszültségű berendezések 13
3.3. Villamos készülékek osztályozása 13
4. ÉRINTÉSVÉDELMI MÓDSZEREK 14
4.1. Felvilágosítás, oktatás 14
4.2. Készülékszerkesztés 14
4.3. Készülékes érintésvédelem 15
4.3.1. Védőföldelés 15
4.3.2. Nullázás 21
4.3.3. Feszültségvédő kapcsolás 31
4.3.4. Áramvédő kapcsolás 35
4.3.5. Törpefeszültség alkalmazása 38
4.3.6. Elkerítés vagy burkolás 40
4.3.7. Elszigetelés 41
4.3.8. Védőhálózat 42
4.3.9. Védőelválasztás 43
4.3.10. Nagyobb feszültség áthatolása elleni védelem 46
5. LÉPÉSFESZÜLTSÉG-VÉDELEM , . . . 46
II. FELVONULÁSI VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉRINTÉSVÉDELME 47
6. AZ ORGANIZÁCIÓS BEJÁRÁSNÁL FIGYELEMBE VEENDŐ
SZEMPONTOK 47
6.1. A felvonulási hálózat tervezéséhez szükséges adatok rögzítése ... 47
6.2. Az érintésvédelmi módszer kiválasztásának szempontjai 48
6.2.1. Védőföldelés 48
6.2.2. Nullázás 49
6.2.3. Feszültségvédő kapcsolás 49
6.2.4. Áramvédő kapcsolás 50
6.2.5. Törpefeszültség 50
6.3. További szempontok 51
7. TERVEZÉSI SZEMPONTOK 51
7.1. Tervezési adatok . 51
7.2. Földmunkák és terepviszonyok figyelembevétele . 51
7.3. A meglevő közművek kijelölése 52
7.4. Ipari és világítási vezetékek szétválasztása 52
AZ ORGANIZÁCIÓS VILLAMOS TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA. ... 52
8. A FELVONULÁSI VILLAMOS BERENDEZÉSEK KIVITELEZÉSI SZEMPONTJAI 53
8.1. Az érintésvédelmi mód meghatározása 53
8.2. Csatlakozószekrények érintésvédelme 53
8.2.1. Fémszekrények érintésvédelme 53
8.2.2. Faszekrények érintésvédelme 54
8.2.3. Szekrények véletlen érintés elleni védelme 54
8.2.4. Szekrények csatlakoztatása 54
8.3. Gépek, berendezések érintésvédelme 57
8.3.1. Csatlakozóvezetékek . . . 57
8.3.2. Csatlakozóvezetékek méretezése . 57
8.3.3. Helyi földelések használata 57
8.3.4. Gépek egyedi biztosítása 58
8. 3. 5. Csatlakozókábelek fesztelenítése, tömítése, elhelyezése ... 58
8.4. Villamos berendezések burkolása, sérülés elleni védelme 59
8.5. Villamos motorok 60
8.6. Kapcsolóberendezések 61
8.7. Villamos vezetékek, hálózatok túláramvédelme 61
9. FELVONULÁSI VILLAMOS BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSÉNEK, ÉPÍTÉSÉNEK IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI SZEMPONTJAI 62
9.1. Felvonulási hálózatok kiépítése, nyomvonal kitűzése 62
9.2. Kivitelezés közbeni irányítási és ellenőrzési feladatok 62
9.3. A kivitelezés során adódó új igények kielégítése és a problémák megoldása 63
9.4. Az elkészült felvonulási villamos berendezés leellenőrzése 63
9.5. Földelések telepítése és kivitele 63
9.6. Földelések egyesítése és szétválasztása 64
10. FELVONULÁSI BERENDEZÉSEK ÉS VILLAMOS HÁLÓZATOK ÁTADÁS-ÁTVÉTELI MÓDJA 65
11. A FELVONULÁSI VILLAMOS HÁLÓZATOK ÉS BERENDEZÉSEK ÜZEMBE HELYEZÉSÉNEK FELTÉTELEI 66
12. A FELVONULÁSI VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE ÉS KARBANTARTÁSA 67
12.1. A szabályszerű üzemeltetés feltételei 67
12.2. Felvonulási villamos berendezések ellenőrzése 68
12.3. Villamoshiba-elhárítás 68
12.4. Villamos berendezések közelében végzett munkák 69
12.5. Alvállalkozókkal és társvállalatokkal kapcsolatos üzemeltetési kérdések 70
12.6. Karbantartási irányelvek 70
13. ÁTALAKÍTÁSOK, BŐVÍTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 71
Függelék 73
MENTÉS ÁRAMÜTÉS ESETÉN 73
1. Műszaki mentés 73
1.1. A kiszabadítás módjai kisfeszültségű berendezéseknél 73
1.1.1. Kiszabadítás árammentesítéssel 73
1.1.2. Kiszabadítás árammentesítés nélkül 74
1.2. A kiszabadítás módjai nagyfeszültségű berendezéseknél 74
1.2.1. Kiszabadítás árammentesítéssel 74
1.2.2. Kiszabadítás árammentesítés nélkül 74
1.3. Oszlopról való mentés 75
2. Elsősegélynyújtás 75
2.1. Tennivalók, ha az áramütött eszméleténél van 75
2.2. Tennivalók, ha az áramütött eszméletlen 75
2.3. Teendők, ha az áramütött légzésbénulásban szenved 76
IRODALOM 77