Felsőgeodézia

Tartalom

Előszó 13
1. ALAPFOGALMAK ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK
11. A nehézségi erő és a szintfelületek 19
111. A geodézia feladata és felosztása 19
112. A Föld elméleti alakja 21
113. A nehézségi erő potenciálja és a potenciál szintfelületei 22
114. A szintfelületek tulajdonságai 26
115. A szintfelületek analitikus meghatározása 31
116. A szintfelületek szintetikus meghatározása 33
12, A földalak meghatározásának fizikai alapjai 37
121. Az elméleti földalak első megközelítése 37
122. A Clairaut-féle elv 44
123. A nehézségi erő mérése 48
123.1. A mérés célja és módszerei 48
123.2. A nehézségi gyorsulás abszolút meghatározása 49
123.21. Mérés reverziós ingákkal 49
123.22. Mérés fonalas ingával 55
123.23. Mérés a szabadesés megfigyelésével 56
123.3. A nehézségi gyorsulás relatív meghatározása 58
123.31. Mérés invariábilis ingákkal 58
123.32. Két különleges ingaszerkezet 60
123.33. A nehézségi gyorsulás relatív mérése graviméterekkel 63
123.4. A nehézségi erő gradienseinek mérése 72
123.41. Az Eötvös-inga 72
123.42. Az Eötvös-inga mérési eredményeinek felhasználása 78
Irodalom 81
13. A földalak meghatározásának geometriai összefüggései 83
131. Az elméleti földalak második megközelítése 83
132. Az ellipszoid paraméterei 85
133. A felsőgeodéziában használatos koordináta-rendszerek 87
133.1. A koordináta-rendszerek leírása 87
133.2. Összefüggések a koordináta-rendszerek között 88
134. Az ellipszoid főgörbületi sugarai 93
134.1. A meridiánirányú görbületi sugár 93
134.2. A harántgörbületi sugár 95
134.3. A középgörbületi sugár 97
135. Számítások a meridián és a paralelkör ívhosszával 99
135.1. A meridián ívhosszának számítása 99
135.2. A szélességi kör ívhosszának számítása 101
135.3. A foknégyszög területének kiszámítása 102
136. Az ellipszoid néhány felületi görbéje 104
136.1. A normálmetszet és konjugáltja 104
136.2. A kitűzési vonal 106
136.3. A geodéziai vonal 107
137. A normálmetszet és a geodéziai vonal 109
137.1. A normálmetszet-ellipszis geometriai jellemzői 109
137.2. A normálmetszet néhány segédmennyisége 112
137.21. A feladat megjelölése 112
137.22. A delta-szögek levezetése 112
137.23. Az s ellipszoidi ívhossz kifejezése 116
137.24. Az ellipszoid húrjának depressziós szöge és hossza 118
137.3. A normálmetszet és konjugáltjának iránykülönbsége 119
137.31. A külső pont az ellipszoid felületén van 119
137.32. A külső pont az ellipszoid felett van 121
137.4. A geodéziai vonal forgásfelületen 122
137.5. A geodéziai vonal és a normálmetszet iránykülönbsége 127
137.6. A geodéziai vonal redukált hossza 128
137.7. Az ellipszoid helyettesítése gömbbel 129
137.8. Néhány számszerű érték 130
138. Számítások az ellipszoidon 134
138.1. Az ellipszoidon fekvő háromszög megoldása 134
138.11. Az ellipszoidon fekvő háromszög szögfeleslege 134
138.12. Az ellipszoidon fekvő háromszög oldalhosszainak számítása Legendre tételével 136
138.13. Az ellipszoidon fekvő háromszög oldalhosszainak számítása Soldner hosszpótlékos módszerével 139
138.14. Számpéldák az ellipszoidi háromszögek megoldására 144
138.2. Koordinátaszámítás az ellipszoidon 148
138.21. A feladat leírása és általános jellemzése 148
138.22. Legendre hatványsora az első geodéziai főfeladat megoldására 150
138.23. Gauss középszélesség-módszere 154
138.24. Az első geodéziai főfeladat megoldása Schreiber segédpontos módszerével 157
138.25. Az első geodéziai főfeladat megoldása Krüger szerint 161
138.26. Bessel nagy ívhosszakkal is használható módszere 162
138.27. A második geodéziai főfeladat megoldása a normálmetszettel 164
138.28. A geodéziai főfeladatok egyértelműsége 166
138.29. Számpéldák a koordinátaszámításra 168
