Bevezetés | 3 |
Az ókor kultúrája | 7 |
A vallás és kultúra az ókori Keleten | 7 |
Az ókori Kelet topográfiája | 8 |
Ókori keleti személyiségek (I.) | 8 |
Ókori keleti személyiségek (II.) | 9 |
Az ókori Kelettel kapcsolatos fogalmak | 9 |
Az ókori Kelet történelmének kulcsszavai | 10 |
Vallások és civilizációk | 10 |
Egyiptomi hitvilág | 11 |
Az írás fejlődése | 12 |
Egy kép az ókori Egyiptomból | 14 |
Két tankönyvi szöveg az ókori Egyiptomról | 15 |
A zsidó vallás változása | 16 |
Az egyiptomi fáraók | 16 |
A zsidó nép monoteista vallása | 17 |
A demokrácia kialakulása Athénban | 17 |
A görög demokrácia alapfogalmai | 18 |
A görög történelem helyszínei | 18 |
Az athéni demokrácia intézményei (I.) | 19 |
Athén Periklész korában | 20 |
Az athéni demokrácia intézményei (II.) | 20 |
Athén és Spárta | 21 |
Drakón törvényei | 22 |
A poliszok világának fogalmai | 23 |
Szolón és Kleiszthenész reformjai | 23 |
A demokrácia kialakulása Athénban (I.) | 24 |
Peiszisztratosz türannisza | 25 |
A demokrácia kialakulása Athénban (II.) | 26 |
Spárta államszervezete | 27 |
A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása | 28 |
A római parasztság válsága | 28 |
A földkérdés kiéleződése | 29 |
Róma háborúi | 30 |
Sulla | 31 |
Julius Caesar | 32 |
A Gracchusok reformjai | 33 |
A hódító háborúk következményei | 33 |
Augustus és Caesar | 34 |
A principátus rendszere (I.) | 35 |
A római történelem fogalmai | 36 |
Augustus külpolitikája | 36 |
A principátus rendszere (II.) | 37 |
Augustus propagandája | 38 |
Az antik hitvilág, művészet, tudomány | 40 |
Az egyiptomi, a görög és a korai keresztény vallás | 40 |
Az ókori római építészet | 41 |
A római városépítészet | 42 |
Az antik művészet továbbélése | 43 |
Az olimpiai játékok egykor és ma | 45 |
Idegenvezetés egy ókori római városban | 45 |
Két ókori történész (I.) | 47 |
Két ókori történész (II.) | 48 |
Ókori görög tudósok | 49 |
Arisztotelész | 51 |
Két ókori történész (III.) | 52 |
Pannónia | 52 |
A kereszténység kialakulása és elterjedése | 54 |
A kereszténység kialakulása | 54 |
A kereszténység és más vallások | 54 |
A római és a keresztény vallás összehasonlítása | 55 |
Az első keresztények | 55 |
A kereszténység fő tanításai | 56 |
A páli fordulat | 56 |
Jézus ábrázolásai | 57 |
A keresztényüldözések | 57 |
A milánói edictum | 59 |
Az uralkodók és a vallás | 59 |
A vallási türelem | 60 |
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása | 61 |
A Nyugatrómai Birodalom bukása (I.) | 61 |
A Nyugatrómai Birodalom bukása (II.) | 61 |
Rómaiak és barbárok (I.) | 62 |
A barbár államok | 63 |
Rómaiak és barbárok (II.) | 64 |
A Római Birodalom bukásának okai | 64 |
A hunok | 65 |
Rómaiak és barbárok (III.) | 66 |
A népvándorlás térképen | 67 |
Rómaiak és barbárok (IV.) | 69 |
A középkor | 70 |
A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői | 70 |
A középkori mezőgazdasági technika (I.) | 71 |
A középkori mezőgazdasági technika (II.) | 72 |
A középkori falu | 72 |
A középkori és a modern gazdaság összehasonlítása | 75 |
Kereskedelmi útvonalak | 76 |
