| Előszó | 3 |
| Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban | 12 |
| A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás | 12 |
| A felvilágosodás képviselői | 12 |
| Államformák a felvilágosodás korában | 13 |
| A felvilágosodás alapfogalmai (I.) | 14 |
| A felvilágosodás fogalmainak azonosítása | 15 |
| A felvilágosodás gondolatai | 15 |
| A hatalommegosztás | 16 |
| A felvilágosodás hatása a forradalmi eszmékre | 16 |
| A felvilágosodás tézisei | 17 |
| A felvilágosodás fogalmainak meghatározása | 18 |
| A hatalmi ágak megosztása | 18 |
| Közgazdasági elméletek | 19 |
| A felvilágosodás alapfogalma (II.) | 19 |
| Források összehasonlítása | 20 |
| A felvilágodos gondolatai | 21 |
| Tudományos eredmények | 21 |
| Magyarország a Habsburg Birodalomban | 23 |
| Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban | 23 |
| XVIII. századi telepítések | 23 |
| XVII. századi demográfiai változások | 25 |
| Mária Terézia úrbéri rendelete | 26 |
| II. József türelmi rendelete | 28 |
| II. József jobbágyrendelete | 29 |
| Magyarország XVIII. századi demográfiai viszonyai | 30 |
| Magyarország XVIII. századi etnikai viszonya | 32 |
| Mária Terézia vámrendelete (I.) | 35 |
| Mária Terézia és az 1740-41-es magyar országgyűlés | 36 |
| Mária Terézia politikája | 37 |
| Pragmatica Sanctio (I.) | 39 |
| II. József politikája | 40 |
| Pragmatica Sanctio (II.) | 40 |
| Mária Terézia vámrendelete (II.) | 42 |
| Művelődés, egyházak, iskolák | 45 |
| Reformáció és oktatás | 45 |
| A magyar reformáció hittételei | 46 |
| Erdély művelődése | 47 |
| Erdély oktatásügye | 47 |
| Katolikus megújulás | 48 |
| Reformáció és művelődés | 49 |
| Katolikus megújulás és művelődés | 51 |
| Ratio Educationis (I.) | 52 |
| Ratio Educationis (II.) | 53 |
| Ratio Educationis (III.) | 55 |
| Ratio Educationis (IV.) | 56 |
| Ratio Educationis (V.) | 56 |
| Ratio Educationis (VI.) | 57 |
| Ratio Educationis (VII.) | 57 |
| A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora | 58 |
| A francia polgári forradalom politikai irányzatai. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata | 58 |
| Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (I.) | 59 |
| Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (II.) | 59 |
| Az 1791-es alkomány | 60 |
| Az egyházi vagyon kiárusítása | 61 |
| A Mars-mezei sortűz | 62 |
| A XVIII. századi francia gazdaság | 64 |
| XVI. Lajos politikája | 65 |
| Franciaország pénzügyi válsága | 66 |
| Az alkotmányos monarchia bukása | 66 |
| Marat | 68 |
| A jakobinus alkotmány | 69 |
| A jakobinus hatalomátvétel | 71 |
| Az 1795-ös alkotmány | 72 |
| Danton (I.) | 73 |
| Danton (II.) | 74 |
| Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (III.) | 75 |
| Nők a francia forradalomban | 77 |
| A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája | 78 |
| Kontinentális zárlat | 78 |
| Az 1820-as forradalmi hullám | 80 |
| Napóleoni hadviselés (I.) | 81 |
| Napóleoni hadviselés (II.) | 82 |
| A konzulátus alkotmánya | 84 |
| A bécsi kongresszus (I.) | 85 |
| A bécsi kongresszus (II.) | 86 |
| A XIX. század eszméi | 87 |
| A nemzeti eszme | 87 |
| Konzervativizmus (I.) | 87 |
| Konzervativizmus (II.) | 88 |
| Liberalizmus (I.) | 89 |
| Utópista szocializmus | 89 |
| Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya | 90 |
| A marxizmus történelemfelfogása | 91 |
| Liberalizmus (II.) | 92 |
| Az ipari forradalom és következményei | 93 |
| Az ipari forradalom találmányai | 93 |
| Anglia népessége és gazdasága (I.) | 93 |
| Anglia népessége és gazdasága (II.) | 94 |
| Anglia természeti sajátosságai és az ipari forradalom | 94 |
| Mezőgazdasági változások | 95 |
| A közlekedés fejlődése | 95 |
| Az ipari forradalom és a fejlődés | 95 |
| London növekedése és az ipari forradalom összefüggései (I.) | 97 |
| A gyári munkások életkörülményei | 98 |
| London növekedése és az ipari forradalom összefüggései (II.) | 99 |
| London növekedése és az ipari forradalom összefüggései (III.) | 100 |
