Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak

Tartalom

ELŐSZÓ (Dr. Buda Béla) 21
Bevezető (Fekete Mária) 25
I. fejezet
Nagy pszichológiai iskolák (Fekete Mária) 29
1.1. Pszichoanalízis 29
1.1.1. A lelki működés szintjei (tudat, tudatelőttes, tudattalan) 30
1.1.2. A személyiség szerkezete (Id, Ego, Szuperego) 30
1.1.2.1. Az ösztön-én (Id) 31
1.1.2.2. Az én (Ego) 31
1.1.2.3. A felettes-én (Szuperego) 32
1.1.2.4. Énvédő mechanizmusok 33
1.1.3. A személyiség fejlődése 34
1.1.4. A pszichés zavarok kialakulásának pszichoanalitikus magyarázata 35
1.1.4.1. A pszichotraumák 35
1.1.4.2. Fixáció 36
1.1.4.3. Túlzott elhárítás 37
1.1.5. Gyógyítás 37
1.1.6. A pszichoanalízis továbbfejlődése 37
1.2. Behaviorizmus 40
1.2.1. A klasszikus behaviorista modell és a neobehaviorizmus 42
1.2.2. A pszichés zavarok kialakulásának és korrekciójának behaviorista magyarázata 43
1.2.3. Tanuláselméletek 43
1.2.3.1. Klasszikus kondicionálás 43
1.2.3.2. Operáns kondicionálás 44
1.2.3.3. Utánzás (modellkövetés) 45
1.3. Kognitív pszichológia 46
1.3.1. A kognitív pszichológia emberképe 47
1.3.2. A kognitív pszichológia tartalmi gazdagodása 48
1.3.3. A pszichés zavarok kialakulásának kognitív magyarázata és gyógyítása 49
1.4. Humanisztikus pszichológia 49
1.4.1. A humanisztikus emberkép 50
1.4.2. A pszichés zavarok kialakulásának humanisztikus magyarázata és gyógyítása 50
1.5. Összegzés 51
II. fejezet
A normalitás - abnormalitás és a mentális zavarok (Fekete Mária) 53
2.1. A normalitás - abnormalitás pszichológiai megközelítése 53
2.2. A normalitás - abnormalitás jogi megközelítése 57
2.3. A mentális zavarok kialakulásának okai 58
2.4. A stressz 59
2.5. A mentális zavarok gyógyítása 62
III. fejezet
Szorongásos zavarok (Fekete Mária) 64
3.1. A szorongás 64
3.1.1. A szorongásra jellemző tünetek 65
3.1.1.1. A szorongásra jellemző testi tünetek 65
3.1.1.2. A szorongásra jellemző viselkedéses tünetek 66
3.1.1.3. A szorongásra jellemző lelki tünetek 67
3.1.2. Az egészséges és a patológiás szorongás 68
3.1.2.1. Az egészséges lelki működésre jellemző szorongás 68
3.1.2.2. A patológiás szorongás 69
3.1.3. A patológiás szorongás kialakulásának magyarázatai 70
3.1.3.1. Lélektani magyarázatok 70
3.1.3.2. Biológiai felfogás 71
3.1.3.3. Szomatogén elméletek 72
3.1.3.4. Pszichofiziológiai felfogás 74
3.1.4. Gyógykezelés 74
3.2. Pánikzavar 75
3.2.1. A pánikroham 77
3.2.2. A pánikzavar 78
3.2.3. A pánikzavar következményei 78
3.2.4. A pánikzavar hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezők 81
3.2.5. A pánikzavar kezelése 83
3.2.6. A pánikzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 84
3.3. Fóbiák 84
3.3.1. A fóbiák közös jellemzői 84
3.3.1.1. A félelem fóbiává válásához vezető út 85
3.3.1.2. A fóbiák kialakulásának története 87
3.3.1.3. A fóbia tünetei 87
3.3.1.4. A fóbiák kialakulásának okai 88
3.3.1.5. A pszicho-szociális hatásokra vonatkozó pszichológiai elméletek 89
3.3.2. Agorafóbia 91
3.3.2.1. Az agorafóbia főbb jellemzői 91
3.3.2.2. Az agorafóbia kiterjedtsége 93
3.3.2.3. Az egyén haszna a betegségből (elsődleges és másodlagos betegségelőny) 95
