Előszó | 3 |
Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban | 12 |
A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás | 12 |
A felvilágosodás képviselői | 12 |
Államformák a felvilágosodás korában | 13 |
A felvilágosodás alapfogalmai (I.) | 14 |
A felvilágosodás fogalmainak azonosítása | 15 |
A felvilágosodás gondolatai | 15 |
A hatalommegosztás | 16 |
A felvilágosodás hatása a forradalmi eszmékre | 16 |
A felvilágosodás tézisei | 17 |
A felvilágosodás fogalmainak meghatározása | 18 |
A hatalmi ágak megosztása | 18 |
Közgazdasági elméletek | 19 |
A felvilágosodás alapfogalma (II.) | 19 |
Források összehasonlítása | 20 |
A felvilágodos gondolatai | 21 |
Tudományos eredmények | 21 |
Magyarország a Habsburg Birodalomban | 23 |
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban | 23 |
XVIII. századi telepítések | 23 |
XVII. századi demográfiai változások | 25 |
Mária Terézia úrbéri rendelete | 26 |
II. József türelmi rendelete | 28 |
II. József jobbágyrendelete | 29 |
Magyarország XVIII. századi demográfiai viszonyai | 30 |
Magyarország XVIII. századi etnikai viszonya | 32 |
Mária Terézia vámrendelete (I.) | 35 |
Mária Terézia és az 1740-41-es magyar országgyűlés | 36 |
Mária Terézia politikája | 37 |
Pragmatica Sanctio (I.) | 39 |
II. József politikája | 40 |
Pragmatica Sanctio (II.) | 40 |
Mária Terézia vámrendelete (II.) | 42 |
Művelődés, egyházak, iskolák | 45 |
Reformáció és oktatás | 45 |
A magyar reformáció hittételei | 46 |
Erdély művelődése | 47 |
Erdély oktatásügye | 47 |
Katolikus megújulás | 48 |
Reformáció és művelődés | 49 |
Katolikus megújulás és művelődés | 51 |
Ratio Educationis (I.) | 52 |
Ratio Educationis (II.) | 53 |
Ratio Educationis (III.) | 55 |
Ratio Educationis (IV.) | 56 |
Ratio Educationis (V.) | 56 |
Ratio Educationis (VI.) | 57 |
Ratio Educationis (VII.) | 57 |
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora | 58 |
A francia polgári forradalom politikai irányzatai. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata | 58 |
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (I.) | 59 |
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (II.) | 59 |
Az 1791-es alkomány | 60 |
Az egyházi vagyon kiárusítása | 61 |
A Mars-mezei sortűz | 62 |
A XVIII. századi francia gazdaság | 64 |
XVI. Lajos politikája | 65 |
Franciaország pénzügyi válsága | 66 |
Az alkotmányos monarchia bukása | 66 |
Marat | 68 |
A jakobinus alkotmány | 69 |
A jakobinus hatalomátvétel | 71 |
Az 1795-ös alkotmány | 72 |
Danton (I.) | 73 |
Danton (II.) | 74 |
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (III.) | 75 |
Nők a francia forradalomban | 77 |
A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája | 78 |
Kontinentális zárlat | 78 |
Az 1820-as forradalmi hullám | 80 |
Napóleoni hadviselés (I.) | 81 |
Napóleoni hadviselés (II.) | 82 |
A konzulátus alkotmánya | 84 |
A bécsi kongresszus (I.) | 85 |
A bécsi kongresszus (II.) | 86 |
A XIX. század eszméi | 87 |
A nemzeti eszme | 87 |
Konzervativizmus (I.) | 87 |
Konzervativizmus (II.) | 88 |
Liberalizmus (I.) | 89 |
Utópista szocializmus | 89 |
Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya | 90 |
A marxizmus történelemfelfogása | 91 |
Liberalizmus (II.) | 92 |
Az ipari forradalom és következményei | 93 |
Az ipari forradalom találmányai | 93 |
Anglia népessége és gazdasága (I.) | 93 |
Anglia népessége és gazdasága (II.) | 94 |
Anglia természeti sajátosságai és az ipari forradalom | 94 |