| London növekedése és az ipari forradalom összefüggései (IV.) | 101 |
| A demográfiai robbanás | 102 |
| A külvárosok nyomora az ipari forradalom idején | 103 |
| London növekedése és az ipari forradalom összefüggései (V.) | 104 |
| Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón | 104 |
| A Német Császárság létrejötte (I.) | 105 |
| A Német Császárság létrejötte (II.) | 105 |
| Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban (I.) | 106 |
| Az egységes olasz állam kialakulása | 106 |
| A Német Császárság létrejötte (III.) | 107 |
| Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban (II.) | 107 |
| Bismarck és a német nemzetállam | 108 |
| A Balkán a berlini kongresszus után (I.) | 108 |
| A Balkán a berlini kongresszus után (II.) | 109 |
| Birodalmak felbomlása a XIX. században | 109 |
| Gyarmatok és gyarmattartók | 110 |
| Nagyhatalmi konfliktusok (I.) | 110 |
| A német nemzetállam létrehozása | 111 |
| A gyarmatosítás ütemének gyorsulása a XIX. század végén | 111 |
| Nagyhatalmi konfliktusok (II.) | 112 |
| Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik | 113 |
| Az ipari forradalom első és második szakasza (I.) | 113 |
| Közlekedési eszközök az ipari forradalom két szakaszában | 114 |
| Anglia gazdasági életének legfontosabb változásai | 114 |
| Az egyenlőtlen fejlődés | 114 |
| Életmód a XIX.-XX. századfordulón | 115 |
| Az egyenlőtlen fejlődés fogalma | 115 |
| A mindennapok változásai | 116 |
| Az ipari forradalom első és második szakasza (II.) | 116 |
| Egy gyár - két korszakban | 117 |
| Az ipari forradalom fogalmai | 118 |
| Az ipari forradalom első és második szakasza (III.) | 118 |
| A második ipari forradalom találmányai | 119 |
| A második ipari forradalom kora és a nők öltözködése | 119 |
| A második ipari forradalom korának találmányai és a gazdasági fejlődés | 120 |
| A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon | 121 |
| A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései | 121 |
| A reformkori Magyarország topográfiája (I.) | 122 |
| A reformkori Magyarország topográfiája (II.) | 122 |
| Kölcsey Ferenc a reformok szükségességéről | 123 |
| A reformkor legfontosabb eseményei | 124 |
| A reformkor kiemelkedő személyiségei | 124 |
| A reformkori országgyűlések működése | 124 |
| A liberális nemesi ellenzék álláspontja az 1832-36-os országgyűlésen | 125 |
| A törvények útja a reformkori országgyűléseken | 126 |
| Széchenyi és Kossuth vitája (I.) | 127 |
| Széchenyi és Kossuth vitája (II.) | 127 |
| A törvények keletkezése a reformkori országgyűléseken | 128 |
| Reformjavaslatok | 129 |
| Kölcsey és Wesselényi a jobbágykérdésről | 129 |
| Széchenyi két kortárs szemével | 130 |
| A reformkori művelődés, kultúra | 131 |
| A reformkori arisztokrata viselet | 131 |
| Az 1844. évi nyelvtörvény (I.) | 131 |
| Az 1844. évi nyelvtörvény (II.) | 132 |
| A magyar államnyelvért folytatott küzdelem állomásai (I.) | 133 |
| A reformkori magyar színjátszás | 134 |
| Építészeti stílusok | 135 |
| A reformkori Pest-Buda fejlődése (I.) | 135 |
| A Magyar Tudományos Akadémia tevékenysége | 137 |
| A reformkori Pest-Buda fejlődése (II.) | 137 |
| Kölcsey a hazaszeretetről | 138 |
| A szlovák nemzeti ébredés | 138 |
| Kossuth a politikai nemzetről | 139 |
| A román nemzeti ébredés | 139 |
| Wesselényi Miklós a nemzetről | 140 |
| Színészet és kultúra a reformkorban | 140 |
| A magyar államnyelvért folytatott küzdelem állomásai (II.) | 141 |
| A polgári forradalom Magyarországon | 142 |
| A pesti forradalom, március 15. | 142 |
| Az 1848-as forradalom főbb eseményei (Bécs-Pozsony-Pest) | 144 |
| A forradalom fogalmai (I.) | 144 |
| A Batthyány-kormány | 145 |
| Az 1848-as forradalom céljai (I.) | 146 |
| A nemzetiségi probléma Magyarországon | 147 |
| Az áprilisi törvények (I.) | 147 |
| A Habsburg-magyar ellentétek okai | 148 |
| Az 1848-as forradalom céljai (II.) | 149 |
| Az áprilisi törvények (II.) | 150 |
| A forradalom fogalmai (II.) | 151 |
| A nemzetiségi kérdés | 152 |
| A pesti forradalom értelmezése | 153 |
