"...fel a fejjel!"

Fülszöveg

Mayer Ferenc története érzékletesen és őszintén tárja fel a XX. század közepe felé és azon túl nyúló politika hálóját, a magánember, a kisember hétköznapi tragédiáját - ahogy tehetetlenül vergődik a szorításban, ha pedig védekezésül aktivitásba kezd, még fullasztóbb helyzetbe kerül.
Az apa a II. világháború poklát végigjárva, fogságban találkozik - a sajátjai közt! - a kegyetlenséggel, a kiszolgáltatottsággal, majd az ötvenes évek lélektelen gépezetével. 1956-ban a helyi viszonyokban (Veszprém megye!) igyekszik igazságosabb rendet teremteni - a meghurcolását követően aztán a fiú viseli a megbízhatatlanság bélyegét tovább.
A Kádár-rendszer hamis világa, a kirakat mögött zajló eseményeket józan ésszel, jogos kritikával figyeli, s megpróbál a maga szintjén beleavatkozni. 1966-ot írunk, sitt kezdődik Mayer Ferenc személyes kálváriája. Mindössze 18 éves, amikor leveleket ír a Szabad Európa Rádióba, s ifjú naivitással kérdéseket juttat el a kormányhoz, számon kérve az ígéreteket. Letartóztatják. A vizsgálati fogság és a féléves börtönítélet (ahonnan 4 hónap múlva szabadul) hiteles részletességgel örökíti meg a módszereket, a körülményeket, regényszerűen érdekesen.
A zárkatársak jellemzése és sorsa novellává kerekedik. Ez volt a kádári Magyarország hiteles képe, bármilyen erős színezékkel próbálták (próbálják) a sötét alaptónust eltüntetni. A szabadulás után a katonaság esztendei edzik tovább a fiatalember jellemét. Ha valaki kíváncsi, milyen volt kiskatonának, újoncnak lenni ebben a hadseregben, ebből az írásból megtanulhatja. Ugyanakkor - a címhez híven - bíztatást, életmintát kaphat a nehézségekben vergődő ember: akaraterővel, szorgalommal, leleményességgel hogyan tud az elveszettségen felülkerekedni - hiszen szerzőnk megfeszített tanulással szakmunkássá, majd műszaki rajzolóvá képezte magát, sőt még tanítania is sikerült...
Aki ezt a könyvet elolvassa, megérti, milyen volt a diktatúra, s annak puha, ravaszabb formája, s jobban megbecsüli a lehetőséget, amit az új század Magyarországa kínál... Nem vágyik vissza, nem táplál illúziókat a múltról, s bár látja a jelen veszélyeit, de ereje is lesz ezeket kikerülni. Reméljük, a jövő nem esik az ideológia kelepcéje után a pénzuralom csapdájába. Az ember kiküzdi szellemi méltóságát, és az életet a felelősségteljes szabadság irányába vezeti. Az egyén uralja sorsát, s önként vállalt közösségekben teljesíti feladatát.
Mayer Ferenc üzenetével mondhatjuk: „Fel a fejjel"; nem gőgösen, hanem fájó tapasztalataink birtokában megszenvedett öntudattal. Vissza