Felsőbányai kalauz

Előszó

Felsőbánya - neve magában hordozza sorsát, hisz a bányászat határozta meg történelmét, lakóinak megélhetését. A föld mélye kincset rejtett s rejt ma is. Oly kincset, melyért eleink s kortársaink egyaránt nehéz küzdelmet vívtak/vívnak a mélységekkel, a sziklákkal, melyek az ércet rejtik. A felszínre hozott értékek biztosították a megmaradást, a fejlődést. Az elmúlt századok rejtett kincsei, a jelen gazdagsága azonban nem csupán aranyban, ezüstben, rézben, ólomban, cinkben, piritben mérhetők. Adott a természet csodája, a rendkívül szép környezet. A hegyek, a völgyek, a kertek, a virágzó, termést érlelő gyümölcsfák - közte a mediterrán hangulatot és ízeket jelentő szelídgesztenye -, adott a tavak, a patakok szomjat oltó, megmártózni buzdító kristálytiszta vize. Adott maga a történelem, amely virágzó kultúrát teremtett e tájon, néha ínséget, pusztulást, keservet zúdítva lakóira, akik túlélték a veszedelmeket, talpra álltak, építettek, éltek, dolgoztak, a hajnali kolompszó hívására munkába indultak. Adott az emberek hite. Közismert, hogy a sötét mélységekbe leszálló bányász életét Isten kezébe helyezte, hogy a felszínen maradó család mindenkor imádkozott a kenyérkereső édesapáért. Kemény emberek, kiknek bőrét nem a nap cserzi barnára, hanem a tárnák homálya szívja színtelenre, sápadtra. Az EMKE Füzetek sorozatban megjelenő kötet kettős indíttatásból született. Egyfelől a város lakosainak figyelmét szeretné ráirányítani mindazokra az értékekre, amelyeket a történelmi múlt, a táj s eleik jelentenek számukra; másfelől a környezet, a világ figyelmét szeretnénk e kötettel felénk irányítani -jöjjenek, lássák, ismerkedjenek vele, élvezzék mindazokat az áldásokat, amelyeket e város juttathat számukra természeti környezete, építészete, szellemi kultúrája által. És volna még egy harmadik szempont is: a szülőföld iránti szeretet kinyilvánítása, a város iránti megbecsülés kifejezése. Az írások minden sora ennek kíván hangot adni, ennek az indíttatására fogant meg. Vissza