138.3. A geodéziai vonal differenciális összefüggései 168
139. Számtáblázatok az ellipszoidon végzendő számításokhoz 174
Irodalom 175
2. A GEODÉZIAI HÁLÓZATOK ALAPFELÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA
21. Az alapfelület meghatározása geometriai úton 179
211. A fokmérés 179
211.1. A fokmérés elve és megoldásai 179
211.2. A fokmérés gyakorlati megoldása és kiegyenlítése 181
211.3. Nevezetesebb fokmérések 186
211.4. Az ellipszoidnak mint földalaknak bírálata 187
212. A függő vonal-elhajlás 189
212.1. A függővonal-elhajlás fogalma 189
212.2. A függővonal-elhajlás alapvető összefüggései 191
212.3. A függővonal-elhajlás kiszámítása a látható tömegekből 195
213. Az izosztázia 199
213.1. Az izosztázia fogalma 199
213.2. A függővonal-elhajlás izosztatikus redukálása 203
214. Az ellipszoid paramétereinek meghatározása a felületek módszerével 209
214.1. A felületek módszerének alapelve 209
214.2. A felületek módszerének néhány megoldása 214
214.3. Egységes nemzetközi alapfelületek 217
Irodalom 218
22. Az alapfelület meghatározása fizikai úton 221
221. A nehézségi gyorsulás redukálásai 221
221.1. A nehézségi gyorsulás redukálásának célja és alapelvei 221
221.2. A nehézségi gyorsulás szárazföldön mért értékeinek redukálása 223
221.3. A nehézségi gyorsulás tengereken mért értékeinek redukálása 228
221.4. A nehézségi gyorsulás redukálása az árapályerők miatt 230
222. A nehézségi gyorsulás normális értéke 232
222.1. A normális érték képletének levezetése 232
222.2. A szferoid alakja és a nehézségi gyorsulás normális értékének együtthatói 235
222.3. A nehézségi gyorsulás normális értékének nemzetközi képlete 237
222.4. A függővonal-elhajlás elméleti értéke és a nehézségi rendellenesség fogalma 238
223. A szintszferoid mint alapfelület 241
224. A szferoid összefüggéseiből folyó néhány képlet 245
224.1. A szferoid alakjának változása az egyenlítői átmérő növekedésével 245
224.2. A nehézségi gyorsulás változása a magassággal 247
224.3. A földrajzi szélesség változása a magassággal 248
224.4. A Föld szélső szintfelülete 250
225. A szferoid paramétereinek meghatározása csillagászati megfigyelések útján 251
225.1. Alapvető összefüggések 251
225.2. A szferoid paramétereinek meghatározása a Hold mozgása alapján 254
225.3. A Föld tömegfüggvényeinek meghatározása a mesterséges holdak megfigyelése útján 257
225.31. A mesterséges holdak mozgásának néhány alapvető összefüggése 257
225.32. A mesterséges holdak pályaelemei 260
225.33. A mesterséges holdak megfigyelése 262
225.34. A Föld tömegfüggvényei és lapultsága a mesterséges holdak szerint 265
Irodalom 268
3. A VÍZSZINTES MÉRÉS
31. A háromszögelés 273
311. Általános megjegyzések 273
312. A háromszögelési hálózat alakjának meghatározása 275
312.1. A tervezés 275
312.11. Alapelvek, alapformák 275
312.12. A tervezés. Összelátások vizsgálata 284
312.2. A szemlélés 288
312.21. A szemlélés célja és végrehajtása 288
312.22. A háromszögelési pontok törzskönyve 290
312.3. Kitűzés - építés 291
312.31. A kitűzés műveletei. A pontjelek 291
312.32. A fából készült jelek általános jellemzése 292
312.33. Az állványos gúlákkal szemben támasztott követelmények és a gúlák anyaga 294
312.34. Állandó jellegű építmények mint háromszögelési pontok 300
312.35. Irányvágások 301
312.36. A háromszögelési pontok állandósítása 303
312.4. Az észlelés 305
312.41. Általános megjegyzések 305
312.42. A felsőrendű szögmérésre használt teodolitok 306
312.43. A fényvetítő készülékek és használatuk 314
312.44. Az észlelés módszerei 318
312.45. Az észlelés hibaforrásai 324
312.46. Az észlelés előkészítése 342
312.47. Az észlelés végrehajtása 342
312.48. Az észlelés megbízhatóságának mérlegelése. Pontossági adatok 345
312.5. Az észlelési eredmények összeállítása 347
