A Pest Megyei Könyvtár 50 éve

Előszó

Könyvtártörténetet írni nem egyszerű dolog és ezt az tudja legjobban, aki életében egyszer már belefogott. A kezdet nem volt nehéz, pályázatot írtunk, szerencsésen elnyertük, ám a baj ekkor kezdődött. Az a nemes szándék, hogy a könyvtár 50. születésnapja alkalmából valamilyen írásos nyomot kellene hagynunk elődeink munkájáról, saját küzdelmeinkről, önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy átfogó történeti munkát írjunk a Pest Megyei Könyvtárról. Írjuk meg az épület történetét? Pest megyében ez meglehetősen viharos ügy, alakulásától napjainkig számos költözés és még több költöztetési szándék, de még ennél is több vita vette körül az intézmény életét. Írjuk meg a gyűjtemény történetét? Maga a gyűjtemény nem sokkal régebbi keletű, mint a könyvtár, így olyan könyvritkaságokat nem tartalmaz, melyek gerincét adhatnák egy alaposabb gyűjteményelemző tanulmánynak. Ez akkor is igaz, ha az idők folyamán bekerült az állományba jó néhány olyan mű, melyeket védve, óva külön gyűjteményben őrzünk, nem beszélve a helytörténeti gyűjteményünkről, melyet elődeink, (bölcsen!) a kezdetektől fogva tudatosan fejlesztettek. Írjuk meg a szolgáltatások fejlődésének és fogadtatásának történetét? Ebből vagy száraz szakmai eseménytörténet, vagy kedves, szellemes, ámde a szélesebb közönség számára nem különösebben érdekfeszítő mű keletkezett volna. Kérjünk a volt munkatársaktól visszaemlékezéseket? Fontos és érdekes műfaj, de ezt a könyvtár 40. születésnapján megtettük, kiadtuk, az abban leírtakra azóta is támaszkodunk az intézmény múltjának kutatásakor. Végül az emlékkönyv műfaja mellett maradtunk, ez adta a legtágabb lehetőséget a többféle írásmű együvé szerkesztéséhez. A ránk rótt feladatok sokasága, az örökös időhiány remélhetőleg felment minket egy tudományos igényű, egységes szerkezetű könyvtártörténet megírása alól. A Pest Megyei Könyvtár munkájában mindig a legfontosabb feladat volt az együttműködés a megye többi könyvtárával. Ennek oka kezdetben a hierarchikus közigazgatás és a budapesti székhely időszakában a helyi olvasószolgálat hiánya volt. A szentendrei lét is furcsa helyzetet teremtett: míg más megyei könyvtárak nagyvárosi könyvtárakként viselték a többiek gondját, a Pest Megyei Könyvtár egy volt a többi középvárosi nagyságú könyvtár közül, „csupán" szervező erejével, szolgáltatásaival, felkészült szakembereivel volt képes hatni a megye könyvtárügyére. Az elmúlt évek számítástechnikai fejlesztései fantasztikus hátteret adtak az együttműködéshez, a könyvtárközi kölcsönzést hihetetlen mértékben felgyorsították. Feltehetően azért is nyitott ennyire a könyvtáros szakma az információs technológiára, mert a könyvtárban nagy mennyiségű adatot kell kezelni, az információk megszerzésének és a megszerzés gyorsaságának szerepe kiemelten fontos. 50 év tekintélyt parancsoló kor egy intézmény életében, azt mutatja, hogy képes volt kiállni a XX. század gyötrelmes második felének minden próbáját. Úgy sejtem, nem lesz könnyebb a ránk váró idő sem, mert a táguló világ a helyi és helyben megélt problémák mellett egyre több feladatot ró ránk a szélesebb környezet problémáiból is. Hitem szerint a könyvtáros az a jól felkészült segítő, aki műveltsége, tájékozottsága, érzékenysége alapján képes lesz hatékonyan közreműködni az információs társadalom építésében. Vissza