| Román nemzeti törekvések | 154 |
| A horvát-magyar ellentétek | 155 |
| A szabadságharc Magyarországon | 156 |
| A magyar honvédség nemzetiségi összetétele | 156 |
| A szabadságharc topográfiája | 157 |
| Buda felszabadítása | 158 |
| Csataábrázolás | 159 |
| A forradalom és szabadságharc értékelése | 160 |
| Az 1849-es megtorlás | 160 |
| A függetlenségi nyilatkozatok összehasonlítása | 161 |
| Bem Erdélyben | 161 |
| Kossuth toborzóbeszéde | 162 |
| A magyar honvédtisztek | 163 |
| A forradalom és szabadságharc személyei | 164 |
| A tavaszi hadjárat | 165 |
| A forradalom és szabadságharc céljai, eredményei | 166 |
| A szabadságharc vége | 166 |
| Az európai hatalmi helyzet és a szabadságharc | 167 |
| A kiegyezés előzményei és megszületése | 168 |
| Képek az önkényuralom korszakából | 168 |
| A kiegyezés alapfogalmai (I.) | 169 |
| A Bach-huszárok | 169 |
| Siralomház | 170 |
| Deák Húsvéti cikke | 171 |
| A kiegyezési törvény (I.) | 172 |
| Két egyéniség a dualizmus korából | 173 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezete | 174 |
| A kiegyezés értékelése | 175 |
| A kiegyezés alapfogalmai (II.) | 176 |
| A honvéd tábornok menyasszonya | 177 |
| A kiegyezés belpolitikai okai | 177 |
| Deák szerepe a kiegyezés előkészítésében | 178 |
| A kiegyezési törvény (II.) | 179 |
| A gazdasági kiegyezés | 180 |
| A dualista állam | 181 |
| Nemzetiségi viszonyok és kiegyezés | 182 |
| A nemzetiségi törvény | 183 |
| Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában | 185 |
| Magyarország etnikai viszonyai (1850-1914) (I.) | 188 |
| Magyarország etnikai viszonyai (1850-1914) (II.) | 190 |
| Magyar arisztokrácia | 191 |
| Cigánykérdés a dualizmus korában | 194 |
| Magyar vasútépítés | 195 |
| Magyarország etnikai viszonyai (1850-1914) (III.) | 198 |
| Budapest fejlődése a dualizmus korában | 199 |
| A dualizmus korának népmozgásai | 201 |
| Magyar nemzetiségi politika a dualizmus korában | 203 |
| Folyamszabályozások a dualizmus korában | 205 |
| A dualizmus korának etnikai változásai | 206 |
| A magyarországi zsidóság helyzete a dualizmus korában | 208 |
| Életmód és művelődés (1867-1914 | 211 |
| Magyar feltalálók | 211 |
| Budapest fejlődése | 213 |
| A női szerepek változásai | 215 |
| Kivándorlás | 216 |
| Lakások és társadalmi csoportok | 218 |
| A jövő városképei | 220 |
| Budapest változó szerepe | 221 |
| Iskoláztatás és tudományos eredmények | 222 |
| A kubikusok | 223 |
| Budapest és a vásárcsarnokok | 224 |
| A társasági élet | 226 |
| A turizmus | 228 |
| A társadalmi és politikai humor | 229 |
| A párbaj | 230 |
| A színházi élet átalakulása | 231 |
| Sajtó és irodalom XIX-XX. század fordulóján | 232 |
| Függelék | 234 |
| Kompetenciák szerinti kereső | 234 |
| Diszciplináris rend szerinti kereső | 234 |
| Megoldókulcs | |
| Szellemi, társadalmi, politikai változások az újkorban | 3 |
| A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás | 3 |
| Magyarország a Habsburg Birodalomban | 7 |
| Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban | 7 |
| Művelődés, egyházak, iskolák | 12 |
| A polgári átalakulás, a nemzetállamok, és az imperializmus kora | 16 |
| A francia polgári forradalom politikai irányzatai. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata | 16 |
| A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája | 20 |
| A XIX. század eszméi | 22 |
| Az ipari forradalom és következménye | 24 |
| Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón | 27 |
| Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következmények | 31 |
| A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon | 35 |
| A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései | 35 |
| A reformkori művelődés, kultúra | 37 |
| A polgári forradalom Magyarországon | 41 |
| A szabadságharc Magyarországon | 47 |
| A kiegyezés előzményei és megszületése | 51 |
| Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában | 56 |
| Életmód és művelődés 1867-1914 | 60 |
Folytatás Microsoft-tal