Előszó | 3 |
Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig | 7 |
Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék | 7 |
Az első világháború fogalmai | 8 |
Ferenc József kiáltványa | 8 |
A párizsi békekonferenci: Wilson és Clemencaeu | 9 |
Az első világháború topográfiája (I.) | 9 |
Az első világháború topográfiája (II.) | 9 |
Fordulat az első világháború menetében | 10 |
Vélemény a háború katonai vezetőiről | 10 |
Fogalmak és kulcsszavak | 11 |
Fogalommeghatározás | 11 |
Csehszlovákia létrejötte | 11 |
A háborús felelősség | 11 |
Az első világháború jellemzői | 12 |
A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban | 13 |
A cselédek | 13 |
A választójog kiterjesztése Európában | 14 |
A nők helyzetének változása (I.) | 15 |
A nők helyzetének változása (II.) | 17 |
A nagyhatalmak gazdasági kapcsolatai | 18 |
Gandhi a nyugati civilizációról | 19 |
Gazdasági helyzet az 1920-as években | 19 |
A nagyhatalmak gazdasági helyzete az első világháború után | 20 |
Életmód az 1920-as években | 20 |
Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus | 22 |
Államformák | 22 |
A fasizmus | 23 |
Mussolini beszédei (I.) | 23 |
Mussolini beszédei (II.) | 24 |
Mussolini beszédei (III.) | 24 |
Olaszország külpolitikája | 25 |
Politikai berendezkedések Európában | 25 |
Az Egyesült Államok és az 1929-33-as gazdasági válság | 26 |
A New York-i tőzsde összeomlása 1929-ben | 26 |
Roosevelt gazdasági intézkedései (I.) | 26 |
A tőzsde | 27 |
Roosevelt gazdasági intézkedései (II.) | 27 |
Roosevelt gazdaságpolitikája | 28 |
Az 1920-as és 1930-as évek gazdasági tendenciái | 28 |
Németország gazdasága | 31 |
A válságkezelés útjai | 31 |
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa | 32 |
Az antiszemitizmus forrásai | 32 |
Az NSDAP megerősödése | 33 |
A náci demagógia | 34 |
A náci rendszer | 34 |
Választási eredmények Németországban | 35 |
Az erőszak terjedése Németországban | 37 |
Az ellenállás Hitlerrel szemben (I.) | 38 |
"Végső megoldás", "holokauszt", "shoa" | 39 |
Az ellenállás Hitlerrel szemben (II.) | 40 |
A náci hatalom kiépítése | 40 |
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-1930-as években | 41 |
1917 eseményei (I.) | 41 |
A bolsevik vezetők | 41 |
A személyi kultusz (I.) | 42 |
A személyi kultusz (II.) | 43 |
A szovjet társadalom átalakulása (I.) | 43 |
1917 eseményei (II:) | 44 |
A sztálini gazdaságpolitika | 45 |
A szovjet társadalom átalakulása (II.) | 46 |
A második világháború előzményei és jelentős fordulatai | 46 |
Időrend és helyszínek | 46 |
Németország előretörése | 47 |
Európai események | 48 |
Hadmozdulatok Európában | 48 |
Német támadás a Szovjetunió ellen | 49 |
A szövetségesek győzelmények okai | 50 |
A náci Németország és a nemzetközi szerződések | 51 |
A náci nyelvhasználat | 51 |
A második világháború főbb eseményei | 52 |
Hirosima | 53 |
Chamberlain megbékéltetési politikája | 54 |
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői | 54 |
A második világháborút követő nemzetközi fegyveres konfliktusok | 54 |
Nemzetközi kapcsolatok a második világháború után | 55 |
Az ENSZ felépítése és szerepe | 56 |
A hidegháború | 57 |
Nemzetközi szervezetek struktúraábrái | 57 |
A német "gazdasági csoda" | 59 |
A hidegháborús verseny | 60 |
A gyarmati rendszer összeomlása | 61 |
A szocialista rendszerek bukása | 61 |
A szovjet blokk kialakulása | 63 |
