Előszó
A módszertár célja, hogy a szélesedő felnőttoktatási piacon dolgozó szakemberekkel, egyetemi, főiskolai hallgatókkal megismertesse a felnőttoktatás hagyományos és újabb módszereinek, technikáinak,...
Tovább
Előszó
A módszertár célja, hogy a szélesedő felnőttoktatási piacon dolgozó szakemberekkel, egyetemi, főiskolai hallgatókkal megismertesse a felnőttoktatás hagyományos és újabb módszereinek, technikáinak, eljárásainak egy csokrát. A könyv a teljesség igénye nélkül válogat a magyar felnőttképzési és közművelődési gyakorlat módszereiből, illetve az utóbbi időben külföldről, elsősorban a német felnőttoktatás és a francia szociokulturális animáció, az amerikai rendezvényszervezés területéről átvett korszerű, a résztvevők aktivitására épülő módszerekből. A könyv főként olyan tanulás- és résztvevőközpontú, szimmetrikus tanulási helyzetekre koncentrál, amelyekben a „felnőtt" oktatók segítik a „felnőtt" tanulók ismeretszerzését. Szeretnénk elérni, hogy az olvasók - legyenek felnőtt oktatók, vagy tanulók és tevékenykedjenek az élet bármely területén - nyitottak és készek legyenek e módszerek alkalmazására, továbbfejlesztésére. A könyv további célja, hogy a módszerek megismertetése és terjesztése révén hozzájáruljon egy új résztvevőközpontú tanítási-tanulási szemlélet kialakulásához, amelynek vezérelve az egész életen át tartó tanulás kihívásának és önmagunkért és környezetünkért érzett felelősség értő elfogadása. Középpontjában a tudás és képesség együttesek tartós változásában megnyilvánuló tanulási folyamat segítése áll, amelyet kultúra-elsajátításként értelmezünk, és beleértjük a tudás valamennyi formájának megszerzésére irányuló, szándékos, vagy nem szándékos formáját. Meggyőződésünk szerint a tanulás ilyen tág értelmezése vezethet el a globalizáció kihívásaira választ adni képes, ugyanakkor értékőrző, „tanuló Európa" életmódjának és értékrendszerének kialakulásához és megerősödéséhez.
Napjainkban a felnőttképzés egyik kiemelt feladata a munka világában elvárt kompetenciák fejlesztése, s ezt a résztvevők képességeihez, a társadalmi és munkaadói elvárásokhoz alkalmazkodó tervezéssel, a konkrét gyakorlatot imitáló helyzetekben elsajátítható kommunikációs, kooperációs, döntési technikák alkalmazásával valósíthatjuk meg sikerrel. így érhető el a munkában és a közéletben egyaránt fontos, rugalmas alkalmazkodás és cselekvő részvétel képességének, egyfajta vállalkozói magatartás alapjainak a kialakítása. Mindez nem hozható létre azonban a hagyományos, tekintélyelvre alapozott, a tudás felhalmozását és elraktározását célzó, zárt, tanításközpontú képzési szemlélet és módszerek révén. A résztvevőközpontú módszerek, nyitott képzési formák áthelyezik a hangsúlyt a tanításról a tanulásra, beemelik a tanulás világába a formális tanulás csatornái mellett a nonformális és informális ismeretszerzés területeit is. Ekképpen a tanuló önállóan és felelősen irányítja saját ismeretszerzési folyamatát. Ez a tanulási folyamat merőben új pedagóguskompetenciák meglétét igényli. A felnőttképző legfőbb feladata a tudásokról való tájékozottság és az a módszertani tudás, amely révén megteremti a tanulássegítő környezetet. Szaktárgyi tudásának átadása mellett egyfajta tanulási tanácsadó szerepet lát el, aki - egyre gyakrabban oktatásinformatikus - navigátorként eligazít a tudások megszerzési lehetőségeinek útvesztőiben és segíti az információk befogadását, tudássá szerveződését. Ugyanakkor kutató-fejlesztő, innovátor szakértő, gyakorta menedzser, az intézményi autonómiából és demokráciából adódóan vezető, tisztségviselő, oktatáspolitikus.
Vissza