Feljegyzések és életképek

Fülszöveg

Gróf Károlyi Istvánné Windisch-Graetz Mária Magdolna arisztokrata úrhölgy, négy gyermek édesanyja, szenvedélyes vadász, díjugrató lovas, szállodatulajdonos. Sárospatakon született 1911-ben. Alfréd Windisch-Graetz herceg dédunokája, aki az 1848-49-es szabadságharc idején egy ideig a császári csapatok főparancsnoka volt. Édesapja, Windisch-Graetz Lajos katonatiszt, a Wekerle-kormány tárca nélküli minisztere, az 1925-ben kirobbant frankhamisítási botrány fő vádlottja, már magyarnak vallotta magát. Windisch-Graetz Mária Magdolna a hercegi család birtokán, a sárospataki várban töltötte gyermekkorát, majd tizenkilenc évesen férjhez ment gróf Nagykárolyi Károlyi Istvánhoz. Az 1930-as években a Károlyiak fóti és zempléni birtokain élt családjával, a háború előtti időszakban a füzérradványi kastélyukban férjével kastélyszállót üzemeltettek. A második világháború alatt gyermekeivel külföldön élő rokonokhoz menekült, lányával és két fiával a háború után visszatért Magyarországra. Férjével... Tovább

Fülszöveg

Gróf Károlyi Istvánné Windisch-Graetz Mária Magdolna arisztokrata úrhölgy, négy gyermek édesanyja, szenvedélyes vadász, díjugrató lovas, szállodatulajdonos. Sárospatakon született 1911-ben. Alfréd Windisch-Graetz herceg dédunokája, aki az 1848-49-es szabadságharc idején egy ideig a császári csapatok főparancsnoka volt. Édesapja, Windisch-Graetz Lajos katonatiszt, a Wekerle-kormány tárca nélküli minisztere, az 1925-ben kirobbant frankhamisítási botrány fő vádlottja, már magyarnak vallotta magát. Windisch-Graetz Mária Magdolna a hercegi család birtokán, a sárospataki várban töltötte gyermekkorát, majd tizenkilenc évesen férjhez ment gróf Nagykárolyi Károlyi Istvánhoz. Az 1930-as években a Károlyiak fóti és zempléni birtokain élt családjával, a háború előtti időszakban a füzérradványi kastélyukban férjével kastélyszállót üzemeltettek. A második világháború alatt gyermekeivel külföldön élő rokonokhoz menekült, lányával és két fiával a háború után visszatért Magyarországra. Férjével újra megnyitották a füzérradványi kastélyszállót, ami csak néhány évig működhetett, az 1949-es államosítással mindenüket elveszítették. Az osztályidegenné vált család a szökés mellett döntött, a zöldhatáron átjutottak el Ausztriába, majd Dél-Amerikába emigráltak, és Argentínában kezdtek új életet. A Csendes-óceán partján építették fel a Pipacs nevű hotelt, amit férje haláláig együtt működtettek. A hatvanas évek végén legkisebb fiával az Egyesült Államokba költözött, 2004-ben halt meg Washington D. C.-ben. Gróf Károlyi Istvánné a családi fotóalbumok mellé írt feljegyzéseit az 1970-es években kezdte el írni. A képekhez fűzött német és magyar nyelvű emlékiratok élénk képet festenek a 20. század történelmének viharos időszakairól. írásában felbukkannak gyermekkori emlékképek, megelevenedik a harmincas évek világa, a nagybirtokos nemesi család hétköznapi élete, naplószerűen jelennek meg a második világháborús emlékek és a háború utáni Magyarország életképei. Gróf Károlyi Istvánné részletesen ír az emigrációban töltött évtizedekről, ahonnan ő már csak látogatóba érkezett Magyarországra. Legidősebb fia, gróf Károlyi László feleségével a kilencvenes években hazatelepült, és azóta a fóti kastélyban élnek. Vissza