Erdőbecsléstan

Tartalom

Előszó 3
Bevezetés 5
Fogalom 5
Történet és irodalom 6
ELSŐ RÉSZ
A fatömeg
ELSŐ SZAKASZ
A fekvőfa és a kitermelt erdei választékok köbözése 17
ELSŐ FEJEZET
Általános fogalmak
I. A fák alakviszonyai általában 17
II. A faválasztékok 22
III. A mértékegység 25
MÁSODIK FEJEZET
A testmértani köbözés
A) A testmértani köbözés elmélete
1. Általános mennyiségtani képletek 28
a) Az épkúpok 29
b) A csonkakúpok 35
2. Erdészeti célokra ajánlott köbözőképletek 41
3. A szakaszos köbözés 53
B) A testmértani köbözés gyakorlati végrehajtása
I. A hosszúság mérése
1. A hosszmérő eszközök és azok használata 57
2. A hosszmérés hibái és azok hatása a köbtartalomra 59
II. Az átmérő és a kerület mérése
7. Vastagságmérő eszközök 60
Az átlalók
a) Egy vonós átlalók 63
Az egyszerű vezetékű átlalók 63
A hasábos vezetékű átlalók 66
A ferdejáratú átlalók 67
A gördülőjáratú átlalók 68
A szorítófogású átlalók 69
b) Kétvonós átlalók 70
c) Egyéb rokontermészetű szerkezetek és különlegességek 72
A keresztes átlaló 72
A léckeretes átlaló 72
Az átlalósbot (vagy botátlaló) 72
Az osztályozó átlaló 72
Az átlalós mérővessző 73
A tükrös átlaló 73
Az egyszárú átlaló 73
A vastagságmérő fakörző vagy ollós átlaló 74
A tárcsás körzőátlaló 75
d) A terpesztő átlalók 75
e) A köböző átlaló 77
f) Az adatjegyző (regisztráló) átlalók 79
A törzsszámot jegyző átlalók 80
Körlapjegyző átlalók 80
A csoportképző átlalók 83
A fatömegjegyző átlalók 84
2. Kerületmérő eszközök 85
III. A keresztszelvény területének meghatározása
A terület meghatározása az átmérő alapján 87
A terület meghatározása a kerület alapján 88
A körlap meghatározása közvetlen területméréssel 89
IV. A mérési hibák hatása a keresztszelvény területére és a fa
köbtartalmára
7. Az átmérő hibájának hatása
a) A körlapszámítás pontossága 91
b) A köbtartalomszámítás pontossága 94
c) Az átmérőméréstől megkívánt pontosság határértéke 95
Egyes törzsek mérésének hibahatárai 95
Hibahatárok nagyobbszámú törzs mérése esetén (kikerekítés) 96
Kikerekítő átlalók 103
2. A kerületmérés hibáinak hatása 105
V. A körlap- és köbtartalomszámítás segédeszközei
Segédtáblák 106
Egyéb segédeszközök 110
VI. Gyakorlati példák a köbözés végrehajtására 111
VII. Csoportos köbözés
1. Különleges segédtáblák nélkül 119
2. Különleges segédtáblákkal 120
Rönkőköbözőtáblák 120
Rúdköbözőtáblák 121
3. A csoportköbözőtáblák szerkesztése 122
VIII. A kéreg köbtartalmának meghatározása testmértani úton 124
HARMADIK FEJEZET
A fizikai köbözés
1. A vízbesüllyesztés módszere (A xylométer) 126
2. Köbözés súlyméréssel 130
3. Köbözés a fajsúly segítségével 132
NEGYEDIK FEJEZET
Az űrmértékbe rakott faválasztékok köbözése
1. A mértékegység és a rakásolás módja 134
2. A felrakásolt fa tömörtartalmára hatással levő tényezők 136
3. Az űrmértékbe rakott fa tömörtartalmának meghatározása 140
a A testmértani eljárás 140
b A fizikai eljárás 141
c A köbtartalom meghatározása tapasztalati adatok alapján
A faanyag köbtartalma 142
A kéreg köbtartalma 144
4. A tömörméterekben kifejezett faanyag átszámítása űrméterekre 145
MÁSODIK SZAKASZ
Az állófa köbtartalmának meghatározása
Általános szemléletek 147
ELSŐ FEJEZET
A méretek megszerzése
A) A magasság mérése
I. A magasságmérés elmélete 149
II. A háromszögek hasonlóságán alapuló magasságmérők
1. Az alapvonal közvetlen lemérését kívánó magasságmérők
a) Vízszintes alapvonallal használt eszközök:
Magasságmérés karók segítségével 155
A Mayer-Hossfeld-féle magasságmérő 157
Weise famagasságmérője 157
A Winkler-Grossbauer-féle dendrométer 160