A középkori mezőgazdasági technika (III.) | 76 |
A középkori mezőgazdasági technika (IV.) | 78 |
A Frank Birodalom kialakulása (I.) | 78 |
A Frank Birodalom kialakulása (II.) | 80 |
A Frank Birodalom fogalmai | 81 |
Kis Pippin és II. István pápa szövetsége (I.) | 81 |
A Frank Birodalom kialakulása (III.) | 82 |
Kis Pippin és II. István pápa szövetsége (II.) | 83 |
A nyugati és a keleti kereszténység | 83 |
Dictatus Papae | 83 |
A kor alapfogalmai | 84 |
Személyek és fogalmak | 85 |
IV. Henrik és VII. Gergely (I.) | 86 |
IV. Henrik és VII. Gergely (II.) | 87 |
Pápák és bizánci császárok | 88 |
A nyugati és a keleti kereszténység közötti különbségek (I.) | 88 |
A Konstantin-féle adománylevél | 89 |
A nyugati és a keleti kereszténység közötti különbségek (II.) | 90 |
Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése | 92 |
Az iszlám tanai: a dzsihád | 92 |
Az iszlám tanai: a ramadán | 92 |
Az iszlám tanai: a nők | 93 |
Az iszlám tanai és a tudomány (I.) | 94 |
Az iszlám tanai és a tudomány (II.) | 94 |
Az iszlám kultúrája | 95 |
Az iszlám alapvető tanai | 96 |
A Közel-Kelet gazdasága | 96 |
Az arab hódítás térbeli összefüggései | 97 |
Az iszlám terjedése | 98 |
Az Arab Birodalom kiterjedése | 100 |
Az arab hódítás szakaszai | 101 |
Az iszlám világ államai | 102 |
A középkori városok | 103 |
Itáliai városok | 103 |
A pestis | 104 |
A kommunamozgalom | 105 |
A középkori város képe | 106 |
A XI-XIII. századi kereskedelem | 108 |
A középkori távolsági kereskedelem | 108 |
A céhek szabályozó szerepe | 108 |
A céhek működése | 110 |
A középkor technikai forradalma | 112 |
A céhek és a piac | 113 |
A város társadalma | 114 |
Egyházi és világi kultúra a középkorban | 115 |
A román stílusú építészet | 116 |
A gótika | 117 |
Hűbéri kapcsolat | 118 |
Lovagi erények | 118 |
A nők és a lovagi erények | 119 |
Lovagi magatartás | 119 |
Szent Ágoston és Szent Izidor az antik tudományról | 120 |
Aquinói Szent Tamás | 121 |
Roger Bacon | 121 |
Az egyetemek elterjedése | 122 |
A "kettős igazság" | 123 |
Viták a tudományokról | 123 |
A humanizmus és a reneszánsz Itáliában | 124 |
Itáliai építészet | 124 |
Reneszánsz festészet | 126 |
A könyvnyomtatás | 127 |
Mirandola | 128 |
Leonardo da Vinci | 128 |
Rotterdami Erasmus | 129 |
Morus Tamás: Utópia | 130 |
Campanella: A Napváros | 130 |
Machiavelli: A fejedelem | 131 |
Két utópia összehasonlítása | 132 |
Az angol és a francia rendi állam működése | 133 |
Rendi gyűlések | 133 |
Magna Charta Libertatum | 135 |
A francia rendi gyűlés | 136 |
Az angol rendi gyűlés | 136 |
A rendi monarchia működése (I.) | 137 |
A rendi monarchia működése (II.) | 138 |
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése | 138 |
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése (I.) | 139 |
Az oszmán-török terjeszkedés jellegzetességei (I.) | 140 |
Az oszmán hadsereg | 140 |
Hatósugár-elmélet | 142 |
Az oszmán-török terjeszkedés jellegzetességei (II.) | 144 |
Az oszmán hódítás és a gazdaság | 144 |
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése (II.) | 145 |
