Fejlődés- és neveléslélektan

Kézirat/Egységes jegyzet/Bölcsészettudományi karok

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Duró Lajos: Fejlődés- és neveléslélektan ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1992
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	244 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. 24. változatlan kiadás. Megjelent 203 példányban. Tankönyvi szám: J 2-310.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mindegyik tudományos disciplina sajátos tárgykörrel és kutatási problematikával rendelkezik, amelyet speciális módszerek segítségével tanulmányoz. Ez természetesen vonatkozik a gyermek fejlődésének és nevelésének pszichológiai törvényszerűségeit vizsgáló tudományágakra is. A fejlődés- és neveléslélektan sajátos tárgykörrel és metodikával rendelkező önálló tudománnyá válása a múlt század végén az általános pszichológia kialakulását követő differenciálódás eredményeként indult meg. N. D. Levitov professzor helyesen utal e folyamatot elősegítő s társadalmi szükségletből eredő néhány körülményre:
1. Az evolúció eszméje egyre inkább és egyre mélyebben behatolt a tudományba és szükségszerűvé tette a pszichikum fejlődésének tanulmányozását. Az un. genetikus pszichológia kutatni kezdte a pszichikum fejlődésének törvényeit a filogenezis és az ontogenezis területén.
2. Kutató tudósok és a nevelés gyakorlati szakemberei arra a meggyőződésre jutottak, hogy az általános lélektan által megállapított törvényszerűségek nem elegendők a gyermek viselkedésének, tevékenységének, lelki sajátosságainak és fejlődésbeli feltárásához és megértéséhez. Ez a körülmény egy új sajátos tudományág kimunkálását sürgette.
3. Az orvostudománynak a gyermek szervezetével foglalkozó ágai közül a gyorsan fejlődő pediátra és gyermekpatopszichológia nemcsak a normálisan fejlett, egészséges gyermek anatómiai és fiziológiai ismeretét kezdte sürgetően igényelni, hanem ezzel együtt a gyermek pszichikai fejlődésének tanulmányozását is.
4. Végül sürgette a fejlődés- és neveléslélektan önálló kutatási tárgykörrel rendelkező tudománnyá válását a nevelőintézményekben működő gyakorló pedagógusok szükséglete is, akik nap mint nap találkoztak a különböző életkorú gyermekek sajátos pszichológiai problémáival, amelyek a nevelés eredményesebbé tétele érdekében elemzésre, tudományos feldolgozásra és általánosításra vártak. Vissza

Tartalom

Bevezetés (Duró Lajos) 3
I. A fejlődéslélektan tárgya és feladatai 5
1. A fejlődés- és neveléslélektan tanulmányozásának jelentősége a pedagógus munkájában 7
2. A fejlődés- és neveléslélektan módszerei 10
II. A lelki fejlődés alapvető problémáinak értelmezése 27
1. A gyermek lelki fejlődésére vonatkozó fontosabb idealista
elméletek bírálata 27
2. A gyermek fejlődésének tényezői 34
Az öröklés, a környezet és a nevelés szerepe a gyermek
fejlődésében 34
3. A lelki fejlődés általános törvényszerűségei 41
4. A fejlődés szakaszai és az életkori sajátosságok 47
III. A gyermek fejlődésének sajátosságai az iskoláskor előtti szakaszban 53
1. A csecsemőkor (születéstől 1 éves korig) 53
2. A kisgyermekkor (1-3 éves korig) 59
3. Az óvodáskor (3-6 éves korig) 66
4. Kisiskolások 74
5. A serdülők 84
6. Az ifjúkor (Radnai Béla) 99
IV. A megismerő tevékenység fejlődése, fejlesztése 114
1. Az érzékelés fejlődése, fejlesztése 114
2. Az észlelés fejlődése, fejlesztése 119
3. Az emlékezet fejlődése, fejlesztése 124
4. A fantázia fejlődése, fejlesztése 134
5. A gondolkodás fejlődése, fejlesztése
V. A pedagógiai pszichológia tárgya, feladata 161
1. A neveléslélektan tárgya és feladatai 166
VI. A pedagógiai tevékenység (nevelés-oktatás) pszichológiai elemzése 166
1. A pedagógiai hatás lélektana 166
2. A nevelés folyamatának pszichológiai elemzése 172
3. Az oktatás folyamatának lélektani alapjai 186
4. A tanulás lélektana 186
5. A feleltetés, minősítés pszichológiája 210
VII. A közösség pszichológiai hatása 219
1. A család lélektani hatása nevelés terén 225
2. A napközi otthoni és a kollégiumi nevelés hatása 229
3. Az osztályközösség hatása 230
4. A tanulók személyiségének megismerése, jellemzése 233