Faustmann tükrös hypsométere 161
Fleischmann magasságmérője 162
A magasságmérő átlaló . . ..163
Trümbach forgótárcsás négyszöge 164
Peltzmann egyetemes erdei mérőműszere 164
A Blume-Leiss-féle magasságmérő 164
Az egyenlőszárú derékszögű háromszög 165
Rueprecht dendrométere 166
Maader heurékája 167
Az ácskereszt 167
Leiss magasságmérője 168
Bayard magasságmérője 168
Borglind fatörzsmérője 168
b) Ferde alapvonallal használt eszközök:
Klaussner magasságmérője 169
Havlik I. számú magasságmérője 171
Havlik II. számú magasságmérője 171
Klein magasságmérője 171
Magasságmérés az árnyék segítségével 173
2. Az alapvonal közvetlen lemérését nem kívánó eszközök (léccel használt
magasságmérők)
Sanlaville fatörzsmérője 173
Wimmenauer magasságmérője 1868-ból 174
Christen famagasságmérője 174
Gruber Gyula famagasságmérője 176
Hüni magasságmérője 177
Fuschlberger dendrométere .. 177
A mérővessző mint magasságmérő 177
III. Trigonometriai magasságmérők
a) Függélyzős műszerek:
A dioptrás fokív 181
Goulier magasságmérője 183
Pressler Messknechtje 183
b) Önfüggélyező magasságmérők:
Matthes magasságmérője 185
Korongos magasságmérők 185
Bose magasságmérője 186
Egyéb önfüggélyező magasság- és lejtmérők 186
c) Libellás lejtmérő és szintező eszközök:
d) Tükrös magasságmérők:
Abney tükrös magasságmérője 187
Benjes magasságmérője 188
Wimmenauer tükrös magasságmérője 189
e) Távcsöves mérnöki műszerek 189
IV. Általános megjegyzések a magasságmérők használatához.. 190
B) A vastagság mérése
1.Az optikai vastagságmérés elmélete 197
2. A fatörzsmérő műszerek
a) Távcsőnélküli műszerek :
Lönnroth dendrométere 201
Heikkilá tükrös dendrométere 202
b) Távcsöves műszerek :
Breymann egyetemes műszere 203
Belházy Emil fatörzsmérője 203
Schiffel javaslata 203
Fekete-Cséti dendrométere 204
Friedrich-Starke fatörzsmérője mikrométeres távcsővel 204
Wimmenauer fatörzsmérője 205
Guttenberg dendrométere 206
Liljenström dendrométere 207
Friedrich-Starke fatörzsmérője egyközű távcsőeltolással ... 207
Raschke vastagságmérője 209
3. Általános megjegyzések a fatörzsmérők használatához 209
MÁSODIK FEJEZET
A köbtartalom meghatározása
I. Köbözés a fekvőfára alkalmazott képletekkel 212
II. Pressler becslési módja az iránymagasság szerint 215
II. Az alakszám alkalmazása
1.Az alakszám fogalma és nemei 221
2. A tőalakszám és használata 223
Riniker tőalakszáma 225
Speidel tőalakszámai 226
3. A valódi alakszám és használata 227
Elmélet 227
Gyakorlati alkalmazás 229
4. A mellmagassági alakszám és használata
a) Elmélet 233
b) Gyakorlati alkalmazás 234
c) A mellmagassági alakszám változásának törvényszerűségei:
A fafaj 241
A magasság 243
A mellmagassági átmérő 245
Az alakhányados 245
A méretviszonyszám 246
A kor 245
A záródás és a koronahányad 247
A termőhely 246
A tenyészeti táj 248
d) Az alakszámtáblázatok szerkesztése 249
5. A tömegmagasság szerint való becslés 257
6. A fatömegtábla alkalmazása 257
7. Megközelítő tapasztalati képletek alkalmazása, szembecslés 260
8. A tuskó-, gyökér-, ág- és vékonyfa becslése 261
HARMADIK SZAKASZ
A faállomány szerkezete
1. A faállomány fogalma 265
2. A faállomány külső szerkezete 266
3. A faállomány belső szerkezete 274
a) Általános szemléletek 274
b) A fatömegtényezők és azok gyakorlati meghatározása általában
Alaptételek 275
A körlapösszeg és az átlagos körlap 276
Az átlagos mellmagassági átmérő 276
Az átlagos magasság 277
Az átlagos alakszám 282
Az átlagos fatömeg és a faállomány átlagfái 283
c) A faállományszerkezet tényezőinek egymáshoz való viszonya és a
faállomány összetétele.