312.51. A számítás tagozódása 347
312.52. A mérési jegyzőkönyv 347
312.53. A külpontossági elemek és a központosítási javítások számítása 348
312.54. Állomáskiegyenlítések, horizontzárások és összeforgatások. A szögkivonat 350
Irodalom 351
313. A háromszögelési hálózat méretének meghatározása 352
313.1. Az alapvonal és a kezdőoldal 352
313.2. Az alapvonal és kifejlesztése 353
313.21. A tervezés 353
313. 211. Az alapvonal tervezésének szempontjai 353
313.212. Az alapvonal-fejlesztő hálózat tervezése 354
313.22. Szemlélés, kitűzés, építés 358
313.221. Az alapvonal szemlélése és kitűzése 358
313.222. Az alapvonal állandósítása 359
313.23. A mérés 360
313.231. Az alapvonalmérő berendezések csoportosítása 360
313.232. A drótmérő felszerelés 361
313.233. A drótok komparálása. Az összehasonlító alapvonal 364
313.234. Az alapvonalmérés végrehajtása 369
313.235. Az alapvonalmérés hibaforrásai 370
313.236. Az alapvonal-fejlesztő hálózat szögmérése. A legkedvezőbb súlyelosztás kérdése 375
313.24. Az alapvonalmérés eredményének számítása 377
313.241. A számítás feladatai. Az alapvonal hosszának kiszámítása 377
313.242. Az alapvonal-fejlesztő hálózat kiegyenlítése 382
313.243. Pontossági vizsgálatok. Pontossági adatok 383
313.3. A háromszögelési hálózat kezdő oldalának közvetlen mérése 385
313.31. A tervezés és az építés kérdései 385
313.32, A fizikai távmérők elve és csoportosításuk 386
313.33. Az elektrooptikai távmérők 389
313.331. A geodiméter 389
313.332. Mérés a geodiméterrel 396
313.333. Néhány elektrooptikai távmérő 400
313.34. Az elektromágneses távmérők 403
313.341. A tellurométer 403
313.342. Mérés a tellurométerrel 408
313.343. Néhány tellurométer-típus 411
313.4. A különböző alapvonalmérő eljárások összehasonlítása 412
Irodalom 413
314. A háromszögelési hálózat elhelyezésének és tájékozásának meghatározása 414
315. Az elsőrendű háromszögelési pontok koordinátáinak számítása 416
315.1. Előkészítő számítások 416
315.11. A számítási műveletek sorrendje. Az alapfelület megválasztása 416
315.12. A mérési eredmények átvitele az ellipszoidra 418
315.121. A szögmérési eredmények redukálása 418
315.122. Az alapvonal hosszának redukálása 422
315.123. A csillagászati adatok redukálása 425
315.13. A hálózat kiegyenlítésének előkészítése 426
315.131. A szögfelesleg számítása 426
315.132. A háromszögek oldalhosszának kiszámítása 426
315.133. A csillagászati kezdőpont 427
315.134. Az ellipszoidi koordináták előzetes értékének számítása 430
315.2. Az alaphálózat kiegyenlítése 430
315.21. A kiegyenlítés általános feladata 430
315.22. A kiegyenlítés módszereinek osztályozása 434
315.23. A kiegyenlítés feltételi egyenletei 435
315.24. A kiegyenlítésben szereplő mennyiségek súlya 439
315.25. A koordinátakiegyenlítés javítási egyenletei 441
315.26. A kiegyenlítés néhány fontosabb módszere 442
315.27. Az alaphálózat kiegyenlítésének befejező munkálatai 448
315.3. A kitöltő hálózat kiegyenlítése 448
315.31. A kiegyenlítés módszerének kiválasztása 448
315.32. Az elsőrendű kitöltő hálózat levezetése harmadrendű hálózatból 449
315.33. Az alsóbbrendű háromszögelési hálózatok pontjainak számítása 450
Irodalom 451
32. Az országos háromszögelési hálózatok összekapcsolása. Kontinentális és interkontinentális hálózatok 453
321. A hálózatok összekapcsolásának jelentősége 453
322. Közvetlenül csatlakozó hálózatok összekapcsolása 453
323. Háromszögelés lebegő jellel 455
324. Az elektromágneses távmérés jelentősége a háromszögelési hálózatok összekapcsolásában 456
324.1. Az impulzusok mérésén alapuló elektromágneses távmérők 456
324.2. A shoran és a hiran módszer 458
324.3. A shoran és a hiran módszerrel végrehajtott geodéziai munkálatok 459