A bolsevizálás forgatókönyve | 63 |
A kommunizmus ígérete és a valóság | 64 |
Fogalomazonosítás (I.) | 66 |
A kettéosztott Berlin | 66 |
A szovjet rendszer összeomlása | 67 |
A kettéosztott Európa | 68 |
Fogalomazonosítás (II.) | 70 |
A Szovjetunió bukása | 71 |
Kommunizmus, bolsevizmus, szocializmus | 72 |
Az atomkorszak, avagy a kölcsönös fenyegetettség problémája | 73 |
Szocializmus-kapitalizmus | 75 |
A német kérdés | 76 |
Magyarország az első világháborútól a második világháborús összeomlásig | 78 |
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei | 78 |
Határok és etnikumok | 79 |
Csehszlovák propaganda | 80 |
Közlekedés és határváltozások | 80 |
Gazdasági következmények | 83 |
Katonai helyzet | 83 |
Etnikai és gazdasági hatások | 84 |
Menekültek | 86 |
"Mindenkihez" | 87 |
Pacifizmus | 88 |
Kisebbségvédelem | 89 |
A földkérés | 90 |
A Kárpát-medence politikai helyzete | 91 |
A Horthy-rendszer jellege és jellemzői | 94 |
Bethlen-Peyer paktum | 94 |
Politikai stabilizáció az 1920-as években | 95 |
Plakáttörténet az 1920-as évekből | 96 |
A gazdasági konszolidáció (I.) | 97 |
A gazdasági konszolidáció (II.) | 98 |
A bethleni külpolitika | 98 |
Teleki külpolitikai koncepciója | 99 |
Teleki Pál "vörös térképe" | 100 |
Teleki Pál öngyilkossága (I.) | 102 |
Gazdasági válság Magyarországon | 103 |
Az agrárolló | 105 |
Teleki Pál öngyilkossága (II.) | 105 |
A Nemzeti munkaterv | 106 |
Művelődési voszonyok és az életmód | 107 |
A munkások lakáskörülményei | 107 |
Az ország népessége a két világháború között | 108 |
Az úri középosztály | 109 |
Társadalmi átalakulás a két világháború között | 110 |
A magyar társadalom mobilitása a két világháború között | 111 |
A városi társadalom | 112 |
A neonacionalizmus (I.) | 113 |
A neonacionalizmus (II.) | 113 |
Klebelsberg iskolapolitikája | 114 |
A magyar tudományos élet | 115 |
A neonacionalizmus (III.) | 116 |
Kllebelsberg kultúrpolitikája | 117 |
A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái | 118 |
Lord Rothermere cikke | 118 |
A területi revízió kérdése | 119 |
Az olasz-magyar barátsági szerződés | 120 |
A római jegyzőkönyvek | 120 |
Gömbös külpolitikája | 121 |
Magyarország és szomszédai | 121 |
Horthy utódlása | 122 |
Német törekvések a Duna-medencében | 123 |
Az első bécsi döntés | 124 |
A területi revízió | 125 |
A területi revízió nemzetközi összefüggései | 126 |
A területi revízió kortársi értelmezései | 128 |
Magyarország részvétele a második világháborúban | 129 |
Háborús kilátások | 129 |
Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez | 130 |
Werth Henrik emlékirata | 131 |
A doni katasztrófa | 132 |
A doni katasztrófa és a magyar hadvezérlés | 133 |
A szovjet álláspont a magyar-angol tárgyalásokról | 134 |
Az újvidéki mészárlás | 134 |
A német-magyar viszony | 136 |
A Népszava karácsonyi száma | 137 |
Különbéke-tervezet | 137 |
A Kállay-kormány politikája | 138 |
Horthy Miklós kiáltványa | 139 |
A német megszállás és a holokauszt | 140 |
Pogrom Munkácson | 140 |
A hercegprímás pásztorlevele (I.) | 141 |
A német megszállás és a magyar hadsereg | 142 |
Bethlen István a nyilasuralomról | 142 |
A magyar zsidóság veszteségei | 143 |
A zsidóság helyzete és mentése | 144 |
Zsidóság és oktatás | 144 |
A numerus clausus | 145 |
Az első és második zsidótörvény | 145 |
A harmadik zsidótörvény | 147 |
