Fejezetek jogi ismeretelméletből

Ideiglenes egyetemi jegyzet

Szerző

Budapest

'Benedek András: Fejezetek jogi ismeretelméletből ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	293 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:	963-361-143-1
Megjegyzés:	Ideiglenes egyetemi jegyzet.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés a hagyományos ismeretelméletbe	5
Az ismeretelmélet célkitűzései	5
A hagyományos ismeretelmélet kiindulópontja	6
Ismeretelméleti irányzatok	10
A szkepticizmus	10
A relativizmus	13
Az eredet-kérdésre adott válaszok: az empirizmus és a racionalizmus	15
A realizmus és az idealizmus	17
A realizmus változatai: a direkt realizmus	17
Kritikai realizmus	18
Az idealizmus változatai	19
Kant transzcendentális idealizmusa	20
A tudás és nem-tudás két forrása: a definíció és a nyelv határozatlansága	22
A határozatlanságról általában	22
A nyelv mint kapocs	22
Határozott és határozatlan nyelvi kifejezések	23
Mi az, ami határozatlan?	23
Mikor problémamentes az, hogy egy individuumnak bizonyos tulajdonsága van,	25
"Az individuumok tulajdonság-eldöntők". (Nicholas Rescher álláspontja)	25
Amikor egy természetes nyelven pl. Európáról és a Golf-áramról fogalmazunk meg egy állítást	26
Amikor egy nyelvi kifejezés térben - vagy/és - időben határozatlan	27
Valamilyen betegség-e a természetes nyelvek határozatlansága?	27
Mario Bunge véleménye	27
Helytálló-e az értékelés Bungénél?	28
Reális-e Bunge célkitűzése?	28
Definíciók és definíciós eljárások	29
A definícióról általában	29
A definíció szerkezete	30
A definíciók osztályozása	31
Definíciós módszerek	32
A definíció logikai megközelítésben	34
Definíciós hibák	35
A definíció szerepe a filozófia történetében	36
A jogi definíciókról	42
A leíró és a normatív definíciók	42
Nominális és reális definíciók a jogi kontextusban	43
A definíciók szubjektív sajátosságairól	43
Az ismeretszint emelkedése leíró (deskriptív) definíció esetében	44
Az ismeretszint emelkedése jogi definíció esetében	45
Nem lehet mindent definiálni	45
Mit érnek a definíciók?	47
Jogi definíciók az írott jogban és a szokásjogban	47
Hogyan "fogynak el" a jogi definíciók?	48
A jogszabályok értelmezéséről	49
A klasszikus jogértelmezési eljárások és a jogi nyelv határozatlansága	49
A nyelv határozatlanságáról és a bírói gyakorlatról	50
Egy jogszabály olvasójának és egy regény olvasójának sok tekintetben hasonló a helyzete	51
Mi a mércéje annak, hogy egy interpretáció helyes-e vagy hibás?	53
De mi ez a mérce? Hol kereshetjük, és - főként - hol találhatjuk meg azt?	53
Igazságelméletek	57
Az igazság fogalmáról	57
Az igazság fogalom extenziója és intenziója	57
Az igazság fogalma és az igazság propozicionális elméletei	58
Az igazságelméletek három típusa	59
Az igazság szemantikai elmélete és a redundancia elmélet	60
Az igaz megismerés feltételei és kritériumai	62
Antiszkeptikus érv	65
Szkeptikus érv	65
A jusztifikáció és a verifikáció fogalmának és módszereinek megkülönböztetése	65
Az igazság és a bizonyosság típusai	68
Az igazolás és a módszer problémái	69
A tudományok megalapozása	69
A tudomány határai	69
A demarkációs probléma	73
Hagyományos tudománytörténet, avagy tudománytörténet, mint hagyomány	74
A tudománytörténet, mint a tudományos forradalmak egymásutánja	75
A tudomány induktív és deduktív módszerei	76
Az induktív valószínűség problémája	76
A standard interpretáció	78
Egy esendő és ésszerű interpretáció	79
Vindikáció versus jusztifikáció	81