3.3.2.4. Az agorafóbia kialakulását magyarázó elméletek 96
3.3.3. Szociális fóbia 97
3.3.3.1. A szociális fóbia főbb jellemzői 97
3.3.3.2. A szociális fóbia kialakulását magyarázó elméletek 101
3.3.4. Specifikus fóbiák 102
3.3.4.1. A specifikus fóbiák közös jellemzői 102
3.3.4.2. Állatokkal kapcsolatos fóbiák 103
3.3.4.3. Természeti környezettel kapcsolatos fóbiák 104
3.3.4.4. Vérrel, injekciózással, sérüléssel, orvosi beavatkozással kapcsolatos fóbiák 105
3.3.4.5. Szituációhoz kötött fóbiák 106
3.3.5. A fóbiák mentális betegségekkel való társulása 106
3.3.6. A fóbiák gyógyítása 107
3.3.7. A fóbiák jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 108
3.4. Kényszeres zavar 108
3.4.1. Ismétlődés és rituálé 108
3.4.2. Kényszerbetegség 110
3.4.2.1. Kényszergondolat (rögeszme) 111
3.4.2.2. Kényszercselekvés 112
3.4.3. A kényszerbetegségtől független normális és abnormális kényszer jelenségek 113
3.4.3.1. A normalitásba tartozó ún. „fejlődési kényszer" 113
3.4.3.2. Az abnormalitás körébe tartozó kórképek 114
3.4.4. A kényszerbetegségek pszichológiai magyarázatai 114
3.4.5. Gyógyítás 116
3.4.6. A kény szerbetegségek jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 116
3.5. Stressz-zavarok 117
3.5.1. A stressz-zavarok általános jellemzői 119
3.5.2. A stressz-zavarok tünetei 120
3.5.3. A stressz-zavarok lefolyása 121
3.5.4. A stressz-zavarok kialakulásának magyarázatai 123
3.5.5. Gyógyító technikák 124
3.5.6. A stressz-zavarok jogi vonatkozásai (Fekete Mária-Dr. Grád András) 125
IV. fejezet
A szexuális magatartás és a nemi identitás zavarai (Fekete Mária) 127
4.1. A szexualitás kultúrtörténete 127
4.2. Szexuális funkciózavarok 130
4.2.1. A vágy zavara 132
4.2.2. A készenlét zavara 132
4.2.3. Az orgazmus zavara 133
4.3. A funkciózavarok gyógyítása 133
4.4. Parafíliák 134
4.4.1. Fetisizmus 137
4.4.2. Transzvesztita fetisizmus 138
4.4.3. Exhibicionizmus 138
4.4.4. Voyeurizmus 139
4.4.5. Frottőrizmus 139
4.4.6. Pedofília 139
4.4.7. Szexuális mazochizmus és szadizmus 140
4.5. A parafíliák kialakulását magyarázó pszichológiai elméletek 142
4.6. A parafíliák gyógykezelési lehetőségei 142
4.7. A nemi identitás zavara (transzszexualizmus) 143
4.8. A szexuális zavarok jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 144
V. fejezet
Személyiségzavarok (Fekete Mária) 147
5.1. A személyiségzavarokról általában 147
5.1.1. Az egészséges személyiség jellemzői 147
5.1.2. A személyiségzavarok közös jellemzői 147
5.1.3. A személyiségzavarok a mentális zavarok rendszerében 148
5.1.4. A személyiségzavarok előfordulási gyakorisága 149
5.1.5. A személyiségzavarok kezelése 149
5.1.6. A személyiségzavarok kialakulásának magyarázatai 151
5.1.7 A személyiségzavarok típusai 152
5.2. Paranoid személyiségzavar 153
5.2.1. Klinikai tünetek 153
5.2.2. A paranoid személyiségzavar kialakulásának magyarázatai 154
5.2.3. Terápiás lehetőségek 154
5.2.4. A paranoid személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 155
5.3. Szkizoid személyiségzavar 156
5.3.1. Klinikai tünetek 156
5.3.2. A szkizoid személyiségzavar kialakulásának magyarázatai 157
