Fülszöveg
Az 1956-os magyar felkelés egy nemzet spontán forradalma volt, a moszkvai uralom és a nép iránt közönyös funkcionáriusok ellen, akik egy bő évtized alatt Magyarországot a marxista nyomor vermévé változtatták. Ám a nemzeti szellemek e lobogása rövid életűnek bizonyult: a Szovjetunió brutálisan leverte a felkelést, ami megrázta a nyugati világot.
A teljes történetet Irving ismerteti elsőként. Szerzőnk a történelmi anyag és dokumentumok kutatása során eljutott Moszkvába, Münchenbe, Genfbe, Párizsba, Londonba, New York-ba, Veronába, Rómába és Madridba, ahol felkereste a túlélőket és bepillantott a CIA, a Szabad Európa Rádió és az amerikai diplomácia szerepére vonatkozó, korábban hozzáférhetetlen jelentésekbe. Kansas-ben áttanulmányozta Eisenhower irattárát. Moszkvában meginterjúvolta a Magyarország meghódítására küldött csapatok parancsnokát. Torontóban elbeszélgetett Kopácsi Sándorral, az egykori budapesti rendőrfőkapitánnyal.
Irvingnek hivatalosan engedélyezték, hogy több alkalommal...
Tovább
Fülszöveg
Az 1956-os magyar felkelés egy nemzet spontán forradalma volt, a moszkvai uralom és a nép iránt közönyös funkcionáriusok ellen, akik egy bő évtized alatt Magyarországot a marxista nyomor vermévé változtatták. Ám a nemzeti szellemek e lobogása rövid életűnek bizonyult: a Szovjetunió brutálisan leverte a felkelést, ami megrázta a nyugati világot.
A teljes történetet Irving ismerteti elsőként. Szerzőnk a történelmi anyag és dokumentumok kutatása során eljutott Moszkvába, Münchenbe, Genfbe, Párizsba, Londonba, New York-ba, Veronába, Rómába és Madridba, ahol felkereste a túlélőket és bepillantott a CIA, a Szabad Európa Rádió és az amerikai diplomácia szerepére vonatkozó, korábban hozzáférhetetlen jelentésekbe. Kansas-ben áttanulmányozta Eisenhower irattárát. Moszkvában meginterjúvolta a Magyarország meghódítására küldött csapatok parancsnokát. Torontóban elbeszélgetett Kopácsi Sándorral, az egykori budapesti rendőrfőkapitánnyal.
Irvingnek hivatalosan engedélyezték, hogy több alkalommal Budapestre látogasson. A túlélő szemtanúkkal elbeszélgetett, tőlük új dokumentumokat és fényképeket kapott. Azoknak is feltett kérdéseket, akiket Nagy Imrével együtt bebörtönöztek. A korabeli amerikai ügynökségek által végzett kikérdezésekről készített jelentések százait használta fel, és ezt az anyagot alátámasztotta a Magyarországra akkreditált diplomaták és az ide látogató nyugati újságírók naplóival.
David Irving korunk legnépszerűbb újraértékelő történésze. 1938. március 24-én született. Több mint harminc könyv szerzője. E művében rámutat, hogy a forradalom egyik kiváltó oka a kommunista rendszer zsidó arculata volt. Külön értéke e műnek, hogy egyértelműen megkülönbözteti az 1956-os felkelés hőseit a vonakodó Nagy Imrétől, a felkelőket leszerelni akaró íróktól és az áruló Kádár Jánostól, kihangsúlyozva, hogy a felkelőkkel nemcsak Kádár állt szemben, hanem a Petőfi Kör irodalmárai, sőt maga Nagy Imre is. Kitűnik belőle, hogy a felkelők nem a kommunizmus megreformálásáért, hanem megdöntéséért fogtak fegyvert és áldozták életüket.
Az eredmény egy levert forradalom lenyűgöző boncolása. Irving ismerteti mind a hatalmasoknak, mind az utca emberének véleményét. Ennek a könyvnek tízmillió ember a szereplője, és benne Irving konkrét példákkal, a maga humorával fűszerezve mutatja be a magyar forradalom lefolyását.
Vissza