Szegedi fűrészes história

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés 11
Köszönetnyilvánítás 13
I. SZEGEDI FÜRÉSZIPAR: FELLENDÜLÉS ÉS VIRÁGKOR (1868-1900) 15
Máramaros - a Tisza menti fűrészek nyersanyagbázisa 15
A fakereskedelem fellendülése 17
Szegedi körkép 23
Országos ipari kiállítás Szegeden 23
Az árvíz hatása a szegedi fakereskedő vállalkozások működésére 30
Élet a „víz után" 32
Szeged centrális szerepe az alföldi faiparban 34
Hajóácsból zsindelykészítő 39
I. fejezet hivatkozásainak forrásjegyzéke 41
II. KONJUNKTÚRÁN TÚL, VILÁGHÁBORÚN INNEN (1900-1913) 43
Gőzfűrészgyár-építési próbálkozások 45
Fakereskedők ellensége: a tűz 46
Újrakezdés a tűz után 49
II. fejezet hivatkozásainak forrásjegyzéke 58
III. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI (1914-1928) 61
Gazdálkodás az első világháború éveiben 61
Befektetési alternatívák 65
Húsz év után ismét gyáriparos - a Lippai fűrészgyár fejlődése 75
Tutajeresztés a XX. század első évtizedeiben 78
A fafeldolgozás technológiai folyamata 83
A gyár szervezeti felépítése, munkakörök 91
Kölcsönből adomány 92
„Trianont" túlélő fűrészesek 96
Fiókteleppel bővül a Lippai vállalat 98
III. fejezet hivatkozásainak forrásjegyzéke 100
IV. KÜZDELEM A TÚLÉLÉSÉRT (1929-1933) 103
Makrogazdasági körkép 103
Válságban a dél-alföldi régió 105
Szeged gazdasága - fókuszban a fakereskedelem 107
Cégsorsok - csőd vagy túlélés 109
Winkler Testvérek csődje 111
A válság egyik túlélője 113
Pénzügyi pozíció stabilizálása - fúzió 120
Virilista fakereskedők - lobbitevékenység 121
Összegzés 124
IV. fejezet hivatkozásainak forrásjegyzéke 125
V. VÁLSÁG UTÁN, VILÁGHÁBORÚ ELŐTT (1934-1937) 127
Makrogazdasági kitekintés 127
Szeged építőipara és fakereskedelme 128
Ismét bővül a Lippai cégcsoport 133
Lassan indul a vállalatok banki finanszírozása 134
V. fejezet hivatkozásainak forrásjegyzéke 136
VI. HADIGAZDASÁG, A HÁBORÚ ÉVEI (1938-1944) 137
A nyílt hadigazdaság kezdete 137
Távol a konjunktúrától 138
Piacbővítés telephelyvásárlással 139
Politika és gazdaság összefonódása 140
Területi bővülés és hatása 142
Újabb területi visszacsatolások 149
Ellentétes hatású intézkedések és következményeik 1940-ben 150
A Tisza menti fűrészek faellátási gondjai 151
A Löwy érdekcsoport kisebbségbe kerül 153
Totális átállás a hadigazdaságra 156
Szeged regionális fapiacának bővülése 157
Ismét terítéken - a szegedi fűrészipar alapanyag-ellátási problémái 162
Hadiüzemmé nyilvánítva 165
Válságban a Tisza menti fűrészek 166
Kereskedelem és gyáripar 1944-ben 169
Megszállás alatt 170
VI. fejezet hivatkozásainak forrásjegyzéke 176
TARTALOMJEGYZÉK 7
VII. ÁLLAMOSÍTÁS HÁROM LÉPÉSBEN (1945-1949) 179
Újrakezdési nehézségek 182
Megalakul a Tiszamenti Fűrésziparosok Egyesülete 184
Üzemi bizottságok szerepe és változása 186
Hiperinflációban világelső 186
Szegedi fűrészgyárak követelése 189
Államosítás első lépése - Újszegedi Gőzfűrész és Ládagyár 189
„A fordulat éve" - szegedi fűrészek államosításának második lépése 190
Befejező lépés 194
Epilógus 195
VII. fejezet hivatkozásainak forrásjegyzéke 198
VIII. NÉGY GŐZFÜRÉSZGYÁR ÉS TULAJDONOSI KÖRÉNEK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA 199
Rövidítések magyarázata 207
FÜGGELÉK 209
1. Kronológiai áttekintés 211
2. Múlt és jelen: szegedi gőzfűrészgyárak elhelyezkedése 230
3. Lista a tíz legnagyobb fűrészüzemi kapacitással rendelkező,
magántulajdonban lévő vállalkozásokról (1941-1942) 233
4. Szegedi fakereskedők a virilista jegyzékekben
a XIX. század második felében 236
5. A Lippai cégcsoport termelő, kereskedelmi és szolgáltató cégei
és vezetősége 239
6. A Lippai család egyenes ági családfája 240
7. Szegedi fakereskedők a virilista jegyzékekben
a XX. század első évtizedében 242
8. Lippai Imre és Fiai Gőzfűrész r.t. által 1943. 06. 30-án nyilvántartott zsidó tisztviselők 244
9. Lippai cégcsoport iparvállalatai és vezetősége (1928-1948) 245
NÉVMUTATÓ 246
KÉPMELLÉKLET 251

Témakörök