Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 10. (dedikált példány)

Halottkultusz

Szerző

Budapest

'Felföldi László: Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 10. (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	MTA Néprajzi Kutatócsoport
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	397 oldal
Sorozatcím:	Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához
Kötetszám:	10
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-7761-05-5
Megjegyzés:	Novák László szerző és szerkesztő által dedikált példány. Angol nyelvű összefoglalókkal és tartalomjegyzékkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1980 tavaszán érzékeny veszteség érte a magyar néprajztudományt. Két kiemelkedő kutató távozott tragikus hirtelenséggel. Bálint Sándor (1904-1980) a szegedi egyetem volt professzora és Kardos László (1918-1980) a NÉKOSZ nemzedék vezéralakja.
Bálint Sándor sokrétű történeti-néprajzi kutatásainak egyik jelentős, ha nem éppen a legjelentősebb, területe volt a vallási néprajz, pontosabban a népi vallásosság kutatása. Vizsgálódásainak eredményeit készült összefoglalni az új néprajzi szintézis, a Magyarság Néprajza számára, de a kegyetlen sors megakadályozta ebben. Konferenciánkon még résztvett és felolvasta szeretett városának, Szegednek a monográfiájából azt a részletet, amely a halottak emlékét idéző és megőrző emberek hiedelmeiről és szokásairól szól. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy elmondjuk, hogy az ő munkásságának tudományos súlya hatott oda, hogy a készülő Magyarság Néprajzának ötödik kötetébe bekerült a népi vallásosság témája. Bálint Sándor könyveinek eredményeit figyelembe nem venni nem lehet többé.
Kardos László szintén igen jelentős kutatásokat végzett a vallásos néprajz területén. Míg Bálint Sándor a katolikus hitélet vizsgálatának, addig Kardos éppen a legújabban rohamosan terjedő szekták kutatásának szentelte figyelmét, ő írta volna ezt a fejezetet az ötödik kötetben, hogy a katolikusok és protestánsok mellett, a képet teljessé téve a kicsiny, de egyre jelentősebb szerephez jutó szekták is benne legyenek a készülő néprajzi szintézisben.
Nemcsak ugyanannak a kötetnek, de ugyanannak az összefoglaló fejezetnek lettek volna szerzői. Szellemi hagyatékuknak, egész munkásságuknak egyik tanítása az, amit Bálint Sándor oly találóan fogalmazott meg utolsó találkozásunk alkalmával Nagykőrösön, nevezetesen, hogy a halottak tisztelete, az ősök emlékének tisztelete a biztosítéka a kultúra folyamatos továbbélésének. Úgy gondoljuk, mindketten ezen munkálkodtak - tiszteljük emléküket, s ezért ajánljuk az ő emlékezetükre a kötet tanulmányait.
Budapest, 1980. június Vissza

Tartalom

Halottak emléke (szerkesztői bevezető) 9
I. Régészeti eredmények 11
László Gyula: A temetők jelképvilága (elnöki megnyitó) 13
Raczky Pál: A házba való temetkezés szokásának kezdetei Délkelet-Európában 17
Kerezsi Ágnes: Lókultusz az észak-eurázsiai finnugor népek és oroszok halotti szokásaiban 26
H. Tóth Elvira: Sajátos temetkezési szokások a Duna-Tisza közi avarkori temetőkben 45
Kovács László: A honfoglaló magyar lándzsás sírjelölés és néprajzi megfelelői 58
Tettamenti Sarolta: Temetkezési szokások a Kárpát-medencében a X-XI. században 86
Selmeczi László: A magyarországi kunok temetkezése a 13-16. században 95
II. Halottkultusz és túlvilág hiedelmek 111
Veres Péter: Az obi-ugorok temetkezési szokásai 113
Keszi-Kovács László: Adatok a magyar néphit lélek és halál képzetéhez 118
Istvánovits Márton: Halottak kultusza a Kaukázusban (az elhangzott előadás rövidített változata) 123
Ujváry Zoltán: A kaukázusi szvanok halottkultuszáról 131
Katona Imre: Halottas énekköltészetünk tiszta és átmeneti műfajai 133
Ujváry Zoltán: Halottvirrasztó játékok 145
Ullman Péter: Halottvirrasztás egy mai erdélyi faluban 153
Szabó László: A halotti szemfedél felhasításának szokása a magyaroknál 163
Pócs Éva: Kenyér és lepény - A régi nyersanyag és technológia szerepe a halottkultuszban 184
Barna Gábor: Halottlátók a magyar néphitben 199
Felföldi László: A magyar halottas táncok funkcionális vizsgálata 212
Jung Károly: Haláljóslás és a halál előjelei a jugoszláviai magyarság hagyomány világában 224
Sarosácz György: Temetkezési szokások a baranyai sokácoknál és bosnyákoknál 232
III. Temető-sír-sírjel 241
Kunt Ernő: Temető és társadalom 243
Örsi Julianna: Az alföldi mezővárosok temetkezési rendje 257
Tóth Juciit: A telkibányai református temető temetkezési rendje 275
Nóvák László: A temető helye a halottkultuszban, különös tekintettel a sír és sírjelölés kérdésére 285
Hofer Tamás: Archaikus síijeleink kérdéséhez 308
Hoppál Mihály: Fejfáink keleti hátteréhez 325
Mándoki László: Illusztrált sírkövek a sumeni muzulmán temetőben 367
Mándoki László: Halottkultusz plakátokon (bolgár „nekrológok") 371
IV. Adattár 375
Bárkányi Ildikó: Budapesti katolikus temetési szertartás leírása 377
Halasy Márta: Polgári temetések 1980-ban Budapesten a Farkasréti temetőben 381
Szarvas Zsuzsa: Ortodox zsidó temetkezési és gyászszokások 388
Sasvári László: Görögkatolikus gyászszertartások 391