5.3.3. Terápiás lehetőségek 158
5.3.4. A szkizoid személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 158
5.4. Szkizotíp személyiségzavar 158
5.4.1. Klinikai tünetek 158
5.4.2. A szkizotíp személyiségzavar kialakulásának magyarázatai 160
5.4.3. Terápiás lehetőségek 160
5.4.4. A szkizotíp személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 161
5.5. Antiszociális személyiségzavar 161
5.5.1. Klinikai tünetek 162
5.5.2. Az antiszociális személyiségzavar kialakulásának magyarázatai 165
5.5.3 Terápiás lehetőségek 168
5.5.4. Az antiszociális személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 168
5.6. Borderline személyiségzavar 171
5.6.1. Klinikai tünetek 171
5.6.2. A borderline személyiségzavar kialakulásának magyarázatai 174
5.6.3. Terápiás lehetőségek 175
5.6.4. A borderline személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 175
5.7. Hisztrionikus személyiségzavar 176
5.7.1. Klinikai tünetek 176
5.7.2. A hisztrionikus személyiségzavar kialakulásának magyarázatai 178
5.7.3. Terápiás lehetőségek 179
5.7.4. A hisztrionikus személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 179
5.8. Nárcisztikus személyiségzavar 179
5.8.1. Klinikai tünetek 180
5.8.2. A nárcisztikus személyiségzavar kialakulásának magyarázatai 181
5.8.3. Terápiás lehetőségek 182
5.8.4. A nárcisztikus személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 182
5.9. Elkerülő személyiségzavar 183
5.9.1. Klinikai tünetek 183
5.9.2. Az elkerülő személyiségzavar kialakulásának magyarázatai 184
5.9.3. Terápiás lehetőségek 185
5.9.4. Az elkerülő személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 185
5.10. Dependens személyiségzavar 185
5.10.1. Klinikai tünetek 185
5.10.2. A dependens személyiségzavar kialakulásának magyarázatai 187
5.10.3. Terápiás lehetőségek 188
5.10.4. A dependens személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 189
5.11. Kényszeres személyiségzavar 189
5.11.1. Klinikai tünetek 191
5.11.2. A kényszeres személyiségzavar kialakulásának magyarázatai 191
5.11.3. Terápiás lehetőségek 192
5.11.4. A kényszeres személyiségzavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 192
VI. fejezet
Hangulatzavarok (Fekete Mária) 193
6.1. A hangulatzavarokról általában 193
6.1.1. A hangulatzavarok meghatározása 193
6.1.2. A hangulatzavarok jellemzői 194
6.1.3. A hangulatzavarok felosztása (unipoláris és bipoláris zavarok) 195
6.2. A depresszió 196
6.2.1. A depresszió általános megközelítése 196
6.2.2. A depresszió tüneti képe 198
6.2.3. A depresszió különböző megjelenési formái 201
6.2.4. A depresszió kialakulásának okai (endogén, pszichogén és szomatogén depresszió) 202
6.2.5. A depresszió kialakulásának magyarázatai 204
6.2.5.1. Biológiai magyarázat 204
6.2.5.2. Pszichológiai magyarázatok 205
6.2.5.3. A szociális kapcsolatok szerepe 207
6.2.6. A depresszió jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 207
6.3. Bipoláris zavar: a mániás depresszió 208
6.3.1. A bipoláris zavarok általános megközelítése 208
6.3.2. A mániás epizód jellemzői 210
6.3.3. A bipoláris zavar jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 214
6.4. A hangulatzavarok gyógyítása 216
VII. fejezet
Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok (Fekete Mária) 217
7.1. A pszichózis sajátosságai 217
7.2. Szkizofrénia 219
7.2.1. A szkizofréniában megjelenő pozitív tünetek 221
7.2.1.1. Észlelési zavarok 221
7.2.1.2. A gondolkodás tartalmi zavara 223
7.2.1.3. A gondolkodás formai zavara 224
7.2.1.4. Az érzelmi, hangulati élet zavara 226
7.2.1.5. Az akarati élet zavara 226
7.2.2. A szkizofréniában megjelenő negatív tünetek 226
7.2.3. A szkizofréniában megjelenő pszichomotoros tünetek 227
7.2.4. A szkizofrénia típusos megjelenési formái 228
7.2.5. Kórlefolyás és prognózis 230
7.2.6. A szkizofrénia szövődményei 233
7.2.7. A szkizofrénia kialakulását magyarázó elméletek 233
7.2.7.1. Biológiai magyarázatok 233
7.2.7.2. Pszichológiai magyarázatok 234
7.2.8. A szkizofrénia gyógykezelése 236
7.2.8.1. Farmakoterápia 236
7.2.8.2. Pszichoterápiák 237
7.2.8.3. Szocioterápiák 238
7.2.8.4. Elektrokonvulzív terápia 238
7.2.9. A szkizofrénia jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 238
7.3. Paranoid pszichotikus zavar (paranoia) 240
7.3.1. A hétköznapi bizalmatlanság 240
7.3.2. A paranoia klinikai képe 240
7.3.3. A paranoia előfordulása és prognózisa 243
7.3.4. A paranoia típusai 243
7.3.4.1. Perzekutoros paranoia 244
7.3.4.2. Nagyzásos (grandiózus) paranoia 244
7.3.4.3. Szerelmi (erotomániás) téboly 246
7.3.4.4. Féltékenységi téboly 246
7.3.4.5. Szomatikus (testi tünetekkel jellemzett) paranoia 248
7.3.4.6. Kevert típus 248
7.3.5. A paranoia különleges megjelenési formái 248
7.3.6. A paranoia kialakulásának magyarázata 249
7.3.6.1. Biológiai magyarázatok 250
7.3.6.2. Pszichológiai magyarázatok 250
7.3.7. A paranoia kezelése 250
7.3.8. A paranoia jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 251
7.4. Rövid pszichotikus zavar 253
7.5. Szkizofreniform zavar 253
7.6. Szkizoaffektív zavar 253
7.7. Indukált pszichotikus zavar 254
7.8. Szervi betegségekhez társuló ún. „organikus" pszichózisok 254
7.9. Pszichoaktív szerhasználatra visszavezethető pszichotikus zavar 254
VIII. fejezet
Szenvedélybetegségek (Addikciók) (Fekete Mária) 255
8.1. A szenvedélybetegségek kialakulása 255
8.1.1. A kémiai és a viselkedéses addikció 255
8.1.2. A szenvedélybetegség kialakulásának folyamata 256
8.2. A kábítószerek 258
8.3. A kábítószer-függőség kialakulásának szakaszai és jellemzői 259
8.3.1. Alkalmi használat 260
8.3.2. Rendszeres használat 263
8.3.3. A függőség (dependencia) 263
8.4. A XXI. századi kábítószerhasználati szokások átalakulása - „dizájner drogok" 266
8.5. A kábítószer-függők személyiségjellemzői 269
8.6. A kábítószer-függőség kialakulását magyarázó elméletek 270
8.6.1. Biológiai magyarázatok 270
8.6.2. Pszichológiai magyarázatok 272
8.6.3. Szociokulturális magyarázat 273
8.7. Terápia 275
8.8. A kémiai addikciók jogi vonatkozásai 277
8.8.1. Általános szempontok (Dr. Grád András) 277
8.8.2. Elterelés 279
8.9. Viselkedési addikciók 283
8.10. Kóros játékszenvedély 286
8.10.1. Kultúrtörténeti érdekességek 286
8.10.2. A kóros játékszenvedély lefolyása, sajátosságai 288
