Felolvasások II.

Előszó

Az Országos Közművelődési Tanács ezúttal a Felolvasások második kötetét adja kezébe mindazoknak, kik hivatásuknál fogva a magyar nép erkölcsi és anyagi javát szolgálják. A mult év őszén kiadott első kötet hatásáról ezernél több jelentés érkezett a Tanácshoz s e jelentések egyértelemmel igazolják, hogy az Országos Közművelődési Tanács új korszakot nyitott meg a magyar nép művelődésének történetében. A magyar nép vezetőiben az Országos Közművelődési Tanács nemes czélú akcziója előtt is megvolt a készség arra, hogy a nép lelki művelődését, anyagi boldogulását felolvasásokkal, szabad előadásokkal szolgálja, de megfelelő eszközök nélkül ezt a nagy nemzeti czélt csak hiányosan szolgálhatták. Kevés embernek van ideje alkalmas felolvasások írására, még kevesebbnek módja a felolvasásokhoz szükséges forrásmunkák megszerzésére s ez és egyéb okok miatt a magyar nép művelése szűkebb területekre szorult. Országossá és rendszeressé csak úgy válhatott a nép művelése, hogy a Tanács könyvet adott ki, melyet dolgukat értő emberek írtak, mégpedig a lehetőségig népszerűen, még az iskolát sem járt néptől is megérthető módon.
A Felolvasások írói a legnehezebb feladatra vállalkoztak. Az író, ha még oly mélyen leszáll is az iskolázatlan néphez, sűrűn kénytelen oly szavakat használni, melyek magyar szavak ugyan, de melyeket a nép talán sohasem hallott, vagy ha hallott is, akár csak idegen szót hallana. Most már az író, kinek az a feladata, hogy félívnyi területen mondja el a mondanivalóját, nem állhat meg minden egyes szónál magyarázatra, mert akkor néhány felolvasás megtöltene egy egész könyvet, ellenben a felolvasónak bőségesen van ideje arra, hogy itt-ott, a hol szükségét érzi, egy és mást megmagyarázzon. Aztán a közönség is a hány falu, szinte annyiféle. Míg általában a jelentésekből kitűnik, hogy a magyar történelem köréből vett felolvasások a népet igen érdekelték s azokat meg is értették, egy jelentés arról számol be, hogy úgy hallgatták a történeti felolvasásokat, akár csak a felolvasó arabusul olvasott volna. A közönség zöme, a történelem mellett, természetszerűen első sorban a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó felolvasások iráni érdeklődött s általában azok iránt a dolgok iránt, a melyek az ő boldogulását előbbre segítik. A lelkes néptanítók a jelentés mellett nem is mulasztották el felhivni a Tanács figyelmét azokra a dolgokra, melyek különösen érdeklik a népet s a szerkesztő, a mennyire egy könyv keretében ez lehető volt, figyelembe is vette a kívánságokat. E kívánságok eredménye e kötetben a gazdasági ismereteket terjesztő felolvasások nagy száma... Vissza