A zsidóság asszimilációja | 147 |
A hercegpírmás pásztorlevele (II.) | 148 |
Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig | 149 |
A szovjet felszabadítás és megszállás | 149 |
A háborús veszteségek | 149 |
Háborús emberveszteségek | 150 |
Fegyverszüneti megállapodás (I.) | 151 |
Mindszenty József pásztorlevele | 152 |
Választási eredmények 1945-ben | 153 |
Az 1945-ös földreform (I.) | 153 |
Felszabadítás vagy megszállás? | 154 |
Fegyverszüneti megállapodás (II.) | 155 |
Karikatúra a békeszerződés előzményeiről | 156 |
Politikuspályák | 157 |
A Magyar Közösség pere | 157 |
Választási eredmények | 158 |
A Szovjetunió területi gyarapodása és Magyarország határai | 159 |
Az 1945-ös földreform (II.) | 160 |
A határon túli magyarság sorsa | 162 |
A párizsi béketárgyalások és a határon túli magyarok | 162 |
A határon túli magyarság | 163 |
A kassai kormányprogram | 165 |
A magyar autonóm tartomány | 165 |
Magyarok az utódállamokban | 167 |
A kisebbségi sors | 167 |
A kommunista diktatúra kiépítése és működése | 168 |
Az Államvédelmi Hatóság | 168 |
Kolhozosítás | 169 |
Államosítások, gazdasági élet | 171 |
A bolsevizálás programja (I.) | 172 |
Szocialista propaganda | 173 |
Rákosi személyi kultusza | 174 |
Az 1950-es évek | 175 |
Kitelepítések | 175 |
Kényszermunka Recsken | 176 |
A Rajk-per | 178 |
A kulákok | 179 |
A bolsevizálás programja (II.) | 180 |
Kommunista propaganda, avagy a tetten érhető manipuláció | 182 |
Sport és politika | 182 |
Az 1956-os forradalom és szabadságharc | 184 |
1956. október 23. | 184 |
1956-os követelések | 186 |
A forradalom és szabadságharc résztvevői | 187 |
Kormánynyilatkozat, 1956. október 28. | 188 |
Követelések és kormánynyilatkozat, 1956. október 28. | 189 |
Kádár János 1956-ban | 191 |
A megtorlások | 192 |
A forradalom követelései | 193 |
Felkelő csoportok, 1956 | 194 |
Mindszenty beszéde | 196 |
A magyar függetlenség 1956 után | 197 |
A munkások és 1956 | 198 |
1956 és az ÁVH | 200 |
1956 esélye | 201 |
A Kádár-rendszer jellege, jellemzői | 204 |
Veszteségek 1956-ban | 204 |
Karikatúra a forradalom után | 205 |
Belső elhárítás | 205 |
Az 1960-as évek | 207 |
A magyar mezőgazdaság | 208 |
Oktatás és kultúra | 209 |
Kádár bukása | 210 |
A szovjetek 1956-os beavatkozása | 212 |
Kádár János és a Nagy Imre-per | 213 |
A gulyáskommunizmus | 215 |
Államellenes tevékenység | 216 |
Modern életforma | 218 |
A tábor "legvidámabb barakkja" | 220 |
Kádár János és a rendszer | 221 |
A rendszerváltozás | 223 |
A rendszerváltozás előzményei | 223 |
A rendszerváltozás nemzetközi körülményei | 224 |
A demokratikus átalakulás programja | 225 |
1989. március 15. | 226 |
Címerek változása | 228 |
A békés átmenet törvényei (sarkalatos törvények) | 228 |
Alkotmányok | 229 |
Az adósságcsapda | 231 |
A rendszerváltás programja | 232 |
A Nagy Imre-temetés és a III/III-as ügyosztály | 233 |
Választási plakátok 1990-ből | 235 |
A nemzeti kerekasztal | 235 |
A privatizáció | 236 |
Négy választás Magyarországon | 237 |
A jelenkor | 238 |
A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái | 238 |
Közép-Európa átrendeződése | 238 |
Privatizáció Közép-Európában | 240 |
A közép-európai országok együttműködése | 241 |
A szocialista országok gazdasági helyzete | 241 |
Jugoszlávia etnikai viszonyai | 242 |
Jugoszlávia felbomlása | 244 |
Az európai integráció története | 245 |