8.10.3. A kóros játékszenvedély egy speciális formája: az internet függőségbe ágyazott játékszenvedély 291
8.10.4. A betegek személyiségjellemzői és a betegség előfordulása 291
8.10.5. A kóros játékszenvedély kialakulását magyarázó elméletek 293
8.10.6. A kóros játékszenvedély gyógykezelésének lehetőségei 295
8.11. Kleptománia 296
8.12. Pirománia 298
8.13. Egyéb, jelentősebb jogi vonatkozással nem rendelkező viselkedési addikciók 298
8.13.1. Hajtépegetés (Trichotillománia) 298
8.13.2. Bulimia 299
8.14. A viselkedéses addikciók jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 300
IX. fejezet
Organikus mentális zavarok (Fekete Mária) 303
9.1. Delírium 304
9.1.1. Klinikai tünetek 305
9.1.2. A delírium lefolyása, kimenetele, kezelése 308
9.1.3. A delírium jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 309
9.2. Demencia 310
9.2.1. A demenciák lefolyása, kimenetele, kezelése 311
9.2.2. A demenciák általános klinikai képe 312
9.2.3. A demenciák jogi vonatkozásai (Dr. Grád András) 319
X. fejezet
Pszichodiagnosztikai módszerek (Fekete Mária) 322
10.1. A tesztek általános jellemzői 322
10.2. Teljesítmény tesztek 327
10.2.1. Intelligenciatesztek 327
10.2.1.1. MAWI 328
10.2.1.2. Raven-féle matricateszt 333
10.2.2. Memóriatesztek 333
10.2.3. Neuropszichológiai tesztek 334
10.3. Személyiségvizsgálat 334
10.3.1. Projektív tesztek és módszerek 335
10.3.1.1. Rorschach-próba 336
10.3.1.2. TAT (Thematic Apperception Test, gyermekváltozata: CAT) 337
10.3.1.3. Szondi-teszt 338
10.3.1.4. PFT (Picture Frustration Test) 338
10.3.1.5. Rajztesztek 339
10.3.2. Kérdőíves módszerek 339
10.3.2.1. MMPI-próba 340
10.4. Tünetbecslő skálák 341
XI. fejezet
Pszichoterápiák (Fekete Mária) 342
11.1. A pszichoterápiák általános megközelítése 342
11.1.1. A terápiás lehetőségek mérlegelése 342
11.1.2. A pszichoterápia történeti előzményei 342
11.1.3. A pszichoterápiák meghatározása, közös jellemzői 343
11.1.4. A pszichoterápiák közötti különbség 344
11.2. A pszichoterápiás folyamat 345
11.2.1. A pszichoterápia előfázisa 345
11.2.1.1. A pszichoterápiára való alkalmasság külső és belső feltételei 345
11.2.1.2. A pszichoterápia megtervezése, a pszichoterápiás módszer kiválasztása 348
11.2.1.3. A terápiás szerződés 349
11.2.1.4. A terápiás kapcsolat 351
11.2.2. A pszichoterápiás munka 352
11.3. Pszichoanalízis 353
11.3.1. A lelki zavarok eredete 353
11.3.2. Tudattalan vágyaink megismerése 354
11.3.3. A klasszikus (standard) pszichoanalízis jellemzői 354
11.3.3.1. A szabad asszociáció 354
11.3.3.2. Az értelmezés 355
11.3.3.3. Az álomfejtés 356
11.3.3.4. Az indulatáttétel jelentősége 356
11.3.4. A klasszikus (standard) pszichoanalízis indikációs területe 357
11.4. Egyéb, pszichoanalitikus szemléletű terápiák 358
11.4.1. Pszichoanalitikus pszichoterápiák 358
11.4.2. Rövid távú pszichoanalitikus terápiák 359
11.4.3. Egyéb alkalmazási lehetőségek 359
11.5. Viselkedés- és kognitív terápiák (magatartásterápiák) 360
11.5.1. Viselkedésterápiák 360
11.5.1.1. A lelki zavarok eredete 360
11.5.1.2. A viselkedésterápiák jellemzői 360
