Fejezetek az iparvállalatok gazdasági, szervezési, vezetési témaköréből

Tartalom

I. Fejezet Az ipari vezetés
Előszó 13
Első rész 19
1. Az ipari vezetés 19
1.1 A vezetés fogalma 23
1.2 Az ipari vezetés tartalmáról 23
1.3 A hierarchia 29
1.4 A vezetési tevékenység alapelemei 31
1.5 Az ipari vezetés fogalma - általános modellje 36
Második rész 39
Az ipari vezetés tudományos alapjai fejlődésének első szakasza 39
1. Néhány szó az első szakasz előzményeiről 39
2. A gyári munka-, a munkahely szervezése. A taylori rendszer 40
2.1 Munka- és időtanulmányok, munka mérések 44
2.2 A penzum (a munkanorma) 48
2.3 A differenciált teljesítménybérezés 51
2.4 A munkaelőkészítő irodák 52
3. A tömegtermelés. A folyamatos gyártás 56
3.1 Anyagáramlási technika 58
3.2 Programozás 60
3.3 A folyamatos gyártási formák 61
4. Az irodai-, igazgatási munkák szervezése. A fayoli elvek 64
4.1 A vállalati vezetés szervezeti felépítése 65
4.2 A vállalati vezetés tartalmáról 72
4.3 A vezetés princípiumai 74
5. A pszichológia ipari alkalmazása. A pszichotechnika 78
5.1 A munkatevékenység és a teljesítmény alakulásának törvényszerűsége. Az üzemi", a gyári munkarendek 80
5.2 A munkateljesítmény és a külső, tárgyi feltételek közötti összefüggés alapján az optimális munkakörülmények meghatározása 83
5.3 A munkateljesítmény és az alkalmasság közötti összefüggés. A munkások kiválasztása 89
6. Néhány összegező megjegyzés 93
II. fejezet A gyártás és irányítása
1. A gyártás és irányításának alapfogalmai 99
1.1 A gyártás rendszerelméleti értelmezése 99
1.2 A gyártási alrendszer funkcionális részei 104
1.3 A gyártást végrehajtó részrendszer struktúrája 106
1.4 A gyártásirányítás feladatai 111
2. A gyártás struktúrájának vizsgálata 114
2.1 A gyártási struktúra alapvető jellemzői 114
2.1.1 A gyártási profil fogalma és szerkezete 118
2.1.2 A gyártás tömegszerűsége 120
2.1.3 A gyártás dinamikája 123
2.2 A gyártási struktúra tipikus formái 125
2.3 A gyártási struktúra kialakításának logikai menete 128
3. A gyártás tervezési-szervezési alapelvei 128
3.1 Gyártási műveletek 131
3.1.1 A munka felbontása és a munkahelyek specializációja 131
3.1.2 A művelet technológiája és a munkamódszer kialakítása 132
3.1.3 A munkahelyek kialakítása 136
3.2 Gyártási folyamatok 139
3.2.1 Gyártási műveletláncok és menettervek 140
3.2.2 A gyártási folyamat modellezése 142
3.2.2.1 Folyamatábrák 143
3.2.2.2 Hálós tervek 143
3.2.2.3 Egyéb modelltípusok 148
3.2.3 A főfolyamat anyagmozgatási tervei 148
3.2.3.1 A raktárhálózat és az üzemi épületek közötti anyagmozgatás 150
3.2.3.2 A gyártástechnológia és az anyagmozgatás átfogó rendszere 154
3.2.4 A gyártási folyamat szabályozása 156
3.2.5 A gyártási főfolyamathoz kapcsolódó segédfolyamatok 161
3.3 Gyártási rendszerek 162
3.3.1 A termelőberendezések térbeli csoportosítása 163
3.3.2 Tipikus alkatrészgyártási rendszerek 166
3.3.2.1 Gyártási rendszerek egyedi hely struktúra esetén 167
3.3.2.2 A műhelyrendszer és típusai 169
3.3.2.3 A gépkör, mint gyártási rendszer 172
3.3.2.4 Csoportos gyártási rendszerek 173
3.3.2.5 Folyamatos gyártási rendszerek 179
3.3.3 A szerelés tipikus gyártási rendszerei 184
4. A gyártás időbeni végrehajtásának tervezése 189
4.1 A naptári tervezést megalapozó számítások 189
4.2 A gyártás naptári tervezése 195
4.2.1 A gyártás nagyvonalú naptári tervezése 196
4.2.2 A gyártás részletes naptári tervezése 199
5. A gyártás előkészítése és irányítása 202
5.1 A gyártás előkészítési feladatai 202
5.2 A gyártás irányítása 203
5.2.1 Munka indítás és munkaadagolás 205
5.2.2 A gyártáselőrehaladás ellenőrzése 206
5.2.3 A gyártási akadályok elhárítása 207
5.3 A gyártásirányítás szervezéstechnikai segédeszközei 207
A felhasznált és javasolt irodalom jegyzéke a II. fejezethez 211
III. fejezet Költség és nyereségszámítás, komplex nyereségtervezés
I. KÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI ALAPOK 217
1. Meghatározás és értelmezés 217
2. A költségek "költségnemek" szerinti kategorizálása 219
3. A termékek önköltségének meghatározását szolgáló kategorizálás 224
3.1 Az elérni kívánt cél 224