Az Európai Unió intézményei | 245 |
Az Európai Unió (I.) | 246 |
Az Európai Unió (II.) | 246 |
Európa karikatúrán (I.) | 247 |
Európai intézmények | 247 |
A törvények születése az Európai Unióban | 248 |
Az európai integrációs folyamat főbb állomásai | 248 |
A "harmadik világ'" | 250 |
A gyarmati népek felszabadulásáról (I.) | 250 |
A gyarmati népek felszabadulásáról (II.) | 251 |
Afrika függetlenné válási folyamata | 251 |
A felszabadult gyarmatok gazdasági problémái | 252 |
A nagyhatalmak és a fejlődő országok | 253 |
A gyarmati népek felszabadulásáról (III.) | 254 |
A gyarmati függetlenné válás programja | 255 |
Népesedésrobbanás | 256 |
Észak-Dél ellentéte | 257 |
A városiasodás problémája | 259 |
Fogyasztói társadaom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés | 260 |
A környezetszennyezés | 260 |
Európa karikatúrán (II.) | 261 |
Az Európai Parlament és a könyezetvédelem | 261 |
Technikai bűnök - technikai megoldások? (I.) | 262 |
Technikai bűnök - technikai megoldások? (II.) | 263 |
Fejlesztési segélyek | 263 |
A Greenpeace és a WWF | 264 |
A globális világ kihívásai és ellentmondásai | 265 |
A médiák előnyei és hátrányai | 265 |
A tömegkommunikáció hatása | 265 |
A filmes műfajok és sajátosságaik | 266 |
A valóság médiareprezentációja (I.) | 267 |
A valóság médiareprezentációja (II.) | 267 |
A reklám és a fiatalok (I.) | 268 |
A reklám és a fiatalok (II.) | 269 |
A mai magyar társadalom és életmód | 270 |
Alapvető állampolgári ismeretek | 270 |
Az emberi és polgári jogok a francia forradalom idején és ma | 270 |
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata | 271 |
A magyar állampolgárság | 272 |
Állampolgári jogok és kötelességek | 273 |
A jogállam | 274 |
Az érdekegyeztetés | 275 |
A gondoskodó állam | 276 |
A szociálpolitika | 276 |
Oktatás és esélyegyenlőség | 277 |
Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban | 279 |
Nemzetiségi jogok a mai Magyarországon | 279 |
Nemzetiségi arányok | 280 |
A nemzetiségi oktatás | 280 |
A magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény (I.) | 282 |
A magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény (II.) | 283 |
A magyarországi romák | 284 |
A cigányok helyzete a két világháború között | 284 |
Cigány holokauszt | 285 |
A cigányság fogalmának meghatározása | 285 |
A cigányság oktatási helyzete | 286 |
A cigányság lélekszáma | 287 |
A cigányság munkapiaci helyzete | 288 |
A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság | 290 |
A választási rendszer | 290 |
Választójog | 291 |
Az önkormányzatok | 292 |
Az önkományzati rendszer működése | 293 |
Az Alkotmánybíróság | 294 |
A Magyar Köztársaság kormánya | 295 |
A köztársasági elnök | 296 |
A népszavazás | 297 |
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások | 298 |
Magyarország korfái | 298 |
A népességszám alakulása | 299 |
A népességszám alakulásának összetevői | 300 |
A népességszaporulat kérdése | 302 |
A népességszaporulat és az életszínvonal kapcsolata | 302 |
A népességcsökkenés okai | 303 |
A magyar gazdaság szerkezetváltásai (I.) | 305 |
Magyarország külkereskedelme (I.) | 306 |
Magyarország külkereskedelme (II.) | 307 |
Idegenforgalom | 308 |
Magyarország külkereskedelme (III.) | 309 |
A magyar gazdaság szerkezetváltásai (II.) | 311 |
Függelék | 312 |
Kompetenciák szerinti kereső | 312 |
Diszciplináris rend szerinti kereső | 313 |