Felvilágosodás, kereszténység, nemzeti kultúra

Fülszöveg

Historia Litteraria 8.
Az Universitas Könyvkiadó sorozatának címe (Historia Litteraria — „ irodalomtörténet ) XVIIL századi, irodalomtörténeti szintézist először készítő régi magyarországi íróink öneszmélésére utal. Utal továbbá arra a felfogásra, amely általános a régi magyarországi irodalom csaknem nyolcszáz éves története során, s amelynek ismerete nélkül e századok irodalma csak felszínesen érthető meg: irodalom mindaz, ami le van írva. A historia litteraria ennek értelmében sokféle irodalmi műfaj együttesét is jelenti. Sorozatunkban mind forrásműveket, mind tanulmányokat publikálunk, a legfőbb kritérium a közölt művek szakmai újdonsága és tudományos igényű feldolgozása.
*
E kötet szakmai újdonságot jelentő írásai azt bizonyítják, hogy a korszak gondolkodói közül sokan össze tudták egyeztetni az alapvető keresztény tanításokat a felvilágosodás legfontosabb eszméivel. Ezért gyakran két irányból is meg nem értésben volt részük. A II. vatikáni zsinat a közelmúltban magáévá tette... Tovább

Fülszöveg

Historia Litteraria 8.
Az Universitas Könyvkiadó sorozatának címe (Historia Litteraria — „ irodalomtörténet ) XVIIL századi, irodalomtörténeti szintézist először készítő régi magyarországi íróink öneszmélésére utal. Utal továbbá arra a felfogásra, amely általános a régi magyarországi irodalom csaknem nyolcszáz éves története során, s amelynek ismerete nélkül e századok irodalma csak felszínesen érthető meg: irodalom mindaz, ami le van írva. A historia litteraria ennek értelmében sokféle irodalmi műfaj együttesét is jelenti. Sorozatunkban mind forrásműveket, mind tanulmányokat publikálunk, a legfőbb kritérium a közölt művek szakmai újdonsága és tudományos igényű feldolgozása.
*
E kötet szakmai újdonságot jelentő írásai azt bizonyítják, hogy a korszak gondolkodói közül sokan össze tudták egyeztetni az alapvető keresztény tanításokat a felvilágosodás legfontosabb eszméivel. Ezért gyakran két irányból is meg nem értésben volt részük. A II. vatikáni zsinat a közelmúltban magáévá tette az emberi jogok eszméit és igazságot szolgáltatott a felvilágosodás alaptalanul gyanúba vett követőinek. Ilyen volt többek között a katolikus felvilágosodás kiemelkedő, szociális érzékenységi, tudós személyisége, Lodovico Antonio Muratori, akinek széleskörű, eddig ismeretlen magyarországi hatásával foglalkoznak az első rész tanulmányai. A továbbiakban is többször esik szó a katolikus illetve a protestáns felvilágosodás magyarországi hatásáról. Hogy ezek az eszmék nem voltak azonosak a jozefinista felvilágosodással, bizonyítják azok a fejezetek, amelyek azokról szólnak, akik az összbirodalmi integrációs törekvésekkel, valamint a hivatalos bécsi politikai és világnézeti irányzattal szemben, polgári és nemzeti jellegű célok — így például a nyilvánosság, a sajtószabadság és az anyanyelv — érdekében fejtették ki nézeteiket. Vissza