Az analógiás fogalombővítés problémái	82
Konfirmációs paradoxonok	86
A Goodman paradoxon	87
A vindikáció fogalma	89
Oksági relációk	90
A logikai feltételek megkülönböztetése	91
Az ok és az okozat fogalmai	93
A Mill-féle indukciós szabályok	94
A determinációs feltevés	100
Az interpretációs feltevés	101
A zártsági és a kauzális feltevések	101
A logika és a jogi normák	106
Lehet-e alkalmazni a logikát a jogszabályokra?	106
"A jognak és a logikának nincs semmi köze egymáshoz"	106
A logika alkalmazható a jogszabályok tartalmára	107
Mi a szélsőséges nézetek forrása?	108
Logikai káosz?	108
A Joergensen-féle dilemma	109
A kétféle világról: az állításokról és a normákról	109
Az ún. Joergensen-féle dilemma	110
Ota Weinberger megoldási kísérlete	110
Von Wright egy korábbi megoldása	111
"A logika hatóköre szélesebb, mint az igazságé" (G. H. von Wright)	111
Az első lépések a logika hatókörének kiszélesítése terén	111
A standard deontikáról	112
A standard deontika alapfogalmai	112
Az alapvető eltérések a deontikus és az alethikus modalitások között	114
Az eltérések egyik következményéről	115
Az "O-alapú" standard deontikus logika alapfogalmai	117
A deontikus hatszög	118
Magatartások lehetséges jogi normatív státusainak ábrázolása	122
A "megparancsolt", a "tilos" és a "közömbös" aktusok ábrázolása	122
A "nem megparancsolt", a "nem tilos" és a "nem közömbös" aktusok ábrázolása	123
Néhány összefüggés	125
A jogi normák mindig aktuspárokat szabályoznak	125
Mi a jelentése egy jogrendszerben ennek: "Szabad"? És ennek: "Nem kell"?	126
A jogszabályok érvényességéről	129
Vajon fölösleges és ezért nélkülözhető fogalom-e az "érvényesség"?	129
A praxisban az "érvényesség" elsőrendűen fontos kérdés	129
A "külső kell" (=érvényesség) és a "belső (tartalmi) kell" egymáshoz való viszonyáról	129
A háromféle tagadásról	131
A jogszabályok érvényessége és a legalitás	132
Min alapszik egy jogrendszer érvényessége?	132
A jogrendszer egysége	133
Egyes jogszabály-típusokról	135
A generális és az individuális jogszabályok	135
Különböző jogszabályok	135
A generális és az individuális jogszabályok	135
Jogszabály-e egy jogerős bírói ítélet vagy egy érvényes szerződés valamely rendelkezése?	136
A kategorikus és a kondicionális jogszabályok	137
Amikor ez a fölosztás teljesen megbízhatónak tűnik	137
Kétségek és eloszlatásuk (Georg Henrik von Wright)	138
Milyen rendelkezést fejez ki egy kondicionális jogi parancs?	139
A jogi szankció	140
Jogkövetkezmény, joghátrány, szankció	140
Egy szankció mint norma és mint tény	141
A jogalkalmazás logikai menete	142
A per előtt	142
Nagy Péter 300.000 Ft-ot követel Kis Jánostól	142
Fejezzük ki mindezt egyszerűbben!	143
Döntés a perben	143
"Hivatalbóliság"? Vagy "rendelkezési elv"?	143
A bíróság kétféle érdemi döntést hozhat	144
Amikor problémamentes a marasztaló ítélet meghozatala	145
Mit biztosít, és mit nem biztosít az a logikai szükségszerűség, amely egy hibátlan következtetésre jellemző?	146
Mi a logikai szerkezete a korábban leírt következtetésnek?	147
A további lehetséges jogcímek vizsgálata N. P. keresete kapcsán	148
Amikor meg kell hozni az elutasító ítéletet, de - úgy tűnik - logikai bonyodalmak lépnek fel	149
Ontológiai megfontolások	150
Az elégséges feltételről	150
A szükséges feltételről	151
Mikor minősül egy feltétel "elégséges és szükséges feltételnek"?	151
A bírói ítélet meghozatala egy ekvivalenciás következtetés alapján	152