A janicsárok | 145 |
A rabszolgaság | 146 |
Higiéniai viszonyok | 147 |
Az oszmán államszervezet működése | 148 |
Az Oszmán Birodalom államszervezete | 148 |
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése (III.) | 149 |
A középkori magyar állam megteremtése és virágkora | 150 |
A magyar nép őstörténete és vándorlása | 150 |
A magyar nép eredete | 150 |
A vándorló magyarok életmódja | 151 |
Etelköz | 152 |
A magyarok harcmodora | 153 |
Őshaza-elméletek | 154 |
A magyar nép vándorlása | 155 |
Az ősi magyar hitvilág | 155 |
A magyar őstörténet fogalmai | 156 |
Anonymus a magyarság eredetéről | 156 |
Vitatott kérdések a magyarság eredetéről | 157 |
Népek a Kárpát-medencében | 158 |
A vándorló magyar nép élete | 158 |
A vándorló magyarság képe külföldi forrásokban | 159 |
A honfoglalástól az államalapításig | 160 |
A honfoglalás leírása | 160 |
A honfoglaló magyarok társadalma | 161 |
Géza fejedelem politikája | 162 |
Szent István egyházszervező munkája | 162 |
A vármegyerendszer kialakulása | 163 |
A honfoglalás különböző források alapján | 165 |
Szent István uralkodói portréja | 165 |
A kalandozó magyarok | 166 |
Szent István egyházi törvényei | 167 |
Társadalmi viszonyok Szent István korában | 168 |
Szent István intelmei | 169 |
A kalandozások | 170 |
Szent István, az államalapító | 171 |
Az Árpád-kor | 172 |
A két császárság között | 172 |
Az Aranybulla (I.) | 173 |
Az Aranybulla (II.) | 174 |
Julianus tudósítása | 174 |
A tatárjárás Magyarországon | 175 |
A tatárjárás következményei | 176 |
A muhi csata | 177 |
Szent László törvényei | 178 |
Könyves Kálmán törvényei | 179 |
Magyar társadalom és életmód a XII. században | 180 |
A magyar társadalom változásai (I.) | 181 |
A magyar társadalom változásai (II.) | 182 |
A magyar királyság fejlődése az Árpád-korban | 183 |
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején | 184 |
A tartományúri hatalom | 184 |
A kapuadó | 185 |
A visegrádi megállapodás | 186 |
Magyarország Károly Róbert uralkodása idején | 187 |
Városfejlődése Zsigmond idejében | 188 |
Jobbágyság és bíráskodás | 189 |
Károly Róbert intézkedései a királyi hatalom megerősítésére | 189 |
A Nápolyi Királyság és Nagy Lajos | 190 |
Az 1351-es törvények | 191 |
Nagy Lajos hódításai | 192 |
A telekkatonaság kialakítása | 193 |
Zsigmond és a török veszély | 194 |
Zách Felicián ügye | 195 |
A Hunyadiak | 196 |
Hunyadi János harcai | 196 |
A várnai csata | 197 |
A nándorfehérvári csata | 198 |
Hunyadi László kivégzése | 199 |
Mátyás neveltetése | 200 |
A fekete sereg | 201 |
Mátyás, a reneszánsz uralkodó | 201 |
Hunyadi János felemelkedése | 203 |
Mátyás király megválasztása | 203 |
Mátyás belpolitikája | 204 |
A kenyérmezei csata | 205 |
Mátyás megállapodása III. Frigyessel | 206 |
Mátyás török politikája | 207 |
Mátyás-kép az utókor írásai alapján | 208 |
Kultúra és művelődés | 210 |
Árpád-kori templomépítészet | 210 |
A szerzetesi élet | 212 |
Várépítés a tatárjárás után | 213 |
Egyetem Magyarországon | 214 |
Meghatározó művészeti stílusok a korszakban | 214 |
