Fülszöveg
A stratégiai menedzsmentnek ma már tengernyi irodalma van, és ennek jelentős része magyar nyelven is hozzáférhető. Hiányoznak ugyanakkor azok a művek, amelyek kézzelfogható segítséget adnak a stratégiai módszertanok használatához, ráadásul egy-egy ágazat sajátosságaihoz szabva.
A jelen kézikönyv ezt a hiányt kívánja csökkenteni azzal, hogy a felsőoktatási intézmények:
• vezetői,
• stratégiai területen dolgozó munkatársai,
• belső és külső szakértői,
• és nem utolsó sorban az ágazatirányítás és -felügyelet szereplői
számára összefoglalja: az egyes stratégiai módszereknek mi lehet a célja, a stratégiaalkotás mely szakaszához kapcsolhatók, melyek az alkalmazásuk lépései, és összességében mik az előnyeik és a korlátaik. A végig azonos struktúrát követő ismertetést számos helyen felsőoktatási példák illusztrálják.
A kézikönyv a stratégiaalkotást széles értelemben tekinti, így a tárgyalt módszerek felölelik:
• a stratégiai helyzetelemzés,
• a stratégiai célkijelölés,
• a...
Tovább
Fülszöveg
A stratégiai menedzsmentnek ma már tengernyi irodalma van, és ennek jelentős része magyar nyelven is hozzáférhető. Hiányoznak ugyanakkor azok a művek, amelyek kézzelfogható segítséget adnak a stratégiai módszertanok használatához, ráadásul egy-egy ágazat sajátosságaihoz szabva.
A jelen kézikönyv ezt a hiányt kívánja csökkenteni azzal, hogy a felsőoktatási intézmények:
• vezetői,
• stratégiai területen dolgozó munkatársai,
• belső és külső szakértői,
• és nem utolsó sorban az ágazatirányítás és -felügyelet szereplői
számára összefoglalja: az egyes stratégiai módszereknek mi lehet a célja, a stratégiaalkotás mely szakaszához kapcsolhatók, melyek az alkalmazásuk lépései, és összességében mik az előnyeik és a korlátaik. A végig azonos struktúrát követő ismertetést számos helyen felsőoktatási példák illusztrálják.
A kézikönyv a stratégiaalkotást széles értelemben tekinti, így a tárgyalt módszerek felölelik:
• a stratégiai helyzetelemzés,
• a stratégiai célkijelölés,
• a stratégia-lebontás,
• és a nyomon követés [stratégiai monitoring)
fázisait egyaránt. Ezek közül az utolsó kettő különösen elhanyagolt a hazai felsőoktatási környezetben.
A bemutatott módszerek egyfajta étlapként" szolgálnak a felsőoktatási intézmények számára. Nem célja a kézikönyvnek meghatározni, hogy milyen módszertani elemeket kell a stratégiaalkotásba kötelezően belefoglalni, csupán ajánlásokat tesz, amelyek alkalmazásáról az egyes intézmények helyzetük és szándékaik mérlegelését követően maguk dönthetnek. A kötet tartalma a szerzők reményei szerint alkalmazható és alkalmazandó, ha egy felsőoktatási intézmény stratégiaalkotását a saját helyzetével való őszinte szembenézés és a sokszor rendkívül bizonytalannak látszó jövő bátor alakításának vágya hajtja.
Csak remélni lehet, hogy egyre több intézmény Vezetése forgathatja haszonnal a kézikönyvet!
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal