Solymossy Sándor írásainak bibliográfiája

Előszó

Solymossy Sándor a magyar folklorisztika történetében jelentős helyet foglal mindenek előtt a hiedelmek, a népmesék un. mitikus alakjainak, népdalaink és balladáink kutatása révén. A XX. század első felében Sebestyén Gyula, Berze Nagy János és Róheim Géza mellett ő is folytatja azt a kutatási irányt, amely szerint a folklór jelenségeiben mitológiai nyomokat lehet találni. A XIX. századi elődökhöz képest azonban már világosan látja, hogy mitológiai rendszert teljes egészében nem lehet felrajzolni, de a hiedelmek sokrétűségében mégis rendszer mutatkozik meg. A mai is használatos hiedelemrendszer kifejezés is tőle származtatható, noha erre már nem is gondolunk. Nemcsak a hitelem-felfogásáról, hanem a folklór szövegek motívumairól és még sok egyébről szóló elgondolásáról is elmondható, olyannyira beépültek a tudományos gondolkodásba, hogy a mából visszatekintve nehezen tisztázható az eredet kérdése. Mindez azonban az egyes tanulmányok illetve az életmű egészének a jelentőségét csak növeli, mivel Solymossy hatása így a következő nemzedékek munkái révén is fennmaradt. Valódi tudománytörténeti vizsgálódásra lenne szükség ahhoz, hogy folklorisztikai kutatásainak határait pontosan felmérhessük. Dolgozataink a száma - sajnos monográfiát nem írt - nem kevés. Feltűnő, hogy a tudományos folyóiratokban közölt értekezései mellett milyen sokat publikált népszerűsítő céllal elsősorban pedagógusok számára, idegen nyelven megjelentetett írásai pedig jól mutatják azt a szándékot, hogy a magyar folklórt külföldön is ismertté tegye. Szépirodalmi munkásságáról néprajzos körökben említést sem szoktak tenni. Vissza