Mezőgazdasági változások | 95 |
A közlekedés fejlődése | 95 |
Az ipari forradalom és a fejlődés | 95 |
London növekedése és az ipari forradalom összefüggései (I.) | 97 |
A gyári munkások életkörülményei | 98 |
London növekedése és az ipari forradalom összefüggései (II.) | 99 |
London növekedése és az ipari forradalom összefüggései (III.) | 100 |
London növekedése és az ipari forradalom összefüggései (IV.) | 101 |
A demográfiai robbanás | 102 |
A külvárosok nyomora az ipari forradalom idején | 103 |
London növekedése és az ipari forradalom összefüggései (V.) | 104 |
Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón | 104 |
A Német Császárság létrejötte (I.) | 105 |
A Német Császárság létrejötte (II.) | 105 |
Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban (I.) | 106 |
Az egységes olasz állam kialakulása | 106 |
A Német Császárság létrejötte (III.) | 107 |
Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban (II.) | 107 |
Bismarck és a német nemzetállam | 108 |
A Balkán a berlini kongresszus után (I.) | 108 |
A Balkán a berlini kongresszus után (II.) | 109 |
Birodalmak felbomlása a XIX. században | 109 |
Gyarmatok és gyarmattartók | 110 |
Nagyhatalmi konfliktusok (I.) | 110 |
A német nemzetállam létrehozása | 111 |
A gyarmatosítás ütemének gyorsulása a XIX. század végén | 111 |
Nagyhatalmi konfliktusok (II.) | 112 |
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik | 113 |
Az ipari forradalom első és második szakasza (I.) | 113 |
Közlekedési eszközök az ipari forradalom két szakaszában | 114 |
Anglia gazdasági életének legfontosabb változásai | 114 |
Az egyenlőtlen fejlődés | 114 |
Életmód a XIX.-XX. századfordulón | 115 |
Az egyenlőtlen fejlődés fogalma | 115 |
A mindennapok változásai | 116 |
Az ipari forradalom első és második szakasza (II.) | 116 |
Egy gyár - két korszakban | 117 |
Az ipari forradalom fogalmai | 118 |
Az ipari forradalom első és második szakasza (III.) | 118 |
A második ipari forradalom találmányai | 119 |
A második ipari forradalom kora és a nők öltözködése | 119 |
A második ipari forradalom korának találmányai és a gazdasági fejlődés | 120 |
A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon | 121 |
A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései | 121 |
A reformkori Magyarország topográfiája (I.) | 122 |
A reformkori Magyarország topográfiája (II.) | 122 |
Kölcsey Ferenc a reformok szükségességéről | 123 |
A reformkor legfontosabb eseményei | 124 |
A reformkor kiemelkedő személyiségei | 124 |
A reformkori országgyűlések működése | 124 |
A liberális nemesi ellenzék álláspontja az 1832-36-os országgyűlésen | 125 |
A törvények útja a reformkori országgyűléseken | 126 |
Széchenyi és Kossuth vitája (I.) | 127 |
Széchenyi és Kossuth vitája (II.) | 127 |
A törvények keletkezése a reformkori országgyűléseken | 128 |
Reformjavaslatok | 129 |
Kölcsey és Wesselényi a jobbágykérdésről | 129 |
Széchenyi két kortárs szemével | 130 |
A reformkori művelődés, kultúra | 131 |
A reformkori arisztokrata viselet | 131 |
Az 1844. évi nyelvtörvény (I.) | 131 |
Az 1844. évi nyelvtörvény (II.) | 132 |
A magyar államnyelvért folytatott küzdelem állomásai (I.) | 133 |
A reformkori magyar színjátszás | 134 |
Építészeti stílusok | 135 |
A reformkori Pest-Buda fejlődése (I.) | 135 |
A Magyar Tudományos Akadémia tevékenysége | 137 |
A reformkori Pest-Buda fejlődése (II.) | 137 |
Kölcsey a hazaszeretetről | 138 |
A szlovák nemzeti ébredés | 138 |
Kossuth a politikai nemzetről | 139 |
A román nemzeti ébredés | 139 |
Wesselényi Miklós a nemzetről | 140 |
Színészet és kultúra a reformkorban | 140 |
A magyar államnyelvért folytatott küzdelem állomásai (II.) | 141 |
A polgári forradalom Magyarországon | 142 |
A pesti forradalom, március 15. | 142 |
Az 1848-as forradalom főbb eseményei (Bécs-Pozsony-Pest) | 144 |
A forradalom fogalmai (I.) | 144 |
A Batthyány-kormány | 145 |
Az 1848-as forradalom céljai (I.) | 146 |
A nemzetiségi probléma Magyarországon | 147 |
Az áprilisi törvények (I.) | 147 |
A Habsburg-magyar ellentétek okai | 148 |
Az 1848-as forradalom céljai (II.) | 149 |
Az áprilisi törvények (II.) | 150 |
A forradalom fogalmai (II.) | 151 |
A nemzetiségi kérdés | 152 |
A pesti forradalom értelmezése | 153 |
Román nemzeti törekvések | 154 |
A horvát-magyar ellentétek | 155 |
A szabadságharc Magyarországon | 156 |
A magyar honvédség nemzetiségi összetétele | 156 |
A szabadságharc topográfiája | 157 |
Buda felszabadítása | 158 |
Csataábrázolás | 159 |
A forradalom és szabadságharc értékelése | 160 |
Az 1849-es megtorlás | 160 |
A függetlenségi nyilatkozatok összehasonlítása | 161 |
Bem Erdélyben | 161 |
Kossuth toborzóbeszéde | 162 |
A magyar honvédtisztek | 163 |
A forradalom és szabadságharc személyei | 164 |
A tavaszi hadjárat | 165 |
A forradalom és szabadságharc céljai, eredményei | 166 |
A szabadságharc vége | 166 |
Az európai hatalmi helyzet és a szabadságharc | 167 |
A kiegyezés előzményei és megszületése | 168 |
Képek az önkényuralom korszakából | 168 |
A kiegyezés alapfogalmai (I.) | 169 |
A Bach-huszárok | 169 |
Siralomház | 170 |
Deák Húsvéti cikke | 171 |
A kiegyezési törvény (I.) | 172 |
Két egyéniség a dualizmus korából | 173 |
Az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezete | 174 |
A kiegyezés értékelése | 175 |
A kiegyezés alapfogalmai (II.) | 176 |
A honvéd tábornok menyasszonya | 177 |
A kiegyezés belpolitikai okai | 177 |
Deák szerepe a kiegyezés előkészítésében | 178 |
A kiegyezési törvény (II.) | 179 |
A gazdasági kiegyezés | 180 |
A dualista állam | 181 |
Nemzetiségi viszonyok és kiegyezés | 182 |
A nemzetiségi törvény | 183 |
Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában | 185 |
Magyarország etnikai viszonyai (1850-1914) (I.) | 188 |
Magyarország etnikai viszonyai (1850-1914) (II.) | 190 |
Magyar arisztokrácia | 191 |
Cigánykérdés a dualizmus korában | 194 |
Magyar vasútépítés | 195 |
Magyarország etnikai viszonyai (1850-1914) (III.) | 198 |
Budapest fejlődése a dualizmus korában | 199 |
A dualizmus korának népmozgásai | 201 |
Magyar nemzetiségi politika a dualizmus korában | 203 |
Folyamszabályozások a dualizmus korában | 205 |
A dualizmus korának etnikai változásai | 206 |
A magyarországi zsidóság helyzete a dualizmus korában | 208 |
Életmód és művelődés (1867-1914 | 211 |
Magyar feltalálók | 211 |
Budapest fejlődése | 213 |
A női szerepek változásai | 215 |
Kivándorlás | 216 |
Lakások és társadalmi csoportok | 218 |
A jövő városképei | 220 |
Budapest változó szerepe | 221 |
Iskoláztatás és tudományos eredmények | 222 |
A kubikusok | 223 |
Budapest és a vásárcsarnokok | 224 |
A társasági élet | 226 |
A turizmus | 228 |
A társadalmi és politikai humor | 229 |
A párbaj | 230 |
A színházi élet átalakulása | 231 |
Sajtó és irodalom XIX-XX. század fordulóján | 232 |
Függelék | 234 |
Kompetenciák szerinti kereső | 234 |
Diszciplináris rend szerinti kereső | 234 |