Előszó
Tisztelt Olvasó!
A Vigyázó Sándor Művelődési Ház 2012-ben fennállásának félévszázados jubileumához érkezett. Az ötvenedik évforduló ünneplése kapcsán merült fel e kötet kiadásának a gondolata, amit most a kedves Olvasó a kezében tart.
A rendelkezésre álló rengeteg tényanyag és fotó feldolgozásával ez az írás Rákosmente kulturális életének egészébe helyezve mutatja be legnagyobb művelődési házának történetét.
Az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem helytörténeti gyűjteményét felhasználva Ádám Ferenc, a szerző nemcsak egyszerűen egy történeti munkát tesz az asztalra, hanem számba veszi a művelődés komplex és szerteágazó kapcsolódásai a hétköznapi élet támasztotta igényektől kezdve a társadalmi, történelmi és gazdasági meghatározottságokig.
A könyvből kiderül az is, hogy az elmúlt évtizedekben milyen sokat jelentett az intézmény az itt élők művelődési igényeinek szolgálatában, az alkotóműhelyek kiteljesedésében, még akkor is, ha megvoltak a „kötelező kűrök". Csak egy vitathatatlan tény: az épület 1962-es átadásával Rákoskeresztúron a látogatók birtokába került egy egyedülálló kulturális építmény, melyet a Népművelési Intézet később típustervvé is minősített.
Ma már többféle szempontból is mások az elvárások, de talán Önök is egyetértenek azzal, hogy a Dózsa a Vigyázóvá válás során és még azután is, nemcsak fennmaradni, de a változó világ új kihívásainak megfelelően fejlődni is tudott.
És hogyan tovább? Erről a következő ötven év (reméljük, lesz ilyen!) történetének megírója tud majd egyértelmű leírást adni. Addig is legfontosabb feladatunk, hogy továbbra is széles körű értékközvetítést végezzünk, kulturális szolgáltatásainkat pedig keressék.
Vissza