Fejjáték I.

Előszó

Magyar Guinness-rekordot tart kezében az olvasó. Tízezer kérdés-feleletet tartalmazó kvízgyűjtemény eleddig még nem látott napvilágot Magyarországon, de tudtommal külföldön is alig akad rá példa. Remélhetően nemcsak a mennyiségi csúcsbeállítás révén tűnik ki a Fejjáték a korábban megjelent tucatnyi hasonló műfajú és témájú kiadvány közül. A szerző előre megfontolt szándéka szerint elsősorban a kérdések és a válaszok milyensége az, amely újdonságként hatva nélkülözhetetlenné, sőt talán egyedivé is teszi e könyvet, mindazoknak, akik szellemi vitézkedéseiket szeretnék ország-világ előtt, a televíziós stúdiókban megmutatni, tudásukat bizonyítani, vagy éppen csak odahaza, a kvízműsorok nézése, hallgatása közben kívánják majd titkon, szemérmesen próbára tenni. Az élete, kutakodó munkássága jelentős részét a legkülönbözőbb feladványok fabrikálásával, kieszelésével, vetélkedők szerkesztésével eltöltő auktor fixa ideája, vagyis rögeszméje, hogy a megszokott hol, ki, mikor típusú, egymondatos kérdések - finoman fogalmazva - nem árulkodnak dús szerkesztői fantáziáról; csupán az előre bemagolt és az emlékezetben megmaradt lexikális ismereteket hívják elő. Az eszményi feladvány akár vetélkedőműsorokban, akár a kvízkönyvekben az úgynevezett kifejtő kérdés és válasz, vagyis az olyan kérdésföltevés, amely már önmagában is legalább két-három új információt, tudnivalót tartalmaz. Csak egy példát. A sztereotip Ki volt James Cook kapitány? kérdésre elegendő egyetlen kurta szóval válaszolni: felfedező. De meg lehet így is fogalmazni a feladványt: Milyen körülmények között halt meg az angol James Cook kapitány, aki a Föld felfedezése történetének egyik kimagasló alakjaként eljutott Ausztráliába, Új-Zélandra, Hawaiiba, túljutott a Déli-sarkkörön és elsőként érte el Alaszka partjait? Amellett, hogy sokkal érdekesebb és valódi tudást követel a tudakozódás, hat fontos információt is tartalmaz. Nem kevésbé információdús és érdekes a válasz is: 1779-ben Hawaiiban az eleinte barátságos bennszülöttek megölték, mert hajójának legénysége megsértette egyik tabu törvényüket. Másik rögeszmém, hogy jól, pontosan, főként pedig érdekesen kérdezni, ha nem is művészet, de szakértelmet igénylő szellemi tevékenység és művelet. Nem csupán széles látókör, lankadatlan forrásismeret, hanem találékonyság, csavaros észjárás is szükségeltetik a kérdésgyártáshoz. Noha a Fejjáték valamennyi kérdése e fenti követelmények szem előtt tartásával íródott, korántsem jelenti azt, hogy mind a tízezer kérdés egytől egyik tökéletes, kifogástalan. Az összeállítás közben két állandóan visszatérő dilemma foglalkoztatott leginkább. Az egyik: fel lehet-e tenni olyan kérdést, amely még soha nem hangzott el valamelyik rádiós és televíziós kvízműsorban vagy nem található az eddig megjelent fejtörő kiadványokban. Nos, alig-alig akad már ilyen kérdés. Legfeljebb a napi aktuális politikai, társadalmi, kulturális és sportesemények, történések kínálnak újdonságokat. A gordiuszi csomót úgy vágtam ketté, hogy az ismerősnek tűnő, a korábbi kvízkönyvekből vett, szükségszerűen ismétlődő kérdéseket felfrissítve, újrafogalmazva, alaposabb választ igényelve vetettem papírra. Ilyetén módon a Fejjáték kötetből nyugodt lelkiismerettel az ismétlődés veszélye nélkül feltehet kérdéseket Rózsa György, Vágó István, Egri János, Klausmann Viktor, Vízy András, Molnár Dániel, Nyakas Szilárd vagy Kőszegi Gábor a versenyzőknek. Vissza