3.2 Az ún. közvetlen és közvetett (általános) költségek 226
3.3 A gyártási rendszer, típus és tömegszerűség determináló hatása 227
3.4 A költségelszámolás hierarchiája 228
3.5 Költséghelyekre és költségviselőkre való elszámolás, az ahhoz szükséges kategorizálás 230
3.6 Az általános költségek felosztásának módozatai 233
3.7 A termékek önköltségének meghatározása 238
3.8 Konklúziók - a hasznosítás lehetősége 239
4. A költségek kategorizálása a termelés s. i. t. mennyiségében és összetételében bekövetkező változásra való reagálás szerint 240
4.1 A változó és az állandó költségek 240
4.2 A költségreagálások jellemzése és mérése, a költségváltozási tényezők és a költségredukció (elméleti alapok) 247
4.3 A költségreagálás gyakorlati figyelembevétele a szervezeti egységek költségeinél 252
4.3.1 Költségrészletezések képzése és költségjellemzők meghatározása 252
4.3.2 A költségrészletezésenkénti (analitikus) költségváltozási tényezők meghatározása 256
4.3.3 Az átlagos (szintetikus) költségváltozási tényező meghatározása 258
4.3.4 A különféle szintű szervezeti egységek költségstruktúrájának meghatározása 259
4.3.5 A számítás pontosságának kérdése 263
5. A felmerült költségek utólagos regisztrálása, a tényleges önköltség számítása 264
5.1 A ténylegesen felmerült költségekre vonatkozó kategorizálási előírások 265
5.2 Az önköltség számítására vonatkozó szabályok 266
5.3 A termékek és szolgáltatások önköltségének számítására vonatkozó előírások 267
5.3.1 Az önköltségszámítás tárgya 267
5.3.2 Az utókalkuláció tartalma 268
5.3.3 Az utókalkuláció elkészítésének módozatai 269
II. A KÖLTSÉGEK ÉS A NYERESÉG TERVEZÉSE 273
1. A rendszerszemléleti tervezés alapjai 273
1.1 A vállalati szuboptimum 274
2. A vállalati erőforrások 275
2.1 Az emberi erőforrások 275
2.2 A technikai és anyagi erőforrások 276
2.3 A financiális erőforrások 277
2.4 Kereskedelmi erőforrások 277
2.5 Az erőforrások figyelembevétele 278
3. Az erőforrás-felhasználási és igénybevételi mutatók 278
4. Az igények és az erőforrások kapcsolata 280
4.1 A meglevő erőforrások "árnyék" termékstruktúrája és annak szembeállítása a valóságos igényekkel 281
4.2 Az igények "árnyék" erőforrásai, s szembeállításuk a meglevő erőforrásokkal 282
4.3 A szintézis kialakítása 283
5. A nyereségképződésre vonatkozó információk figyelembevétele 287
6. Az erőforrások és a költségek kapcsolata 288
6.1 Az igénybe nem vett erőforrások "passzív" költségei 289
6.2 Az erőforrásigénybevétel aktív költségei 289
6.3 A költségreagálás figyelembevétele a tervezésnél 291
7. A költség- és nyereségfedezeti számítás alapjai és szerepe a lineáris tervezésben 293
7.1 A fedezet és funkciói 293
7.1.1 A vállalati fedezet kialakulása az analitikus termékfedezetek alapján 296
7.1.2 A fedezeti pont 298
7.1.3 A termékek, szolgáltatások fedezetbontása 298
7.1.4 A konvertálhatóság és a szűk keresztmetszetek szerepe a fedezetbontás meghatározásánál 300
7.2 Az ÁKN struktúra modell 304
7.3 A fedezeti ponttól való távolság számítása 308
7.4 A fedezetek orientálásának összehasonlítása a hagyományos számításokéval 309
7.5 A gyártmánykarakterisztikák 311
7.5.1 Az ún. "R" tényező számítása 312
7.6 Az ÁKN struktúra modellen alapuló fontosabb számítások 315
7.6.1 A komponensek egymáshoz való arányaiból és értékeiből kiinduló számítás 315
7.6.2 Műszaki fejlesztési, szervezési változtatások nyereségkihatásainak számítása 319
8. Tervezésmetodikai megoldások 325
8.1 Manuális (válogató) módszer, részben determinisztikus döntések alapján 325
8.1.1 A nem konvertálható termékek és erőforrások csoportja 327
8.1.2 Konvertálható termék-erőforrás csoportok 328
8.2 A komplex tervezés folyamata, főbb tevékenységei 332
8.2.1 Optimumkeresés és célmeghatározás 332
8.2.2 A tervezési munka szakaszai és összefüggésrendszere 333
8.2.3 Visszacsatolások és vezetői beavatkozások 337
8.2.4 Az első (statikus) tervvariáns és annak értékelése 339
8.2.5 A dinamikus tervezés alapjai 343
8.2.6 A matematikai modell 344
9. A költségekkel kapcsolatos mérés, különös tekintettel az általános költségekre 349
HIVATKOZOTT FORRÁSMUNKÁK 352

Témakörök