Árpád-kori legendák | 216 |
Krónikák, geszták | 216 |
Városépítészet | 217 |
Mátyás udvara | 219 |
Mátyás és a reneszánsz | 220 |
Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban | 222 |
A nagy földrajzi felfedezések és következményei | 222 |
A világkereskedelem kezdetei | 222 |
A nagy földrajzi felfedezések gazdasági hatásai | 223 |
Térképelemzés | 224 |
Felfedezők | 225 |
A világkereskedelem kialakulása | 225 |
Az árforradalom (I.) | 226 |
Gazdasági és társadalmi folyamatok a XVI-XVII. századi Nyugat-Európában | 227 |
A Hanza a nagy földrajzi felfedezések korában | 227 |
Az árforradalom (II.) | 228 |
A korszak fogalmai | 229 |
A Fuggerek | 229 |
Amerika felfedezésének jubileuma | 230 |
Reformáció és katolikus megújulás | 232 |
Luther fellépése | 232 |
Luther és a császár | 232 |
A kálvinizmus | 233 |
A barokk | 234 |
Ellenreformáció - katolikus megújulás | 236 |
A protestáns és a katolikus vallás különbségei | 237 |
A reformáció terjedése | 237 |
Kálvin az eleve elrendelésről és az uralkodói hatalomról | 239 |
Kálvin a hatalomról | 240 |
A harmincéves háború | 241 |
Nagyhatalmi konfliktusok a XVII. században | 242 |
A jezsuita rend | 243 |
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában | 244 |
XIV. Lajos udvara | 244 |
A merkantilizmus Franciaországban | 245 |
A Jognyilatkozat | 246 |
Az alkotmányos moarchia működése Angliában | 247 |
Machiavelli és Montaigne a hatalomról | 248 |
A hajózási törvény | 249 |
Az angol fejlődés | 249 |
Bekerítések | 250 |
Habsburg-angol-holland szövetség | 251 |
Lengyelország felosztása | 252 |
Magyarország a Habsburg Birodalomban | 254 |
A mohácsi csata és az ország három részre szakadása | 254 |
A rendi anarchia | 254 |
A mohácsi csata | 255 |
Mohács török szemmel | 256 |
Várépítészet | 257 |
A végvárvonal | 259 |
Buda elfoglalása | 259 |
A három részre szakadt ország gazdasága | 260 |
Bocskai végrendelete | 261 |
Pázmány Péter Erdélyről | 262 |
A rendek és a felekezeti kérdés | 263 |
Erdély sorsa és szerepe | 263 |
Magyarország gazdasága a török korban | 264 |
Az Erdélyi Fejedelemség virágkora | 266 |
Etnikai, rendi és vallási összetétel (I.) | 266 |
Etnikai, rendi és vallási összetétel (II.) | 267 |
Demográfiai és etnikai helyzet | 267 |
A tordai országgyűlések | 268 |
Etnikai viszonyok | 269 |
Felekezeti viszonyok | 270 |
Egy érdekes törvény a XVII. századi Erdélyből | 270 |
Bethlen Gábor végrendelete | 271 |
Bethlen Gábor és a magyar rendek | 272 |
Kortársi vélemény Bethlen Báborról | 273 |
Bethlen értékelése | 273 |
Bethlen és Bocskai gondolatainak összevetése | 274 |
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc | 275 |
A parasztkérdés | 275 |
A szabadságharc kitörésének okai | 280 |
A szatmári béke értékelése | 280 |
Zrínyi Miklós programja | 281 |
A török kiűzése | 282 |
Az 1687-es országgyűlés | 283 |
Péter cár és II. Rákóczi Ferenc szerződése | 284 |
Rákóczi emlékirataiból | 285 |
A szatmári béke megítélése | 286 |
Függelék | 287 |
Kompetenciák szerinti kereső | 287 |
Diszciplináris rend szerinti kereső | 288 |