Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe

Fülszöveg

A felvidéki magyarok etnikai embertani felmérését azért tartottam fontosnak, mert a Felvidék magyarok lakta területeit Párkány és környéke kivételével vagy nem érintette az oszmán-török hódoltság, vagy az csak 20-30 évig tartott, így az ottani magyar őslakos népességek jól megőrízhették az Árpád-kori magyarság embertani jellegeit. Kutatási tervem az volt, hogy a felmérés lehetőleg a Felvidék magyarok lakta területeinek minden részét érintse a Csallóköztől kezdve Királyhelmec környékéig. A táblázatokban részben összevont népességek szerepelnek, ezért az alábbiakban felsorolom az összes felmért felvidéki magyar helységet: 1. Csallóköz = Bős, Alistál, Padány, Bögellő, Nagymegyer, Csicsó, Kulcsod, Patas, Nemesócsa; 2. Pozsonyeperjes; 3. Pered; 4. Vágfarkasd; 5. Dunamocs; 6. Martos-Kamocsa; 7. Zobor vidék = Gimes, Lédec, Zsére; 8. Bény-Kéménd; 9. Ipolypásztó; 10. Ipolybalog-Ipolynyék; 11. Gortva mente = Egyházasbást, Balogfala, Csoma, Sid, Sőreg; 12. Hanva és környéke = Hanva, Harmac, Lénártfalva; 13. Észak-Bodrogköz - Bodrogszentes-Kisgéres. A vizsgálni tervezett népességek közül csak a nyugat-csallóközi nagymagyariak és a Kassa környéki buzitaiak maradtak ki, mert az előbbi helységben a felkért szervezők nem vállalták a szakszerű előkészítést, az utóbbiban pedig a felmérésre a szervező tartós betegsége miatt nem kerülhetett sor. Javaslatomra a helyi szervezők vagy az egész helységből, vagy előre meghatározott utcákból összeírták az összes helyi és környékbeli őslakos magyar családból származó 24-60 éves férfiakat és nőket, ezt követően pedig személyesen, de felkérő levél átadásával együtt hívták meg őket az etnikai embertani felmérésre. A felvidéki helységek többségében a megjelenés a Kárpát-medencei átlagnál nagyobb volt, a legnagyobb mértékű Alistálon, Kulcsodon, Pozsonyeperjesen, Kamocsán és Kéménden volt, ahol a behívottak több mint 90%-a jött el a felmérésre. Sor került az önként jelentkező távoli vidéki ősöktől származók vizsgálataira is, de az utóbbiak adatait összevonva "az egyéb felvidéki magyarok" csoportja keretében dolgoztam fel. Néhány önként jelentkezett 18-23 és 61-70 éves felmérésre is sor került, s bár a jellegek elemzése során adataikat nem vettem figyelembe, tipológiai meghatározásaik szerepelnek a 22. táblázatban, mert az volt a cél, hogy e táblázat az összes vizsgálaton megjelent felnőtt magyar tipológiai megoszlását tükrözze. Vissza