1.062.184

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Felsőoktatási informatikai stratégia

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Felsőoktatási Koordinációs Iroda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 97 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-7647-22-8
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A XX. század végére a magyar felsőoktatás jelentősen megváltozott társadalmi-gazdasági környezetbe került, amelynek fő jellemzői a következők:
• Az 1990-ben bekövetkezett társadalmi változás... Tovább

Előszó

A XX. század végére a magyar felsőoktatás jelentősen megváltozott társadalmi-gazdasági környezetbe került, amelynek fő jellemzői a következők:
• Az 1990-ben bekövetkezett társadalmi változás elvezetett a demokratikus intézményrendszer és a piacgazdaság kialakulásához Magyarországon, amelyben megnőtt a munkaerőpiac, a tudás, a szakmai felkészültség, az egyén döntési felelőssége és a felsőoktatási intézmények autonómiája.
• Magyarország társult országként az Európai Unióba igyekszik, ahol a szellemi tőke egyre inkább felértékelődik. Az európai integráció megköveteli a magyar oktatási rendszerek közelítését a többi fejlett európai országéhoz, a szoros együttműködést az EU tagországokkal és az EU programokkal az oktatás és a tudományos kutatás területén.
• A gazdaság világméretűvé vált, a tőke, a javak és a szolgáltatások többé-kevésbé szabadon áramlanak. A globalizáció eltörli a munkaerőpiac jelenlegi határait, s létre fog jönni a foglalkoztatás globális piaca. Az egyes országok oktatási intézményeinek erre a földrészeket átölelő munkaerőpiacra kell a jövőben szakembereket képezniük. A tudományos kutatás mellett a felsőfokú oktatás és képzés is egyre inkább nemzetközi színtéren folyik.
• Az elmúlt évtizedekben, elsősorban az informatika és a telekommunikáció területén lezajlott műszaki fejlődés eredményeképpen az informatika az élet minden területére, köztük az oktatási, és a kutatás-fejlesztési szférába is behatolt, s teljesen átalakítja az emberi tevékenységeket, a társadalom működését. Az Információs Társadalom tudáson alapuló társadalom lesz. Ez az új technikai, gazdasági és társadalmi változás mélységében és jelentőségében csak az ipari forradalom által előidézett átalakuláshoz hasonlítható. Vissza

Tartalom

1. BEVEZETÉS 7
1.1 A Felsőoktatási Informatikai Stratégia szükségessége és célja 8
2. A JÖVŐ EGYETEME - EGYETEM AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN 11
2.1 A tudás előállítása, a kutatás 13
2.2 A tudás raktározása 14
2.3 A tudás szétosztása 15
2.3.1 Oktatás 15
2.3.2 Publikációk 16
2.4 Az információtechnológia (IT) felsőoktatási alkalmazásának előnyei és akadályai 18
2.4.1 Az IT alkalmazásától várható előnyök 18
2.4.2 Az IT alkalmazásának akadályai 19
3. INFORMATIKA A FELSŐFOKÚ OKTATÁSBAN ÉS KÉPZÉSBEN 21
3.1 Az informatikaoktatás fejlődése 22
3.2 Az informatikai alapismeretek megszerzése 23
3.3 Informatikai szakismeretek oktatása, informatikus képzés 25
3.3.1 A felhasználói kapcsolattartásra kiképzettek 25
3.3.2 Informatikai specialisták 26
3.4 Az oktatástechnika új eszközei és módszerei 30
3.5 Korszerű információtechnológia és a távoktatás 31
3.6 Az informatikaoktatás kiszolgálása 34
3.7 Célok és feladatok 35
4. KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS 39
4.1 Az információs és kommunikációs technológia a tudományos kutatás szolgálatában 39
4.2 Informatikai kutatások a felsőoktatásban 41
4.3 Nagy teljesítményű számítóközpont (HPCC) 44
4.4 Célok és feladatok 46
5. A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK INFORMATIKAI FEJLESZTÉSE 49
5.1 A felsőoktatási könyvtárak szerepe a felsőoktatás fejlesztésében 49
5.2 A felsőoktatási könyvtárak és az Információs Társadalom 50
5.3 A könyvtári automatizáció helyzete a felsőoktatásban 52
5.4 A felsőoktatási könyvtárak informatikai fejlesztésének, automatizációjának prioritásai 53
5.4.1 Az együttműködő felsőoktatási könyvtárak nyílt, elektronikus hálózatának létrehozása 54
5.4.2 A felsőoktatási könyvtárak automatizációjának fejlesztése 55
5.4.3 Részvétel az országos, osztott katalogizálási rendszerben 56
5.5 Elektronikus könyvtárak 58
5.5.1 Magyar Elektronikus Könyvtár 58
5.5.2 Magyar Elektronikus Tankönyvtár 59
5.6 Célok és feladatok 59
6. FELSŐOKTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK 61
6.1 Központi és országos információs rendszerek 62
6.1.1 Felvételi Rendszer 62
6.1.2 Országos Hallgatói Nyilvántartás 63
6.1.3 Hallgatói Követési Rendszer 63
6.1.4 Országos Kreditrendszer 64
6.1.5 Felsőoktatási Statisztikai Rendszer 64
6.1.6 Intelligens diákigazolvány 65
6.1.7 Felsőoktatási Elektronikus Üzenetkezelő Rendszer 66
6.1.8 Elektronikus kapcsolódás a Kincstár információs rendszeréhez 66
6.1.9 Felsőoktatási Informatikai Szolgáltató Kht létrehozása 66
6.2 Intézményi információs rendszerek 67
6.2.1 Egységes Gazdálkodási Rendszer 67
6.2.2 Egységes Tanulmányi Rendszer 69
6.2.3 Kutatás-Fejlesztési Nyilvántartó Rendszer 69
6.2.4 Intézményi Ingatlan Kataszter 71
6.3 Információs szolgáltatások a felsőoktatásban 71
6.3.1 Felsőoktatási tankönyvi adatbázis 72
6.4 Célok és feladatok 72
7. INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA 77
7.1 A felsőoktatási intézmények számítógépes felszereltsége 78
7.2 Szoftverellátás 80
7.3 Számítógépes hálózatok 82
7.3.1 Intézményi lokális és campus hálózatok 83
7.3.2 Országos gerinchálózat 85
7.4 A felsőoktatási intézmények információs infrastruktúrájának működtetése 90
7.5 Célok és feladatok 92
8. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS JAVASLATOK 95
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem