Felső-vadászi Rákóczy Zsigmond

Tartalom

Bevezetés, 3-4.
I. A Rákóczy család eredete, két ága.
Rákóczy György és családja Sáros-Patakon : neje, gyermekei. Főúri élet Patakon. A gyermekek első iskoláztatása. A pataki iskola szervezete. Rákóczy György gondoskodása az iskoláról. Prónay Mátyás a gyermekek első tanítója.
II. Rákóczy György fejedelemmé választatása s küzdelmei Bethlen Istvánnal a fejedelemség felett. Bevonulása Gyula-Fej érvárra, ennek leírása. Rákóczy udvartartása. Két fia György és Zsigmond. 1636-ban látogatást tesznek a táborba. Neveltetésük. A schola aulica szervezete. Keresztury Pál és Ratichius Farkas tanmódszere. Párhuzam a kettő közt. Zsigmond első levele atyjához. Az udvari iskola szervezete. A gyermekek confirmatiója s a Csecsemő keresztyén.
A schola triumphans eléadása a fejedelmi udvarban. György kilépése az iskolából.
III. Zsigmond folytatja a tanulást. Herczeg Zsigmond halála. A szombatosok
üldöztetése s az unitáriusokkal folytatott hitviták. Bisterfeld munkája: Az egy Istenrűl, melyet a Rákóczy fiuknak ajánlott. Zsigmondnak mint ifjúnak jellemzése. Távozása az iskolából: az ünnepélyes vizsga. Előadás az udvarnál. A Pallas Dacica. Rákóczy György utasítása Zsigmondnak. 29-40. l.
IV. Zsigmond kilépése az életbe. Az akkori vallásviták jellemzése. Medgyesy és Vásárhelyi Dániel összetűzése Monostoron, s a fejedelemasszony beelegyedése a vitába. Zsigmond utazása Magyarországon. A «Kitett Czégér». Zsigmond az udvarnál. A «Felserdült Keresztyén)). Lorántfy Zsuzsánna beelegyedése a polémiába. A viták Rajkyval. «Talio» és «Nova Transsylvanica». Rákóczy
György házassága. A menyegző. Zsigmond herczeg mint főrend az országgyűlésen. Örzi Fejérvárt. Lakoma Zsigmondnál. Zsigmond beiktatása a székely ispánságba. 40-56. l.
V. A harmincz éves háború. Alkudozások György fejedelemmel hogy szövetségre lépjenek vele a svédek és francziák. Nolde Fejérvárt. Rákóczy fellépése. Zsigmond egyik hadtest parancsnoka. Elindulás Fejérvárról. Az első szerencsés előnyomulások. Kassa meghódolása. A végek és bányavárosok megtámadása. Visszavonulás. A palánki csatavesztés. Zsigmond visszahívása a csatatérről. Ujabb támadás. Zsigmond Erdélybe küldetik hadakért. A hadak eloszlása téli szállásra (1644). 56-67. I.
VI. Az 1645-iki táborozás. Croissy
XIV. Lajos követe Munkácson. Szövetség a francziákkal. Zsigmond Erdélybe
megy hadakért. A fejedelem előnyomulása Morvába. Duglas Nagy-Tapolcsánban. Nagy-Szombat elfoglalása. Zsigmond egyesülése Wittemberggel. Nagy
hadi tanács. Zsigmond főhadi szállása
Aisgrubon. Az ostromműveletek megtekintése. Rákóczy György a svéd táborba
érkezik. Találkozása Tontensonnal. Titkos alkudozások. A lampersdorfi tárgyalások. Zsigmond votuma a békéről. Viszszatérés Erdélybe. Fogaras s az ottani tárgyalások. A linzi béke. Radzivil Munkácson. 67-83. I.
VII. Rákóczy Zsigmond a magyarországi részek kormányzójává neveztetik
ki. Szemle a kassai administratio felett.
A fejedelem kijövése Magyarországra.
Kassa és a hét vármegye resignálása.
Rákóczy György Erdélybe menetele. Zsigmond kormányzósága a hét vármegyében. Teendői, hatásköre. Érintkezések Lengyelországgal s a kozákokkal. Chmelniczky. Rákóczy törekvése, hogy a lengyel koronát fiának megszerezze. Dalmady Svédországban. A vallás kérdése.
Radzivil. Lupul leánya kezét felajánlja Zsigmond herczegnek. Tárgyalások. Rákóczy betegeskedése. Vadászat Görgényben. Halála. Végrendelete. Intézkedése eltemettetése ügyében. Dániel János bécsi követsége. Rákóczy temetése. 83-97. /.
VIII. Rákóczy Zsigmond diplomacziai működése a kozák királyság elnyerése érdekében. A királyválasztás Lengyelországban. Rákóczy Zs. követei. Kozák követek Fej érvárt. Egy kozák követ elmátkásodása. Wielopolski Erdélyben.
Lupul szerepe e mozgalmakkal szemben. Zsigmond és anyja követeket küldenek Németországba leánynézésre. Dániel János. Zsigmond utasítása. A leánynézés eredménye. Családi viszályok a portai követelések miatt. Kemény János votuma a házasságkérdés ügyében. Mednyánszky követsége Németországba. Utazása. Ujabb családi viszály : Bisterfeld magatartása. Kozákország. Követküldések Erdélybe, s Erdélyből. Nicolai. Tetera Pál Szamosújvárt. Tárgyalások Lengyelországgal : Klobusiczky követsége.
Zsigmond Makoviczán. A kozák követek elbucsuzása. Ujabb tárgyalások Lupullal Zgigmond házassága ügyében.
A házassági tervezet felbomlása. Chmelniczky íia Timusz házassága Irénnel.
97-116. l.
IX. Zsigmond herczeg Patakon. Találkozása a nádorral Eperjesen. A családi viszály ismételt kitörése. Lemondása a székely generalisságról. Viszonya
Bisterfelddel, levelezése, benső barátsága. A pataki udvar. Egyházi viszály :
presbyterianusok, episcopalisok. Tolnai János. Medgyesy Pál. A szathinári zsinaton függőben hagyott canonok. Zsigmond magatartása. Irodalmi viták.
Medgyesy munkája, melyet Zsigmond nyomatott ki. Erős tusák és küzdelmek. A presbyterianismus terjedése.
Zsigmond magatartása. A pataki iskola újjászervezése. Comenius meghivása
Patakra. A schola pansophica. Comen emlékiratai. Comen Patakra érkezése. Az «Agenda Patakina». Comen tanitása. Az iskola felállítása, berendezése, megnyitása. Comen a presbyteriek ellen. Medgyesy levele. Az Eruditio scholastica három kötete. 115-142. l.
X. Zsigmond újabb törekvései, hogy
egy német herczegasszonyt nőül nyerhessen. Bisterfeld levelezése. Fogadtatása a pfalzi őrgrófnál. Német herczegasszonyok. Horváth csacskasága. Bisterfeld levele. Kemény votuma. Mednyánszky követsége. Fogadtatása Crossenben. Fridrik volt cseh király leánya Pfalzi Henriette. Lorántfy Zsuzsánna
ajánlatai. Ivniphausen Fejérvárt. Mednyánszky tárgyalásai. Oct. 16-án (1650)
megigérik a leányt. Házassági szerződés.
Mednyánszky haza érkezése s újabb követsége Bécsbe. A felső-magyarországiak Zsigmondot le akarják á házasságról verni. Előkészületek a menyegzőre.
Jelképes házasság Krossenben. A menyasszony behozása Magyarországba. A lakadalom. György fejedelem, Kemény és
Bisterfeld elmaradása. Az özvegy fejedelemasszony. Az ifjú pár boldogsága. Tervek Erdély meglátogatására. Henriette
halála. Temetési előkészületek. Bisterfeld és Kemény vigasztaló levelei. Zsigmond igyekezete, hogy bánatát feledje.