11.5.1.3. A leggyakrabban alkalmazott viselkedésterápiás technikák 361
11.5.1.4. A viselkedésterápia indikációs területe 364
11.5.2. Kognitív terápiák 365
11.5.2.1. A lelki zavarok eredete 365
11.5.2.2. A kognitív terápiák jellemzői 366
11.5.2.3. A kognitív terápia felépítése 366
11.5.2.4. A kognitív terápia indikációs területe 367
11.6. Kliensközpontú pszichoterápia 368
11.6.1. A lelki zavarok eredete 368
11.6.2. A kliensközpontú terápia jellemzői 368
11.6.3. A kliensközpontú terápia indikációs területe 370
11.7. Hipnoterápia 371
11.7.1. A hipnózis története 371
11.7.2. A hipnózis és a hipnoterápia lényege 372
11.7.3. A hipnoterápia folyamata 373
11.7.3.1. A hipnoterápiára való felkészítés 373
11.7.3.2. Hipnózis indukciók 374
11.7.3.3. A kölcsönös összehangolódás eriksoni technikája 375
11.7.3.4. A pszichoterápiás szakasz 376
11.7.3.5. A módosult tudatállapot megszüntetése (dehipnózis) 378
11.7.3.6. Megbeszélés 379
11.7.3.7. A hipnózis indikációs területe 379
11.8. Relaxációs és szimbólumterápiák 380
11.8.1. A relaxációs terápiák általános jellemzői 380
11.8.1.1. A relaxációs terápiák csoportosítása 382
11.8.1.1.1. Aktív relaxáció (Jacobson: Progresszív relaxáció) 382
11.8.1.1.2. Passzív relaxáció (Schulz: Autogén tréning) 383
11.8.1.1.3. Eklektikus módszerek 385
11.8.1.1.4. A relaxáció indikációs területe 385
11.8.2. Szimbólumterápiák 386
11.8.2.1. A szimbólumterápiák általános jellemzői 386
11.8.2.2. A szimbólumterápiák indikációs területe 387
11.9. Csoport pszichoterápiák 388
11.9.1. Analitikus csoport pszichoterápiák 392
11.9.2. Rogers-féle csoport pszichoterápia (Encounter csoport) 392
11.9.3. Pszichodráma 393
11.9.3.1. A pszichodráma menete 394
11.9.4. A csoport pszichoterápiák indikációs területe 396
11.10. Családterápiák 397
11.10.1. A családterápia pszichológiai sajátosságai 397
11.10.2. A család rendszerszemléletű megközelítése 398
11.10.3. A családterápia menete és módszertana 400
11.10.4. A családterápia indikációs területe 403
11.11. Gyermek pszichoterápia 403
11.11.1. A gyermek pszichoterápiák módszertanát befolyásoló életkori sajátosságok 403
11.11.2. A gyermek pszichoterápiák módszertana 405
11.11.3. A gyermek pszichoterápiák jellemzői 406
XII. fejezet
Előítélet (Fekete Mária) 408
12.1. Az előítélet, mint szociálpszichológiai jelenség; Pszichopatológiai vonatkozások 408
12.2. Az előítéletesség történelmi gyökerei 409
12.3. Attitűd és előítéletesség 411
12.3.1. Az attitűd ismérvei 411
12.3.2. Az előítélet ismérvei 412
12.4. Az előítéletesség kialakulása 414
12.4.1. Az előítélet kialakulásában szerepet játszó csoportközi és csoporton belül zajló pszichológiai folyamatok 414
12.4.1.1. Csoportidentitás 414
12.4.1.2. Bűnbakképzés 415
12.5. Az előítéletes személyiség jellemzői 417
12.6. Az előítélet megnyilvánulási formái 420
12.6.1. Szóbeli előítéletesség 420
12.6.2. Írásban megjelenő előítéletesség (elektronikus sajtó, internet), a média szerepe 421
12.6.3. Elkerülés 422
12.6.4. Hátrányos megkülönböztetés 423
12.6.5. Testi erőszak 423
12.6.6. Kiirtás 424
12.7. Romákkal szembeni előítélet 425
12.8. Az előítéletek tompításának módszerei 432