325. Csillagászati módszerek a háromszögelési hálózatok összekapcsolására 460
325.1. A módszerek alapelvei 460
325.2. Az asztronómiai háromszögelés 462
325.3. A stelláris háromszögelés 463
325.4. A mesterséges holdak szerepe a háromszögelési hálózatok összekapcsolásában 464
326. A háromszögelési hálózatok egységének előállítása az abszolút függővonal-elhajlás révén 467
33. A háromszögelést kiegészítő és pótló módszerek 469
Irodalom 471
4. A MAGASSÁG MÉRÉSE
41. Alapfogalmak, módszerek és problémák 475
42. A geoid meghatározása 479
421. A geoid meghatározásának geometriai módszere 479
421.1. A Bruns-féle elv és a csillagászati szintezés 479
421.2. A csillagászati szintezés gyakorlati végrehajtása 482
421.3. Néhány csillagászati szintezéssel meghatározott geoidmetszet és térkép 486
422. A geoid meghatározásának fizikai módszere 489
422.1. A fizikai módszer általános jellemzése 489
422.2. A potenciálelmélet peremérték-feladatai 490
422.3. A fizikai geodézia differenciálegyenlete 494
422.4. Stokes módszere a geoid meghatározására 496
422.41. A módszer alapelve 496
422.42. A geoid meghatározásai Stokes módszere szerint. Pontossági kérdések 501
423. A függővonal-elhajlás abszolút értéke 508
424. Módszerek a függővonal-elhajlások hálózatának sűrítésére 513
424.1. A feladat célja 513
424.2. Függővonal-elhajlások meghatározása Eötvös-ingával 514
424.3. A függővonal elhajlások meghatározása a látható tömegek és izosztatikus redukciók útján 520
424.4. A relatív függővonal-elhajlások értékrendszerének sűrítése az abszolút függővonal-elhajlás összetevőinek meghatározása révén 521
424.5. A függővonal-elhajlások értékrendszerének sűrítése magassági szögméréssel 522
Irodalom 523
43. A geoid feletti magasság meghatározása 525
431. A feladat és a módszerek 525
432. A szintezési hálózat 526
432.1. A hálózat tervezése és szemlélése 526
432.2. A magassági alappontok megjelölése 528
432.3. A szintezés alapfelületének rögzítése. A mareográfok 532
432.4. A szintezés mérési munkálatai 533
432.41. A felsőrendű szintezés műszerei 533
432.42. A szintezőléc és a kötőpontok megjelölése 536
432.43. A szintezés hibaforrásai 538
432.44. A szintezés módszerei 548
432.45. Átszintezés szélesebb vízfelületek felett 549
432.5. A különböző magasságfogalmak 552
432.51. Néhány alapfogalom 552
432.52. Az ortométeres magasság 554
432.521. A fogalom általános ismertetése 554
432.522. Az ortométeres magasság számítása a nehézségi gyorsulás normális értékével 555
432.523. A Helmert-féle magasság 558
432.524. A Vignal-féle magasság 559
432.53. A dinamikai magasság 561
432.54. A geopotenciális érték 562
432.55. A normálmagasság 563
432.56. A kvázigeoid 566
432.6. A szintezés számítása 569
432.61. A szintezési jegyzőkönyv 569
432.62. A szintezési hálózatok kiegyenlítése 569
432.63. A szintezés pontosságának mérőszámai 571
432.7. Nemzetközi szintezési hálózatok 574
433. A függőleges kéregmozgások és a szintezés 576
Irodalom 578
44. A trigonometriai magasságmérés 579
441. A trigonometriai magasságmérés alapképlete 579
442. A magassági refrakció elmélete 580
443. A refrakció-koefficiens meghatározása méréssel 584
444. A trigonometriai magasságmérés néhány gyakorlati képlete 585
445. A függővonal-elhajlás szerepe a trigonometriai magasságmérésben 586
446. A trigonometriai magasságmérés felhasználása a függővonal-elhajlások értékrendszerének sűrítésére 588
447. A trigonometriai magasságmérés pontossága 589
Irodalom 590
45. A háromdimenziós geodézia 591
451. A klasszikus geodézia nehézségei 591
452. Bruns módszere a Föld felszínének feltevésmentes meghatározására 592
453. Bruns módszerének korszerű továbbfejlesztése 594
Irodalom 595
Függelék 599
Név- és tárgymutató 607

Témakörök