Az ekvivalenciás következtetésekről	152
Ellenőrizzük a kétféle következtetési eljárás helyességét	153
Összegezés. Miben térünk el az irodalomban általában elfogadott állásponttól?	154
Egy jogalkalmazási példa bemutatása predikátumlogikai eszközökkel	155
Egy marasztaló, ill. a megfelelő elutasító ítélet meghozatalának predikátumlogikai formalizálása	155
Az első premissza (a jogi premissza)	156
A második premissza (a ténypremissza)	158
A megfelelő ítélethez vezető ekvivalenciás következtetés	159
A normakollíziók	160
Néhány különösen súlyos kollízióról	160
A jog és az erkölcs viszonya	160
A Helsinki-szerződés	161
A "...clausula rebus sic stantibus" elve	161
Kontradiktorikus aktuspárok	162
Belső kollíziók egy adott jogrendszerben	162
Elvileg hol léphetnek föl belső kollíziók egy jogrendszerben?	162
"Bilaterális jogi megengedések" között nem léphet föl kollízió	162
Amikor két kategorikus jogi norma közül csak az egyik egy "bilaterális megengedés"	163
A "gyenge kollízió" - egy másfajta megfogalmazás folytán - más formában jelenik meg	164
Az "erős kollíziók"	165
Valóban súlyos veszélyt jelent-e egy "erős normakollízió" az érintett címzettek számára?	166
"Frontális ütközés" vagy "koccanás"?	167
Egy "erős normakollízió" kifejezése logika szimbólumokkal	167
Néhány reprezentatív álláspont a belső normakollíziókról	168
Von Wright, Alchourrón Bulygin és Weinberger álláspontjáról	168
Somló Bódog álláspontja	170
Hans Kelsen véleménye a Tiszta jogtanban	171
Külső kollíziók	173
Az "erős külső kollíziók"	173
Autonóm normarendszerek ellentmondásait lehetetlen egy harmadik normarendszer parancsaival megszüntetni	174
A többesszabályozásról	174
A címzett dilemmájáról "erős kollízió" esetén	176
"Gyenge külső normakollíziók"	178
A címzett dönt	178
A gondolatban egyesített normarendszer	178
Amikor nincs törvény	179
Különböző inkonzisztenciák a jogrendszerekben	180
A Bivalencia törvénye, a kontradikciók és a jogrendszerek	180
A kollíziók típusai	181
Nem logikai igazság, hanem "csak" morális követelmény	181
Ismét a logika és a jog kapcsolatáról	181
A jogi normakollíziók megelőzése és megszüntetése	182
A jogrendszer lépcsőzetes felépítése	182
Két ellentmondó jogi norma lehetséges viszonyai	184
A jogellenes jogerős bírói ítéletekről	185
Hogyan helyezkedik el egy jogellenes jogerős bírói ítélet az adott jogrendszerben?	185
Alchourrón és Bulygin egy megállapításáról	186
"Egy jogrendszer normái azt mondják ki, amit a bíróságok mondanak ki arról, hogy a jogrendszer normái mit mondanak"	188
Az idő a jogban - a jog az időben, a reflexivitás és az idő paradoxonai	208
A jog és az idő kapcsolatáról	208
Az atemporális és a temporális deontikákról	208
A szigorúan atemporális deontikus rendszerek sem lehetnek "szigorúan atemporálisak"!	209
A jog érvényessége, a benne kimondott tartalmi "kell" és az idő	211
A tartalmi "kell" permanensen jelenidejű	212
A jogi szabályozás tárgya (az aktusok) és az idő	215
A jogi normák regulatív és értékmérő funkciója az időben	215
A visszaható hatályról	217
Az események időrendje a jog világában	218
A "későbben, mint" és az "egyidejűen" relációkról	218
Az "egyidejűség" és a "rákövetkezés" az individuális kategorikus jogi parancsok körében	219
A Protagórasz paradoxon és az idő	222
Reflexivitás és a logikai normák	226
Fogalmi útmutató	228
Ismeretelméleti álláspontok és képviselőik	264
Válogatott bibliográfia	286
Tartalomjegyzék	290

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem