Fejlesztések környezeti hatásvizsgálata

Tartalom

Előszó..........21
Köszönetnyilvánítás...22
Összefoglalás.....23
Summary........27
Bevezetés .......31
I. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATOK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
1. Alapfogalmak, a környezeti hatásvizsgálat kulcsfontosságú
jellegzetességei................................................37
1.1. A környezeti hatásvizsgálat célja...............................37
1.2. A környezet definíciója......................................38
1.3. A beruházások élete.........................................40
1.4. A környezeti hatások........................................42
1.4.1. A környezeti hatások definíciója..........................42
1.4.2. A környezeti hatások típusai.............................44
1.5. A környezeti hatásvizsgálat fő jellemzői .........................45
1.5.1. Hol van leginkább szükség a beruházások környezeti
hatásvizsgálatára?.....................................45
1.5.2. A hatásvizsgálat fókusza................................46
1.5.3. A hatásvizsgálat részletességének meghatározói..............47
1.5.4. A hatásvizsgálat eredménye .............................50
1.5.5. A magasabb szintű hatásvizsgálatok szükségessége............50
1.6. A környezeti hatásvizsgálat és a hagyományos tervezési-engedélyezési
eljárás ..................................................51
1.7. A környezeti hatásvizsgálat és az információ......................53
2. A környezeti hatásvizsgálat résztvevői .............................57
2.1. A résztvevők..............................................57
2.2. A tevékenység kezdeményezője................................58
2.2.1. Miért a tevékenység kezdeményezője felelős a hatásvizsgálat
elvégzéséért? ........................................58
2.2.2. A hatásvizsgálat objektivitásának biztosítása.................59
2.2.3. Válasz a kezdeményező esetleges aggodalmaira
a hatásvizsgálattal kapcsolatban..........................60
2.3. A több szakterületet felölelő szakértői csoport munkája
a hatásvizsgálatban ........................................61
2.3.1. Az együttműködés szükségessége.........................61
2.3.2. A hatásvizsgálatot végző szakértői munkacsoport összeállítása 62
2.3.3. A munkacsoport vezetőjének kiválasztása...............63
2.4. Intézmények és hatósági döntéshozók...........................65
2.4.1. A hatásvizsgálatban részt vevő hatóságok és intézmények.......65
2.4.2. A hatékony környezeti hatásvizsgálat intézményi
követelményei .......................................65
2.4.3. A hatékony hatósági végrehajtási rendszerről ................66
2.4.4. Intézményi akadályok..............................66
2.5. A lakosság részvétele a környezeti hatásvizsgálatban................67
2.5.1. A lakosság részvételének indokoltsága .....................68
2.5.2. A lakosság részvételének szerepe .........................69
2.5.3. Megfigyelések és javaslatok a lakosság részvételével
kapcsolatban.........................................73
2.5.4. Alakosság részvételének buktatói.........................74
2.6. Külső szakértők .........................................75
2.7. Kommunikáció a hatásvizsgálat során...........................76
2.8. Konfliktus a hatásvizsgálat során ..............................78
3. A környezeti hatásvizsgálat folyamata .............................81
3.1. A környezeti hatásvizsgálat a javasolt tevékenység
környezetgazdálkodási programjában ...........................81
3.2. Az előzetes környezeti hatásvizsgálat ...........................86
3.3. A részletes környezeti hatásvizsgálat............................93
4. A környezeti hatásvizsgálat módszertanát érintő egyes kérdések elméleti
megvilágítása.................................................97
4.1. A környezeti hatásvizsgálat nem szakmai dimenziói ................97
4.1.1. A hatásvizsgálat és a tudomány...........................97
4.1.2. Értékítéletek és torzítások a környezeti hatásvizsgálat során.....98
4.2. A tevékenységi alternatívák skálája............................108
4.3. Mérési-megfigyelési program 1: A környezet alapállapotának
vizsgálata ...............................................110
4.3.1. A mérési-megfigyelési program..........................110
4.3.1.1. A mérési-megfigyelési program szerepe és helye
a környezeti hatásvizsgálatban....................110
4.3.1.2. Adatgyűjtés és információkezelés.................112
4.3.2. A környezet alapállapotának vizsgálata....................114
4.4. A hatások előrejelzése......................................115
4.4.1. Az előrejelzés célja és folyamata ........................115
4.4.2. Az előrejelzés nehézségei..............................117
4.5. A környezeti hatás jelentősége................................118
4.5.1. A jelentőség szempontjai...............................118
4.5.2. A becsült változásnak matematikai, statisztikai vagy minőségi
skálán mért paraméterei .........................120
4.5.3. Társadalmi körülmények és értékrend..............121
4.5.4. Ökológiai kockázat............................123
4.5.5. A változás jellegzetességei és más változásokhoz való
viszonya...........................................124
4.6. Az eredmények megbízhatósága avagy bizonytalansága ............124
4.6.1. A bizonytalanság fogalma és tényezői.....................124
4.6.2. A bizonytalanság típusai és a kockázatelemzés szerepe....... .125
4.6.3. A hatásvizsgálat során fellépő fő bizonytalansági tényezők.....127
4.6.3.1. A hatás leírása................................128
4.6.3.2. Adatgyűjtés..................................128
4.6.3.3. Az előrejelzés hipotéziseinek felállítása, a módszerek
kiválasztása..................................131
4.6.3.4. A módszer alkalmazásának előkészítése ............131
4.6.3.5. Az előrejelzési módszerek alkalmazása.............131
4.6.3.6. Az eredmények bemutatása a döntéshozóknak .......133
4.6.4. Gondolatok az előrejelzésben rejlő bizonytalanság
kezeléséről.........................................133
4.6.5. A különböző értékrendekből (szubjektivitásból) eredő
bizonytalanság és kezelése.............................134
4.7. Kiegészítő hatásmérséklő intézkedések........................ .135
4.8. Mérési-megfigyelési program 2: Az utóvizsgálat..................136
4.8.1. Az utóvizsgálat és a környezeti hatásvizsgálat közötti
kapcsolat ..........................................136
4.8.2. Az utóvizsgálatok csoportosítása ........................137
4.8.3. Az utóvizsgálat céljai.................................138
4.8.4. Az utóvizsgálatok tartalma.............................140
4.8.5. Ki legyen a felelős az utóvizsgálat elvégzéséért? ............141
4.8.6. Problémák és az utóvizsgálatok előnyei ...................141
II. AZ ELŐZETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT MÓDSZERTANA
5. Háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról ...............145
6. A hatásvizsgálatot végző munkacsoport munkájának megszervezése.......146
7. Az érdekelt csoportok értesítése, tájékoztatása,
és a hatásvizsgálatba való bevonása ..............................149
7.1. Az érdekelt társadalmi csoportok és lakosok körének megállapítása .. .149
7.2. A kapcsolatfelvétel és formái.................................150
7.2.1. Közvetlen kapcsolatfelvétel ............................150
7.2.2. Hivatalos kiadványokban, a helyi sajtóban, rádióban
és TV-ben tett bejelentések............................ .151
ó7.2.3. Lakossági tájékoztató központok, nyilvános hirdetmények
közlemények .......................................151
7.2.4. A kapcsolatfelvétel problémái...........................151
7.3. Az érdekelt csoportok és egyének előzetes tájékoztatása............152
7.4. A kommunikáció formái a hatásvizsgálat során...................153
7.4.1. A kommunikáció formái .,.............................153
7.4.2. írásbeli beadványok..................................154
7.4.3. Közvetlen konzultációk, lakossági fórumok ................154
7.4.4. Közvélemény-kutatások...............................155
7.4.5. A Delfi módszer.....................................157
7.4.6. A párbeszéd folyamatos ...............................158
8. A tevékenységi alternatívák felismerése és leírása ...................159
8.1. A tevékenységi alternatívák felismerésének módjai................159
8.2. Az egyes alternatívák összetevőinek meghatározása, leírása, és közülük
a hatótényezők felismerése és leírása...........................161
8.2.1. A beruházási alternatívák földrajzi elhelyezkedése
és területfoglalása....................................161
8.2.2. A beruházási alternatívák erőforrás-felhasználása, valamint
anyag- és energiaáramlatai.............................162
8.2.3. A beruházási alternatívák által indukált más tevékenységek ... .163
8.2.4. Környezetvédelmi intézkedések.........................163
8.2.5. Az alternatívák, résztevékenységeik és a felismert hatótényezők
összefoglalása.......................................164
9. A hatások előrejelzéséhez szükséges tér- és időbeli határok
előzetes becslése..............................................165
9.1. A hatásterületek becslése....................................165
9.2. Az előrejelzések időhorizontjának meghatározása.................169
10. A környezeti elemek összetevőinek mint potenciális hatásviselőknek
a felismerése ...............................................170
10.1. A környezet jellemzése ....................................170
10.2. Ellenőrző listák..........................................170
11. A lehetséges környezeti hatásfolyamatok és hatások létének felismerése,
majd leírása................................................172
11.1. Hatásmátrixok...........................................172
11.2. Hatásfolyamat-ábrák......................................174
