Előszó
Előszó
E vaskos kötet melyet a Tisztelt Olvasó a kezében tart Pogány Gábor Benő szobrászművész eddigi munkásságának, gondolatiságának bemutatására vállalkozik. Élő művész lévén a cél nem egy retrospektív monográfia, inkább egyfajta összegzés, melyet olyan művészek érdemelnek ki, akik kiforrott stílusukkal, mondanivalójukkal, jellegzetes formavilágukkal, nagyszámú alkotásaikkal előkelő helyet foglalnak el a kortárs művészek soréban. Az album különlegessége, hogy művészettörténeti elemzések helyett az alkotások reprodukcióit Pogány Gábor Benőhöz közel álló, hozzá baráti szállal fűződő személyek esszéi, narrációi kísérik. Ezek az írások önmagukban is irodalmi értékűek s szerzőik maguk is művészek. Erősen emocionális hangvételük, merész képzettársításaik, a művészi elragadtatás mámorába is betekinteni engedő esszéik olykor könnyebben rávezetik a szemlélőt a mű megértésére, mint egy az alkotáshoz kívülről közelítő műelemzés. Az efféle reflexiók a műkedvelők számára is izgalmasak, hiszen
ritkán akad alkalom arra, hogy megtudjuk hogyan vélekednek egymásról az alkotók, milyen hatást vált ki bennük egy-egy művésztársuk munkája. Talán éppen ezek miatt szokták belső művészi berkekben az efféle kiadványokat „Művészkönyv" kifejezéssel illetni, hiszen művészről és annak művészetéről szól, művészek tolmácsolásával. A klasszikus monográfiákban, melyek az objektivitásra, pártatlanságra helyezik a hangsúlyt az érzelmek nem kaphatnak ekkora teret. Jelen kötet kísérő szövegeinek egy része szoboravatók megnyitó beszédeként hangzott el, míg mások külön e könyv kedvéért íródtak. Alkotóik Verebes György festőművész, zeneszerző, Verebes Ernő zeneszerző, író, dramaturg, L. Simon László író, szerkesztő, kulturális szakértő. „A révülés tehetsége" címet viselő szöveg megjelentetésével e kötet az elhunyt Antall István újságíró, szerkesztő emléke előtt is tisztelegni kíván, ki a hírközlés és média csatornáin keresztül, fáradhatatlan munkájával, tiszta lényeglátásával, irodalmi értékű írásaival a magyar kortárs
művészet legfőbb szóvivője volt. Ikonikussá vált jelmondatával miszerint „vidéken is van kultúra" a főváros pezsgő, és a sokszor álmosnak, periférikusnak bélyegzett vidék kulturális élete közé kívánt hidat verni. A lelki elmélyülést és megértést segítő narrációkon túl Pogány Gábor Benő művészetének minél teljesebb megismerését a kötet bőséges képanyaga is segíti. Az eltérő szobrászati műfajokba tartozó alkotások (érem, kisplasztika, dombormű, síremlék, portrészobor, monumentális emlékművek) külön-külön tematikus csoportokban kerülnek bemutatásra, kronoligikus sorrendben, ám itt is tetten érhető a szubjektum. Mivel a reprodukciók összeválogatása és szerkesztése a művész pontos instrukciói szerint történt a képek mérete egyúttal azt is sugalmazza az olvasó számára, hogy Pogány Gábor Benő mely munkáit tartja a leghangsúlyosabbaknak.
Vissza