A faállományszerkezet tényezői 286
Az átlagos faállományszerkezeti tényezők kölcsönös vonatkozásai 286
Tudnivalók a halmozatok (sokaságok) természetéről 297
Alapfogalmak 291
Középértékek 294
A szórás 297
A változékonyság 298
A részaránytalanság vagy torzulás., 299
Az összegező görbe 299
Irodalom 301
A faállomány halmozati összetétele 301
NEGYEDIK SZAKASZ
A faállomány fatömegének meghatározása
Általános szemléletek 323
A) A mellmagassági átmérők megmérését kívánó becslési módok
I. A törzsenként való számbavétel (teljesbecslés)
1. A próbatörzsek döntésével egybekötött becslés 325
Általános szemléletek
a) Faállomány-átlagtörzsek döntésével, vastagsági osztályok elkülönítése nélkül való becslés 326
A mellmagassági átmérők számbavétele 327
Az átlagos átmérő kiszámítása 338
Az állományátlagtörzsek felkeresése és köbözése 339
A fatömeg kiszámítása 344
A faállományátlagtörzsekkel való becslési mód méltatása 345
b) Különböző átmérőjű átlagtörzsekkel való becslés 346
Az idetartozó eljárások lényege és célja 346
Hartig Róbert módszere 349
Draudt módszere 354
Urich módszere 361
Baur módosítása 365
Block módszere 368
Schwappach javaslata 368
Vastagsági osztályok alakítása a gyakorlati választékolás szerint
(a szerző eljárása) 369
Hohenadl eljárása 375
c) A fatömeggörbés eljárás 375
d) A tömegegyenes alkalmazása 378
Kopeczky módszere 378
Rónai módszere (a tangens-fatömegtáblák alkalmazása) 380
2. Becslés próbatörzsek döntése nélkül:
a) A faállományalakszám alkalmazása 385
b) A fatömegtáblák alkalmazása:
A közönséges eljárás 387
Busse eljárása 391
Hempel függvényábrás eljárása 394
Gehrhardt eljárása 396
Az egységes magassági görbék alkalmazása 397
A »magassági lépcső« alkalmazása 403
c) A tömegmagasság alkalmazása:
Laer eljárása 405
3. A választékok megbecslése tapasztalati táblázatokkal 407
II. Próbateres becslési módok
a) Általános szemléletek 415
b) A közönséges próba 416
c) A rácsospróba (rudas szalagpróba) 419
d) A köröspróba 426
e) A próbateres eljárások méltatása 432
B) A mellmagassági átmérők felvételét mellőző becslési módok
a) Metzger módszere 437
b) A fatermelési táblák használata 438
c) A szembecslés (vagy szemrebecslés) 441
d) A Gerding-Borggreve-féle eljárás 443
III. A becslés módjának megválasztása 444
MÁSODIK RÉSZ
A kor
Általános szemléletek
I. Egyes fák kora
a) A fekvőfa kora 451
b) Az állófa kora 454
A kor meghatározása hajkolással vagy növedékfúróval 454
A kor meghatározása az ágörvök megszámlálásával 455
A kor meghatározása gazdasági feljegyzések alapján 456
A kor meghatározása szembecsléssel 456
II. A faállomány kora
1. Egykorú faállományok korának meghatározása 457
2. Vegyeskorú faállományok korának meghatározása 458
A fatermési táblák alkalmazása 459
Az átlagos kor kiszámítása a fatömeg és az átlagnövedék szerint... 460
Az átlagos kor kiszámítása csupán a fatömeg szerint... .. 462
Az átlagos területkor kiszámítása 462
Az átlagos kor meghatározása a próbatörzsek korának számtani.