12 A várhatóan jelentős hatások felismerése.........................177
12.1. A jelentőség felismerésének módjai.......................... .177
12.1.1. A jelentőség kritériumainak megállapítása.................178
12.1.2. A hatások jelentőségének előzetes becslése...............180
12.1.3. A hatások becsült nagyságának összevetése a jelentőség
kritériumaival, és a várhatóan jelentős hatások dokumentálása ... 180
12.1.3.1. A jelentős hatások dokumentálásának előkészítése ... .180
12.1.3.2. Hatásmátrixok...............................181
12.1.3.3. Hatásfolyamat-ábrák..........................182
12.1.3.4. Térképfedvények.............................183
13 A mérési-megfigyelési program ................................184
13.1. A környezeti állapotjellemzők ..............................184
13.1.1. A környezeti állapotjellemzők kiválasztása................184
13.1.2. A környezeti állapotjellemzőkkel szemben támasztott
követelmények.....................................185
13.1.3. A társadalmi állapotjellemzőkkel szemben támasztott
követelmények.....................................187
13.1.4. A kereszthatás-vizsgálati eljárás ........................187
13.2. Mérések és megfigyelések végzése a természeti környezetben.......188
13.2.1. Időbeli kontroll: a beavatkozás-vizsgálat..................188
13.2.1.1. A beavatkozás (hatás) bekövetkezése előtti és utáni
adatsorok hossza.............................191
13.2.1.2. Apróba ereje a minta elemszámának függvényében . .192
13.2.1.3. A minta szükséges elemszáma...................192
13.2.1.4. A módszer alkalmazhatóságának korlátai...........194
13.2.2. Területi kontroll ....................................195
13.3. A természeti környezet alapállapotának vizsgálata................196
13.3.1. Általános szempontok................................196
13.3.2. Információszükséglet az egyes környezeti tényezők
alapállapotáról .....................................198
13.3.3. Az élő környezetben alkalmazható adatfelvételi módszerek .. .201
13.3.3.1. Terepen történő adatfelvételek...................201
13.3.3.2. Légi fényképek és műholdfelvételek..............206
13.4. Adatgyűjtés a társadalom alapállapotáról.......................206
13.4.1. Adatfelvétel a társadalmi-gazdasági környezet alapállapotáról .206
13.4.2. Környezetegészségügyi adatfelvétel.....................207
13.4.2.1. A környezetegészségügyi hatásvizsgálat eszközei ... .207
13.4.2.2. Leltár készítése a termelési folyamatban részt vevő
anyagokról, a toxikus tulajdonságok számbavétele .. .208
13.4.2.3. Kömyezetegészségügyi szempontok a környezeti
elemeket érő hatások vizsgálatával kapcsolatban.....209
13.4.2.4. Alakosságra vonatkozó adatgyűjtés...............210
13.4.3. Közvélemény-kutatások (felmérések)....................213
13.5. Az adatgyűjtésnél fellépő bizonytalanság kezelése matematikai
modellezés esetén........................................214
13.5.1: A bizonytalanság kezelésének megközelítése .....214
13.5.2. Az erőforrások felhasználása az adatgyűjtéshez ...214
13.5.2.1. Az alapadatok érzékenységi vizsgálata ...215
13.5.2.2. A Monté Carlo hibaanalízis............215
13.5.3. Az adathibák csökkentése és felbecsülése........217
13.5.3.1. A mérési hibák kiküszöbölése..........217
13.5.3.2. A mintavételi program helyes megtervezése....217
13.5.4. A módszerek összefoglalása ..................218
14. Az előzetes hatásvizsgálat eredményeinek összefoglalása.............220
15. A részletes hatásvizsgálat munkaprogramjának meghatározása.......223
15.1. A döntéshozók információigénye.............................223
15.2. Szakmai szempontok a részletes hatásvizsgálat munkaprogramjának
meghatározásához........................................225
16. Az előzetes környezeti hatástanulmány tartalma és tulajdonságai .....229
17. Az előzetes környezeti hatástanulmány hatósági és lakossági értékelése . .236
III. A RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS AZ UTÓVIZSGÁLAT MÓDSZERTANA
18. A környezet alapállapot-vizsgálata, és a javasolt tevékenység hiányában
bekövetkező változások becslése ................................239
19. Az előrejelzésről és a fellépő bizonytalanság kezeléséről általában.....241
19.1. Az előrejelzéshez alkalmazható módszerek típusai ...............241
19.1.1. Matematikai modellek ...............................241
19.1.2. Fizikai modellek....................................243
19.1.3. Kísérletek.........................................243
19.1.4. Értékbecslő módszerek...............................244
19.1.4.1. Értékjelzők.................................245
19.1.4.2. Közvetlen értékbecslés ........................245
19.1.4.3. Értékmutatók................................246
19.1.4.4. Az értékbecslő módszerek szubjektivitásáról........247
19.1.5. Leltár-módszer, felsorolás.............................248
19.1.6. Összehasonlítás hasonló tevékenységekkel................248
19.1.7. Szakértői vélemény..................................249
19.2. Az előrejelzési módszerek kiválasztása........................250
19.3. Az előrejelzési modellek előkészítése .........................254
19.3.1. Az előrejelzési modellek előkészítésének lépései és alapelvei ....254
19.3.2. A bizonytalanság kezelése a modell kifejlesztésekor és
előkészítésekor.....................................256
19.3.3. A modell helyes szerkezetének felismerése: spekulatív
szimulációs modellezés...............................257
19.3.4. A paraméterek meghatározása (kalibrálás).................258
19.3.4.1. Blokk algoritmusok...........................259
19.3.4.2. Rekurzív algoritmusok ........................259
19.3.5. A modell érvényességi vizsgálata .......................260
19.3.5.1. Az előrejelző képesség közvetlen értékelése........260
19.3.5.2. Reziduális hibaanalízis ........................260
19.3.6. A módszerek összefoglalása ...........................261
19.3.7. Új modellek kidolgozása..............................263
19.4. Az előrejelzési módszerek alkalmazása........................263
19.4.1. Az előrejelzés módszereiről általában....................263
19.4.2. Az előrejelzésben rejlő bizonytalanság kezelése: áttekintés ... .265
19.4.3. A bizonytalan adatokból származó bizonytalan eredmények
előrejelzésének módszerei.............................265
19.4.3.1. Szcenáriók bemutatása ........................265
19.4.3.2. Monté Carlo szimuláció .......................266
19.4.3.3. „Kényszerített" Monté Carlo szimuláció...........267
19.4.3.4. Első fokú hibaanalízis.........................267
19.4.3.5. Momentum módszer..........................268
19.4.3.6. A Monté Carlo hibaanalízis és az analitikus módszerek
összehasonlítása .............................268
19.4.4. Az alapadatokban rejlő bizonytalanságot meghatározó előrejelzési módszer: szakértők által történő valószínűség-kódolás .. .269
19.4.5. Az eredmények előrejelzésének módszerei bizonytalan modell
esetében..........................................270
19.4.5.1. Spekulatív szimulációs modellezés...............270
19.4.5.2. Szakértői rendszermodellezés...................270
19.4.5.3. Szakértők által történő valószínűség-kódolás........271
19.4.6. A módszerek összefoglalása...........................271
19.4.7. A legbiztosabb: gyűjtsük a múltban szerzett tapasztalatokat
és használjunk több módszert! .........................271
20. A légkört érő hatások előrejelzése...............................274
20.1. Hatótényezők, hatásfolyamatok és hatások .....................274
20.2. A kibocsátásokat előrejelző módszerek alkalmazása ..............278
20.3. A levegőminőség változását előrejelző módszerek alkalmazása......279
20.3.1. Matematikai modellek ...............................280
20.3.1.1. A box-modell...............................282
20.3.1.2. Az arányos modell ...........................282
20.3.1.3. A Gauss-féle haranggörbét leíró diszperziós modellek .283
20.3.1.4. Egyéb módszerek ........................... .285
20.3.2. Fizikai modellkísérletek..............................286
20.3.3. Kísérleti módszerek - nyomjelzők...........286
20.4. A meteorológiai hatások előrejelzése..............286
20.5. A közvetett hatásokat előrejelző módszerek alkalmazása..287
21. A felszíni vizeket érő hatások előrejelzése.........................290
21.1. Hatótényezők, hatásfolyamatok és hatások .....................290
21.2. A felszíni vizek pontszerű szennyezésének előrejelzése............294
21.3. A felszíni és felszín alatti vizek hidrológiai, hidraulikai és morfológiai
viszonyai megváltozásának felismerése .......................295
21.4. A nem-pontszerű szennyezés előrejelzése ......................295
21.5. A felszíni vizek minőségében bekövetkező változások előrejelzése .. .297
21.5.1. A vízfolyások anyagtranszport és transzformáció összefüggései 298
21.5.2. Az alapmodell egyszerűsítésének feltételei................299
21.5.3. Egyszerű hígulási modellek a kezdeti koncentráció
kiszámításához.....................................300
21.5.4. Vízfolyásokban végbemenő konvektív transzportot leíró
modellek..........................................301
21.5.4.1. A legegyszerűbb vízminőségi modell: egy vízminőségi
összetevő lebomlása ..........................301
21.5.4.2. Az oxigénforgalom klasszikus összefüggései........302
21.5.4.3. AK reakciósebesség-tényezők értékeinek
meghatározása...............................303
21.5.4.4. A befogadó oxigénháztartására kifejtett hatások
becslése....................................305
21.5.4.5. Összetett oxigénháztartás-modellek...............306
21.5.5. AQUAL-Ü folyó modell.............................306
21.5.6. ASENSMOD modell................................308
21.5.7. Diszperziós modellek................................309
21.5.7.1. Példa az egydimenziós diszperziós-konvektív
modellekre ..............................309
21.5.7.2. A DYNDIS modell...........................310
21.5.7.3. Példa a kétdimenziós diszperziós-konvektív
modellekre .................................310
21.5.8. A vízfolyások vízminőség-modellezésének hatásvizsgálati
szempontú fejlesztéséről..............................311
21.5.9. Az álló- és lassú folyású vizek tápanyagmérlegre épülő és
eutrofízációt előrejelző modelljeiről általában..............311
21.5.10. Egyes vízminőségi folyamatok részmodelljei és az azokban
rejlő bizonytalanság ................................312
21.6. A felszíni vizek hidrológiai viszonyaiban és a hordalék mozgásában
történő változások előrejelzése ..............................313
21.6.1. Hidrológiai viszonyok................................313
21.6.1.1. Matematikai modellek.........................313
21.6.1.2. Fizikai modellkísérletek .......................314
21.6.2. A hordalék mozgása............. ....................314
21.6.2.1. Matematikai modellek............315
21.6.2.2. Fizikai modellkísérletek ...................... .315
22. A felszín alatti vizeket és a talajt érő hatások előrejelzése ............316
22.1. A felszín alatti vizek fogalma ...............................316
22.2. Hatótényezők, hatásfolyamatok és hatások .....................316
22.3. Különböző hulladéklerakóhelyek és elszikkasztó rendszerek........321
22.3.1. A hulladék összetételének becslése......................321
22.3.2. A talaj-, a parti szűrésű és a rétegvíz minőségének előrejelzése:
a matematikai modellezés alapjai .......................321
22.3.2.1. Advekció ..................................322
22.3.2.2. A vízkivétel hatása a talajvíz áramlására
és elszennyeződésére..........................324
22.3.2.3. Diszperzió..................................326
22.3.2.4. Adszorpció.................................329
22.3.2.5. Degradáció.................................332
22.3.2.6. A szerves szennyezőanyagok veszélyesség szerinti
minősítése..................................333
22.3.2.7. Az olajszennyezés transzportja ..................334
22.3.2.8. Gondolatok az összetett felszín alatti vízmodellekről . .334
22.3.3. A szennyeződési potenciál értékelése ...................334
22.3.4. A hulladéklerakóhelyeken történő gázfejlődés előrejelzése ... .335
22.4. A változások előrejelzése a karsztvíz minőségében ...............336
22.5. A vízhasználat hatásainak előrejelzése .........................337
22.5.1. A változások előrejelzése a talaj-, a parti szűrésű és a rétegvíz
járásában, mennyiségében.............................337
22.5.1.1. Matematikai modellezés.......................337
22.5.1.2. Figyelőkutak fúrása...........................339
22.5.1.3. Fizikai (analóg) modellkísérletek.................339
22.5.2. A változások előrejelzése a karsztvíz áramlásában, mozgásában 339
22.6. Bizonytalanság a felszín alatti vizek állapotváltozásának
előrejelzésében ..........................................342
22.6.1. Az adatok bizonytalansága............................342
22.6.2. A paraméterek becslése...............................343
22.6.3. A felszín alatti vizek modelljeiben rejlő bizonytalansági
tényezők..........................................344
22.6.4. A szivárgóvíz mennyisége és szivárgási sebessége
hulladéklerakóhelyeknél..............................345
22.7. A talajt érő hatások előrejelzésének áttekintése ..................345
22.7.1. A talaj szerkezetében történő változások előrejelzése,
beleértve az eróziót és a talajsüllyedést...................345
22.7.2. A talaj minőségében történő változások előrejelzése.........347
23* Az élővilágot érő hatások előrejelzése............................349
23.1. Az élővilág a hatásvizsgálat tükrében .........................349
23.2. Az ökológiai folyamatokat leíró matematikai modellekről..........350
23.3. A megszüntető vagy zavaró beavatkozásoknak az élőlényekre
és élőhelyeikre kifejtett hatásainak előrejelzése................. .351
23.3.1. Egyszerű leltár-módszer..............................352
23.3.2. Ökológiai értékbecslő módszerek.......................352
23.3.2.1. Az értékbecslő módszerek típusai és jellemzői ......352
23.3.2.2. Az élőhely-értékelő rendszer....................353
23.3.2.3. Az élőhely-értékelő eljárás .....................356
23.3.3. Térképfedvények ...................................358
23.3.4. Empirikus ok-okozati összefüggések.....................358
23.4. A környezet elszennyeződése következtében az élőlényeket érő
hatások előrejelzése.......................................358
24. A zajkibocsátások és a zajterhelés változásának becslése.............362
24.1. Alapfogalmak...........................................362
24.2. A környezeti zajvédelem rendszere, hatásvizsgálati területek........363
24.3. A 365zajkibocsátások változásának becslése....................365
24.4. Azajt366eihelés változásának becslése........................366
24.5. A zajterhe3661ésben történő változások embert érő következményei . .366
25. A tájat érő hatások előrejelzése.................................368
36825.1. Fogalmak; hatótényezők és hatások........................368
25.2. A fizikai beavatkozások és a környezetszennyezés által a táj
alkotóelemeire kifejtett hatások becslése.......................369
25.3. A táj alkotóelemeiben bekövetkezett változások által a táj jellegét érő
hatások becslése.........................................370
25.3.1. Képalkotó módszerek................................370
25.3.2. Értékbecslő módszerek...............................372
25.4. A tájat ért változások hatása a táj által nyújtott benyomásra.........373
26. Havária: a kockázat elemzése és kezelése..........................375
26.1. Fogalmak, a kockázatelemzés célja, a módszer korlátai............375
26.2. A veszély felismerése .....................................376
26.3. A veszély elemzése.......................................377
26.4. A következmények elemzése................................380
26.5. A kockázat meghatározása..................................382
26.6. A kockázati eredmények értékelése...........................383
26.7. A kockázatbecslés érvényességéről és az ismételt kockázatszámításról 383
27. Az emberi egészséget érő hatások előrejelzése .....................384
27.1. A környezetegészségügyi vizsgálat helye a környezeti
hatásvizsgálatban......................................384
27.2. A környezetegészségügyi hatásvizsgálat nehézségei...............385
27.2.1. Hatótényezők....................................386
27.2.2. Hatásfolyamatok....................................386
27.2.3. A hatásviselő ember.................................387
27.2.4. A környezetegészségügyi hatások jellemzői ...............388
27.3. A szennyezőanyag-kibocsátások környezetegészségügyi hatásainak
vizsgálata .............................................388
27.3.1. Az egyszerű megközelítés.............................388
27.3.2. A részletes környezetegészségügyi vizsgálat lépéseinek
áttekintése.........................................389
27.3.3. A toxikológiai vizsgálatok megértéséhez szükséges ismeretek
áttekintése.........................................389
27.3.4. Az epidemiológiai vizsgálatokról .......................393
27.3.5. Az expozíció becslése............................... .395
27.3.5.1. A fizikai környezet és a hatásviselő lakosság
jellemzése..................................395
27.3.5.2. Az expozíciós utak felismerése..................3%
27.3.5.3. Az expozíció számszerűsítése expozíciós utanként .. .398
27.3.5.3.1. Az expozíciós koncentrációk számszerű becslésének
általános szempontjai........................398
27.3.5.3.2. Az expozíciós koncentrációk számszerű becslése .. .399
27.3.5.3.3. A környezetegészségügyi hatótényezők
felismerése................................401
27.3.5.3.4. A szennyezőanyagok emberi szervezetbe történő
bevitelének számszerű becslése ................402
27.3.6. A kockázat jellemzése................................403
27.3.6.1. Annak ellenőrzése, hogy rendelkezésre áll-e
minden információ ...........................406
27.3.6.2. A kockázat számszerűsítése.....................407
27.3.6.3. Különböző expozíciós utak kockázatainak
összesítése..................................409
27.3.6.4. A bizonytalanság felbecsülése és bemutatása........410
27.3.6.5. Az eredmények értékelése és bemutatása...........410
27.4. Energiakibocsátások hatásvizsgálati megközelítése...............411
27.5. Egyéb környezetegészségügyi vonatkozású hatások
figyelembevétele.........................................411
28. A környezeti hatások általános társadalmi és gazdasági
következményeinek becslése ...................................413
28.1. A környezeti hatások általános társadalmi következményeinek
becslése................................................413
28.1.1. A társadalmi hatások becslésének jellemzői................413
28.1.2. Társadalommutatók .................................414
28.2. A környezeti hatások gazdasági következményeinek becslése.......415
28.2.1. A közgazdasági elemzés helye a hatásvizsgálatban..........415
28.2.2. A kiegészítő hatásmérséklő intézkedések anyagi vonzatai.....416
28.2.3. A gazdasági társaságokat, egyéni gazdálkodókat
érő hatások becslése................................ .417
28.2.4. Egyéb anyagi vonzatú externáliák.......................417
28.2.5. Nem anyagi vonzatú externáliák........................418
28.2.6. A gazdasági hatások becslésének bizonytalanságáról.........418
29. A hatáselőrejelzések eredményeinek értékelése és összesítése ........420
29.1. A hatáselőrejelzések után: áttekintés .......................420
29.2. Az hatáselőrejelzések eredményeinek értékelése megbízhatóságuk
szempontjából...........................................422
29.3. A hatáselőrejelzések eredményeinek összesítése .................424
29.3.1. A hatásvizsgálat eredményeinek csoportosítása.............424
29.3.2. Az előre jelzett hatások azonos jellegűvé alakítása..........425
29.3.2.1. A nominális skála ............................425
29.3.2.2. A sorrendi skála..............................426
29.3.2.3. Az intervallum skála..........................428
29.3.2.4. Az arányos skála.............................428
29.3 .3. A hatások jelentőségének értékelése korlátozó és más döntési
kritériumok alapján..................................429
29.3.3.1. Korlátozó kritériumok.........................430
29.3.3.2. Különböző alternatívák azonos jellegű hatásainak
összehasonlítása ............................ .433
29.3.4. A hatások egymáshoz viszonyított súlyának megállapítása
a csoportokon belül..................................434
29.3.5. Összetett hatásbecslésekké való összesítés ................436
29.3.6. Mire ügyeljünk az összesítésnél? .......................436
30. Javaslatok a kiegészítő hatásmérséklő intézkedésekre...............438
31. Az alternatívák összehasonlító bemutatása........................443
31.1. Feladatok ..............................................443
31.2. Áttekintő táblázat (mátrix).................................444
31.3. A fontos kérdések kiemelése táblázatban a döntéshozatalhoz........445
31.4. Vizuális eszközök........................................446
31.5. A különböző előnyök és hátrányok közötti választás
következményeinek ábrázolása..............................448
31.6. Az eredmények bemutatásának hatása az információ minőségére..450
31.6.1. Elfogultság az eredmények közlésében...................450
31.6.2. Az információ összesítése.............................451
31.7. A hatásvizsgálat eredményei bemutatásának általános kritériumai -összefoglalás............................................451
32. Javaslatok a környezeti hatások mérésének-megfigyelésének és
elemzésének módjára a beruházás megvalósításának megkezdésétől____453
32.1. Az utóvizsgálat feladata ...................................453
32.2. Az utóvizsgálat megtervezése és kidolgozása a részletes hatásvizsgálat
során .................................................453
32.2.1. Az utóvizsgálat céljainak meghatározása..................453
32.2.2. Az utóvizsgálatban résztvevők szerepének és feladatainak
meghatározása .....................................454
32.2.3. A környezetgazdálkodás és az utóvizsgálat kapcsolatának
meghatározása .....................................455
32.2.4. A környezeti meglepetések kezelése.....................455
32.2.5. Külső szakértők bevonása az utóvizsgálatba...............455
32.2.6. Az utóvizsgálat kapcsolata a beruházás életének különböző
szakaszaival.......................................455
32.2.7. Az utóvizsgálat összetevőinek integrálása.................456
32.2.8. Más beruházások zavaró hatásai........................456
33. A részletes környezeti hatástanulmány tartalma és tulajdonságai......457
34. A részletes környezeti hatástanulmány hatósági és lakossági értékelése,
döntéshozatal.................... ..........................466
34.1. Hatósági értékelés........................................466
34.1.1. Környezetvédelmi hatóság ............................466
34.1.2. Közegészségügyi hatóság.............................469
34.2. Lakossági értékelés.......................................471
34.3. A felelős hatóság döntéshozatala, és a döntés írásban történő
dokumentálása...........................................472
35. Az utóvizsgálat kivitelezése....................................475
35.1. Az utóvizsgálatok irányítása (management).....................475
35.1.1. Tanácsadó bizottság .................................475
35.1.2. Alakosság részvételének szerepe az utóvizsgálatban.........475
35.1.3. Az utóvizsgálat rugalmasságának biztosítása...............475
35.1.4. Külső szakértők felkérése az utóvizsgálatok érzékeny részeinek
elvégzésére........................................476
35.2. A beruházás környezetgazdálkodásának javítását célzó utóvizsgálat
folyamata ..............................................476
35.2.1. A környezeti állapotjellemzők és a döntési kritériumok
meghatározása .....................................476
35.2.2. Az adatszükséglet meghatározása.......................477
35.2.3. Az elméleti adatbázis létrehozása.......................477
35.2.4. Az utóvizsgálati célkitűzések felülvizsgálata, a valódi adat
létrehozása........................................477
35.2.5. Akcióterv létrehozása a valódi adatbázis javítására..........478
35.2.6. Az utóvizsgálati program összefoglalása..................478
35.3. Szempontok a hatásvizsgálati eljárás fejlesztését célzó utóvizsgálatot
végzők számára.........................................478
36. A beruházások környezeti hatásvizsgálati módszereinek
összefoglalása..............................................480
IV. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA
37. A területrendezési tervezés környezeti hatásvizsgálatának célja
és szükségessége.............................................487
37.1. A területfejlesztési-területrendezési tervek tervjavaslatának
megalapozása ...........................................488
37.2. A halmozódó káros környezeti hatások elkerülése................490
37.2.1. A halmozódó hatások definíciója........................490
37.2.2. A halmozódó hatások típusai...........................491
37.2.3. Megközelítési stratégiák..............................493
37.3. A fenntartható fejlődés biztosítása............................493
38. A területrendezési tervezés és a tervek hatásvizsgálatának folyamata
és módszertana..............................................495
38.1. A háttér: a területrendezési tervezés hierarchiája és folyamata
Magyarországon.........................................495
38.2. A területrendezési tervek környezeti hatásvizsgálatának feladatai.....496
38#3. A területrendezési tervek hatásvizsgálatának integrálása ...........496
38.4. A környezeti hatásvizsgálat előkészítése .......................498
38.4.1. Az előkészítés feladata...............................498
38.4.2. A környezetvédelmi célterületek fogalma.................499
38.4.3. A környezetvédelmi célok meghatározása.................502
38.4.4. A környezeti elemek adatfelvétele.......................503
38.4.4.1. A vizsgálat tér- és időbeli határainak kijelölése......503
38.4.4.2. A mérhető környezeti állapotjellemzők kiválasztása . .504
38.4.4.3. Az állapotjellemzők között fennálló kapcsolatok
definiálása..................................505
38.4.4.4. Adatgyűjtés.................................506
38.4.5. A környezeti hatásvizsgálat és a döntést követő környezetvédelmi mérési-megfigyelési program viszonya ............507
38.4.6. A területrendezési terv környezetvédelmi tartalmi
követelményei .................................... .507
38.4.6.1. Alternatívák .........................507
38.4.6.2. A terv környezetvédelmi tartalmi követelményeinek
definiálása..................................508
38.4.6.3. A terv környezetvédelmi tartalmának ellenőrzése.....508
38.4.6.4. A környezeti szempontok alapos figyelembevételének
előnyei a tervezés korai szakaszában..............509
38.5. A területrendezési terv tartalmának környezeti hatásvizsgálata.......509
38.5.1. A feladat..........................................509
38.5.2. A hatásvizsgálat során elvégzendő fő lépések áttekintése .....510
38.5.3. A stratégiai következetesség elemzése....................510
38.5.4. A területi stratégia vizsgálata...........................510
38.5.5. A koncepció hatásainak elemzése...................... .513
38.5.5.1. A koncepció-hatásmátrix használata ..............514
38.5.5.2. A koncepció hatásvizsgálatának ellenőrzése.........516
38.5.5.3. A koncepció-hatásmátrix használatának előnyei......516
38.5.5.4. A koncepció hatásvizsgálatának nyomon követése
írásban ....................................517
38.5.5.5. A koncepció hatásvizsgálata után.................518
38.6. A tervjavaslatok hatásainak vizsgálata: a tervjavaslat-hatásmátrix
használata..............................................518
38.7. A területrendezési terv hatásvizsgálata eredményeinek bemutatása .. .519
39. A környezeti hatásvizsgálat és a szakhatóságok, társadalmi szervezetek
kapcsolata..................................................523
39.1. A területrendezési tervek hierarchiája .........................523
39.2. A hatóságon belüli osztályok és hatóságok közötti kapcsolatok......524
39.3. A helyi hatóságokon kívüli csoportokkal való kapcsolatok..........525
40. A területrendezési tervek hatásvizsgálatának összefoglalása..........526
V. MELLÉKLETEK
1. A környezeti hatásvizsgálat jogi háttere...........................531
1.1. melléklet. A Kormány 86/1993. (VIA) és 67/1994. (V.4.) számú
rendelete................................................531
1.2. melléklet. Tevékenységek, amelyekre az 1991-ben a határokon átterjedő
környezeti hatások vizsgálatáról kötött Espooi Egyezmény
kiterjed.................................................540
2. Módszertani példák, magyarázatok ..............................541
2.1. melléklet. Példa a környezeti tényezők ellenőrző listájára...........541
2.2. melléklet. Az elemek és rendszerek állapotában beállt változások
megítélése...............................................545
2.3. melléklet. A kereszthatás-vizsgálati eljárás ......................548
2.4. melléklet. Példa az alapadatok érzékenységi vizsgálatára...........352
2.5. melléklet. Példa a Monté Carlo szimulációra....................-554
2.6. melléklet. Valószínűség-kódolás .............................-557
2.7. melléklet. A területrendezési tervek hatásvizsgálata során kritériumként
563használt környezeti tényezők jelentősége....................-563
3. Felhasznált és ajánlott irodalom................................-567
4. Szójegyzék.............................................584
5. Tárgymutató ...............................................600

Témakörök