Henriette temetése Sáros-Patakon. Zsigmond utazása Erdélybe. Fogadtatása
Rhédey Ferencznél. Beérkezése. Igyekezete, hogy Wesselényi Ferencz törekvéseit meghiúsíthassa. Megbetegedése. Halála. Eltemettetése. Medgyesy «Hármas
jajja». Zsigmond fejérvári monumentuma. 142-167. I.
Befejezés. 168-174. l.
Hasonmások szövege. 175-178. l.
Képek.
Önálló képek:
Sáros-Patak, a vár és kastély, színnyomat. Dörre Tivadartól.. 8
Rákóczy Zsigmond levele atyjához 1632. márcz. 15. 24
A gyulafejérvári templom, színnyomat. Dörre Tivadartól 60
Brünn ostroma a svédek által 1645-ben, egykorú metszet után 74
Fogaras vára látképe, színnyomat.
Dörre Tivadartól 80
Krisztina, svéd királyné, Bourdon Sebestyén festménye után 90
Rákóczy Zsigmond levele Klobusickihoz 1651. évi szeptember hó 25-én 161
A szövegbe nyomott képek:
Rákóczy Zsigmond fejedelem sarkophagjának tetőlapja Szerencsen 1
Részlet a sárospataki ref. egyház úrasztala térítőjéről, melyet Lorántfy
Zsuzsánna készíttetett. Zombori Ernő felvétele után rajzolta Dörre 3
Ugyanannak sarkdísze 4
Sárospatak látképe. Rajz. Dörre Tivadar 5
A sárospataki vár és kastély udvara.
Rajz. Dörre 9
A «Sub rosa» - szoba ugyanott 9
Bethlen István fej érvári palotájának udvara. Rajz. Dörre 15
A fejérvári püspöki (régi fejedelmi lak bejárata s azon része, mely a fejedelmi palotából megmaradt. Rajz. Dörre 16
A fejérvári Bethlen-collegium. Rajz. Dörre 24
A Csecsemő Keresztyén» czimlapja 27
Bisterfeld munkájának «Az egy Istenről czimlapja 32
A «Pallas Dacica» czimlapja 39
Lorántfy Zs. épületes erkély-szobájának külső díszítése czímerével
Patakon. Rajz. Dörre Tivadar 46
Torstenson svéd tábornagy aláírása
1644 sept. 7-iki leveléről (Orsz. lt.) 57
A szerencsi templom. Rajz. Dörre 66
Ugyanannak belseje, melyet a német hadak 1644 feltörtek, Rákóczy Zs. fejedelem sarkophagját kifosztván. Rajz. Dörre 66
Duglas svéd tábornok arczképe 1645-ből 72
Torstenson svéd tábornok arczképe 1645-ből. 75
A fogarasi kápolna folyosója, melyet Lorántfy Zsuzsánna 1640-ben készíttetett s melyben maga az ajtó későbbi munka. Rajz. Dörre 81
Janusius Radzivil lithván vajda aláírása. 1651 jun. 9. Ex castri ad Boristhenem positis. Orsz. lt. 89
Görgényen a Rákóczy hegy, melyen a vár állott. Rajz. Dörre 93
Vilmos hesszeni tartománygróf aláírása. Cassel 1651 febr. 11. Orsz. Ltár 106
Chmelniczky Bogdán kozák hetmán 109
Klobusiczky levelének töredéke Rákóczy Zs. széljegyzeteivel. Orsz. Lt. 117
Medgyesy Pál aláírása. Nagy Bánya
1650 okt. 14-ki leveléről. Orsz. Ltár 127
Comenius Amos arczképe tanodája látképére Összes paedagogiai munkáinak czimlapjáról, mely Amsterdamban 1657-ben jelent meg 133
Comen aláirása egy sajátkezű dedicatiójáról, mely a Csehorsz. muzeum tulajdona 134
Az első sárospataki nyomtatvány Primitiae Laborum» czimlapja. A Nemz. Muzeum példányáról 137
A <(Vestibulum» czimlapja, u. onnan 139
Károly Lajos pfalzi választó aláirása. Heidelberg 1650 sept. 13-iki leveléről. Orsz. Letár 143
Jakab kurlandi herczeg aláirása 1650
nov. 25. «in curia Baldonensi» Orsz. Ltár 146
Elisabetha Carlotta választónő aláírása. Crossen 1651. aug. 23. kelt leveléről. Orsz. Ltár 147
Erzsébet cseh királyné arczképe Mierewaldt metszvénye után 148
A házassági szerződés utolsó lapja. Kelt Fejérvárt, 1651 febr. 16-án. 155
Csulai és Bisterfeld aláirása a kozák királyságra való meghívásra adott votum utolsó lapjáról. Fejérvár 1651 jun. 6- 157
Kemény János aláirása, Nagy-Szőllős 1651 jun. 24. Örsz. Ltár 158
Erzsébet volt cseh királyné pfalzi Frigyes özvegyének aláirása. Crossen 1651. maj. 18. Orsz. Ltár 161
A «Hármas Jaj» czimlapja 166
Rákóczy Zsigmond monumentumának töredékei a fej érvári székesegyházban. Eredeti fénykép felvétel után. Dörre rajza 167
Rákóczy Zsigmond és neje czímerei. Dörre rajza 168
Lorántfy Zsuzsánna arczképe. Dörre rajza 174
A bevezetés és első fejezet kezdő betűje Rákóczi Ferencz fejedelem egyik adományleveléről vétettek.
A befejezés betűjét ezek mintájára Dörre rajzolta. 3. 5. 168
Sáros-Pataknak olyan látképe, mely azt a XVII-ik század derekán tüntetné
fel, előttem ismeretlen. De még is elég építészeti emlék van ott, mely ennek az
időnek bélyegét viseli magán s az itt bemutatott képek legalább adhatnak a
szemlélőnek fogalmat. Az első fejezet élén látható látkép a várost a várral és
kastélylyal együtt, míg az önálló színnyomat e két utóbbit a parkból tekintve,
mutatják be. A kastélyt Rákóczy fejedelem és neje nagyobbították, szépítették s kivált a negyvenes években sokat építettek rajta. A 46-ik lapon látható kerek erkély a Lorántfy czímerrel s építési évszámával van ellátva. A 9-ik lapon az udvar s az úgy nevezett «Sub rosa» szoba látható. Az Urasztal-terítőt - melynek a bevezetés élén egy részletét s végén egyik sarkát adjuk - Lorántfy Zsuzsánna ajándékozta a sárospataki egyháznak. Felügyelete alatt udvari aszszonyai készítették, s ezen kor himzésmintáinak egyik legszebb példánya.
A czímlap Rákóczy Zsigmond fejedelem, herczeg Rákóczy Zsigmond nagyatyja sarkophágjának felső lapját mutatja. A szerencsi templom belsejének 66. 1. látható rajza e sarkophagot is bemutatja, ugyan ott látható maga a templom is. Szerencset 1644-ben feldúlták a császári hadak s a fejedelem sírját feltörték s kirabolták.
Fogaras önálló színnyomatu képe a vár egész látképét tünteti elő. E vár a
fejedelemasszonyoké volt, - még Mihály vajda is inscribálta nejének. Sokat épített rajta, még többet Rákóczy s Apafy Mihály, A 81-ik 1. bemutatott
folyosó ajtó a kápolnába vezet s azt 1640-ben építették.
Gyula-Fej ér vár székesegyházának színnyomatú képe azt az oldalt mutatja be, melyben áll a renaissance kápolnaajtó, s mely előtt voltak a hadak felállítva,
midőn Rákóczy György és Zsigmond az 1644-ben folytatott támadásra kimentek
innen. A 16-ik 1. levő részlete a püspöki udvarnak azt a részét tünteti fel, mely a fejedelmi palotából ma is fennáll. Alatta a bejárat a püspöki palotába. Ma az udvar és templom s ennek környéke elhanyagolt állapotban vannak. A 24-ik 1. látható épület, ma kaszárnya, volt a Bethlen tanoda s e mellett volt a schola
aulica. A 15-ik 1. levő épület Bethlen István fejérvári palotájának belső részét
s szép folyosóját ábrázolja.
Duglas és Torstenson arczképei a Theatrum Europaeum V-ik kötetéből
vannak véve. A Duglasén monogramm is van - de hogy kié? nem sikerűit kitudni. Brünn 1645-iki ostromának látképe hasonlag a Theatrum Europaeum ugyanazon kötetéből van véve.
Görgény mellett a Rákóczy hegyen állott a híres régi vár, melynek egyes
megmaradott töredékei a fák és bokrok közül ki sem látszanak. Ez a kurucz
világ idejében romboltatott el. Képét a 93-ik 1. láthatni. A kastélyt, melyből a
várhegyre szép kilátás van, Rákóczy építtette, de ez ma egészen át van alakítva.
Chmelnicki Bogdán arczképét Hondius Vilmos rajzolta Danczigban s ugyan ott adta ki 1651-ben. A Theatrum Europaeum (Vll-ik k.) ezen arczképről másolta le s adta ki, de némi módosításokkal a ruházaton. Mi ez utóbbit adjuk.
Comen összes paedagogiai művei köv. czím alatt jelentek meg: I. A. Comenii
Opera didactica omnia. Amstelodami impensis D. Laurentii de Geer. Excuderunt Christophorus Cunradus et Gábriel a Roy Anno MDCLVII. fol. 3 részben. E munka ma a könyvészeti ritkaságok közé tartozik, s Geer Lőrincz költségén látott világot, ki Comennak barátja, pártfogója volt. A rajta látható alak Coment ábrázolja. A kép közepén egy XVII-ik századi egyetem látképe van s két oldalt és felül a tanítás körébe tartozó tárgyak jelképei. A képet itjabb Crispin de Paes hollandi festő rajzolta, ki 1585 Utrechtben született s többnyire Hollandiában dolgozott. Metszette Loggari Dávid, ki 1630 körűi született s Hondiusnak tanítványa volt Hollandiában.
Krisztina svéd királyné arczképét Bourdon Sebestyén, korának egyik legkitűnőbb művésze, festette stockholmi tartózkodása alatt. Erről készítette Nanteuil azt a metszetet, melyet itt bemutatunk, s melynek egy példánya a Louvre cartonjai közt őriztetik. Maga az olajfestmény nem tudatik hol van, de kétségtelen, hogy Nanteuil azt híven adta vissza. A királyné szenvedő arczába ritka művészettel van élet öntve.
Erzsébet az egykori cseh királyné, angol herczegasszony, Rákóczy Zsigmondné
anyjának arczképét Mierereldt Mihály Janson hírneves németalföldi arczképfestő metszette s Németalföldön adta ki.
Lorántfy Zsuzsanna arczképét azon példányról készítette Dörre Tivadar, mely 1860-ban a sárospataki ref. iskola 3oo-ados ünnepélye alkalmával adatott ki, s melynek eredetije az orsz. arczképcsarnokban őriztetik.
A czímlapokat részint a Nemz. Miizeum részint az egyetemi könyvtár eredeti példányairól vettük Az aláírások eredeti példányait az orsz. levéltár őrzi.
Ugyan ott van Klobusiczky 117. 1. látható levéltöredéke s a 155. 1. levő házassági szerződés eredetije, valamint a facsimilében közlött két levél is.

Témakörök