12.9. Előítéletesség és joggyakorlat 435
12.10. Melléklet: California F-Skála 438
XIII. fejezet
Az igazságszolgáltatás pszichológiája általában (Dr. Grád András) 440
13.1. A közhatalom és a magánszféra viszonya 440
13.2. A hazai bíráskodás általános pszichológiai jellemzői 442
13.2.1. Feudális hagyományok 442
13.2.2. Bírócentrikusság 444
13.2.3. Metakommunikációs csapdák 446
13.3. A bíró pszichológiai terhelése és a bíráskodás potenciális személyiségtorzító hatása 447
XIV. fejezet
A polgári eljárás pszichológiája (Dr. Grád András) 450
14.1. A peres felek és a bíróság konfliktusai 450
14.2. A peres felek egymás közötti konfliktusai 452
14.2.1. Tulajdonítások 452
14.2.2. Kognitív disszonancia feloldó mechanizmusok 453
14.2.3. Jó egészre törekvés 455
14.3. A tanúbizonyítás problematikája 456
14.4. A jogi képviselők szerepe a perben 460
14.5. A pszichológiai helyzet a per befejeződésekor 461
14.6. Lehetséges alternatív megközelítési módok a bíróságok részéről 463
XV. fejezet
A családjog pszichológiai többletproblémái (Dr. Grád András) 465
15.1. Rizikófaktorok a házasságkötéskor 465
15.2. Az élethelyzet-változások és a tárgyvesztés jelentősége 470
15.3. Az alkoholizmus megítélése a családjogban 471
15.4. A gyermekelhelyezés pszichológiai problémái 473
15.5. A gyermekek tanúkénti kihallgatása 476
15.6. Az egyező akaratnyilvánításos bontóperek csapdái 478
XVI. fejezet
A büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás pszichológiája (Dr. Grád András) 480
16.1. A normakövetés lehetséges motivációi 480
16.2. A büntetés visszatartó szerepe 481
16.3. Viktimológiai összefüggések 483
16.4. Börtönártalmak 484
16.4.1. A lét három szférájának összeolvadása 485
16.4.2. A társadalom alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyainak hiánya 486
16.4.3. Az önmegvalósítás hiánya 487
16.4.4. A bizonytalanság neurotizáló hatása 487
16.4.5. Állandósult kudarc- és frusztrációérzet 488
16.5. Informális struktúrák kialakulása 490
16.6. Az erőszak és a szociális státusz összefüggése 492
16.7. A társadalomba visszatérés pszichológiai akadályai 493
XVII. fejezet
A pszichológus szerepe az igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban (Dr. Grád András) 496
17.1. A pszichológus szakértőről általában 496
17.2. Családjogi perek 500
17.3. Mediáció 507
17.3.1. A mediációról általánosságban 507
17.3.2. Mediáció a polgári ügyekben 509
17.3.3. Mediáció a büntetőügyekben 512
17.4. Büntetőjogi perek 514
17.5. Büntetés-végrehajtás 514
XVIII. fejezet
A hatékony jogászi kommunikáció pszichológiája (Dr. Grád András) 517
18.1. A neurolingvisztikai programozás (NLP) tana 517
18.2. Alapaxiómák 518
18.3. Az állapot-fiziológiák felismerésének szerepe 518
18.4. A szemmozgások és a hangszín kalibrálása 520
18.5. A kommunikáció során alkalmazható műfogások 521
18.5.1. A probléma felszeletelése 521
18.5.2. Kizökkentés váratlan fordulattal 522
18.5.3. Hamis kauzalitás 524
18.5.4. Agymosó technikák 524
18.5.5. Pacing - leading (követés - vezetés) 525
18.5.6. Raport kialakítása 526
18.5.7. A Milton-modell kínálta lehetőségek 527
Felhasznált irodalom 531

Témakörök