átlaga szerint 463
A gazdasági kor 464
A vezérállomány kora 465
A szembecslés 466
HARMADIK RÉSZ
A növedék
Általános szemléletek
A) Az egyesfa növedéke
I. Az egységekben kifejezett növedék meghatározása
1. A magassági növedék 470
2. Az átmérő növedéke 471
3. A keresztszelvény (körlap) növedéke 473
4. A fatömeg növedéke.
a) A fekvőfán
A növedék meghatározása egészben 474
A növedék meghatározása szakaszos köbözéssel 476
A növedék meghatározása teljes törzselemzéssel 476
b) Az állófán :
A növedék meghatározása az alakszám szerint 477
A növedék meghatározása a növedékszázalékkal 478
A növedék meghatározása az átlagnövedék delelése szerint 479
II. A növedékszázalék 479
B) A faállomány növedéke
I. Általános szemléletek 484
II. A növedék gyakorlati meghatározása
1. Közvetlen méretezés útján:
a) Döntött próbatörzsekkel . 489
b) Fatömegtáblákkal (a szerző eljárása) 490
c) A fatömeggörbével 495
2. A fatermési tábla alkalmazása 495
3. A növedékszázalék alkalmazása 497
NEGYEDIK RÉSZ
A faterméstan vázlata
A) Az egyesfa faterméstana
1. A törzselemzés 505
2. A fatömegnek és tényezőinek általános fejlődési törvényszerűségei ... 512
a) A termőhely és a kor hatása:
A fatömeg változása 513
A fatömegtényezők változása 513
Az ághulladék és a nyesési anyag. A lombhulladék. A kéreg ... 516
A térfogatsúly 520
b) A környezet hatása:
3. A növedék:
Általában 527
Az időjárás, állományápolás és egyebek hatása a növedékre 529
4. A fák alakviszonyai 530
B) A faállomány faterméstana
1. A fatermési táblák szerkesztése :
Általános szemléletek 535
Az adatgyűjtés tárgya 536
Az adatgyűjtés módja 539
A vizsgálat anyagának feldolgozása 540
A próbaállományok időszakos újrafelvétele és a fatermési táblák
továbbfejlesztése 550
A fatermési tábla alakja 550
2. A fatömeg és tényezői változásának törvényszerűségei:
a) A fafajok természete, a származás, a termőhely és a kor hatása . 554
b) A gyérítés és a vigályítás hatása 559
c) Térfogatsúly, alom 562
3. A növedék változásai:
a) A fafaj, a kor és a termőhely hatása 566
b) A gyérítés hatása 571
4. A vegyeskorú és az elegyes állományok fejlődése 571
5. A szálalóerdő fatermése és növedéke 573
6. Az őserdő 577
C) A faterméstan irodalma 580
a) Fatermési táblák 580
b) Egyéb faterméstani tanulmányok 583
D) Zárószó a faterméstanhoz 586
L) N. P. Anucsin: A vágásterület helyes értékbecslésének ellenőrzése. 586
FÜGGELÉK
A) Az átmérő meghatározása a kerületből .- 599
B) Körlaptábla 600
C) A 2 m hosszú henger köbtartalma köbméterekben 603
D) Fenyőrönkők köbtartalma a felső átmérő szerint 606
E) Judeich lucfenyő-rúdköböző táblái 607
F) Krippel fajsúly táblázatai 608
G) Az űrmértékbe rakott fa köbtartalma 609
H) Különféle magasságú rakatok köbtartalma a 100 cm magasságú
rakatéhoz viszonyítva 610
I) Visszaszámító tényezők 610
J) A kéreg súlya és tömörköbtartalma (Baur szerint) 611
K) A szögértéknek megfelelő emelkedés (százszoros tangens) 612
Betűrendes tárgymutató 613

Témakörök