Feledés és örök emlékezet

Fülszöveg

A KERESZTÉNYSÉG KÉTEZER ÉVES TÖRTÉNETÉT és napjainkban is nyomot hagyó irányzatait, teológiai, liturgikus, irodalmi, és művészeti hagyományait, eredményeit hatalmas óceánként érzékeljük. Sok nagyon fontos, elgondolkodtató, sőt aktuális eszme sajnálatos módon a feledés homályába látszik merülni. Ezek közül - bevallottan szubjektíven - választottam néhányat, hogy a feledésből az aktuális jelenbe emelve inspirálja a keresztény Kelet hívőit, és hagyományainak kutatóit.
Életem nagy élménye volt három isztambuli utazásom, tanulmányutam. Középiskolás koromtól kezdve szellemi-lelki igazodási pontom volt a késő ókor és a középkor egyetlen nagy keresztény metropolisza, Konstantinápoly. Ami tudást, ismeretet könyvekből, elbeszélésekből, képekből, a művészettörténet tudományából Magyarországon meg lehetett szerezni, arra törekedtem. Teológiai és művészettörténeti tanulmányaim súlypontja is az orientális kereszténység területeiről szólt. Később teológiai és egyetemi előadásaim, publikációim... Tovább

Fülszöveg

A KERESZTÉNYSÉG KÉTEZER ÉVES TÖRTÉNETÉT és napjainkban is nyomot hagyó irányzatait, teológiai, liturgikus, irodalmi, és művészeti hagyományait, eredményeit hatalmas óceánként érzékeljük. Sok nagyon fontos, elgondolkodtató, sőt aktuális eszme sajnálatos módon a feledés homályába látszik merülni. Ezek közül - bevallottan szubjektíven - választottam néhányat, hogy a feledésből az aktuális jelenbe emelve inspirálja a keresztény Kelet hívőit, és hagyományainak kutatóit.
Életem nagy élménye volt három isztambuli utazásom, tanulmányutam. Középiskolás koromtól kezdve szellemi-lelki igazodási pontom volt a késő ókor és a középkor egyetlen nagy keresztény metropolisza, Konstantinápoly. Ami tudást, ismeretet könyvekből, elbeszélésekből, képekből, a művészettörténet tudományából Magyarországon meg lehetett szerezni, arra törekedtem. Teológiai és művészettörténeti tanulmányaim súlypontja is az orientális kereszténység területeiről szólt. Később teológiai és egyetemi előadásaim, publikációim is ezt a témát feszegették. Az elméleti ismereteken kívül, a személyes élmény, a közvetlen látás sokat segített munkámban.
A kötetben szereplő tanulmányok első nagyobb körét a szakrális építészet alapjainak vizsgálata jelenti. Az alapelvek megvilágítása után a keresztény Kelet, ill. Konstantinápoly hat legjelentősebb templomának elemzése következik. A nagy példaképek után a keleti szentély sorsának magyar földön való alakulását mutatom be.
A hajdúböszörményi görög katolikus templom például eleve ikonosztázion nélkül épült a 19. század végén, ezért már lerombolni sem kellett, mint sok más helyen. A mentalitás megváltozását jelképezi és érzékelteti, hogy a templomépítéseken kívül az iko-nosztázionállítás vált a leglátványosabbá ezen a területen. Ez a tanulmány vezeti be a misztikus ikonok világának és speciálisan az Istenszülő misztikus ikonjainak bemutatását. Vissza