Bevezetés | 9 |
KEZDETEK. AZ INTELLEKTUÁLIS FUNKCIÓK KIALAKULÁSFOLYAMATA | 23 |
Az emberi tevékenység szerkezeti jellegzetességei, és a társadalmi tudat önállósulása | 24 |
A neolit "forradalom" és a munkafolyamatok differenciálódása | 27 |
Az úgynevezett városforradalom, a fizikai és szellemi munka elkülönülése | 29 |
A SUMÉR BIRODALOM ÉS AZ ÍRNOKOK SZERVEZETE | 35 |
Az egyiptomi hierokrácia: a papi és hivatalnoki rend | 48 |
A KÍNAI MANDARINOK | |
A taoizmus és a legizmus. Az intellektuális magatartás új változatai | 84 |
A hivatali elit kiválasztása és az irodalmi vizsgák rendszere | |
A mandarinok | |
A bürokratikus ethosz. Vallás és művészet | 94 |
A szavak ösvénye és a tettek folyosója (frakcióharcok és az írástudók) | 100 |
Történelmi helyzetek és intellektuális típusok | 106 |
A GÖRÖG POLISZ | |
Két korszak határán. az arisztoktatikus értékrend pluralizálódása és a türannisz | 118 |
A polisz kiformálódása és a magánszemély színre lépése | |
A demiurgosz, a rapszódosz és a költő | 121 |
Hésziodosz. A próféták és a poéták | 127 |
Szolón és az intellektuális magatartás új dimenziói | |
A "bölcs" és a tevékeny ember | 139 |
A pitagoreusok és a korporatív szellem | 142 |
A politikai rezignáció és az intellektuális magatartás új formái | 150 |
A periklészi demokrácia valósága és illuzorikus tudata | 157 |
Az intellektuális funkciók elkülönülése és díjazása | 168 |
A szofizmus és a görög felvilágosodás | |
A görög műveltség szerkezeti jellemzői | 176 |
Vita a "politiké techné" taníthatóságáról | |
A szellemi munka professzionalizálódása | 180 |
Az utak elválnak: a késői szofizmus. Törvény, erőszak, személyiség | 189 |
Vita a szofistákról. Megalapozatlan analógiák: | |
A szabadon lebegő értelmiségiek | |
A "totalitariánus" eszmény előfutárai | 193 |
Az öntudat szabadsága és a szókratészi dilemma | 196 |
A politikus és a moralista. Időtlenített értékek és az örök értelmiség ideáltípusa | 205 |
Arisztotelész és a hellén kultúra | 210 |
AZ ÉRTELMISÉGI HIVATÁSCSOPORTOK KIALAKULÁSA. A KLERIKUSOK ÉS A TALÁR ARISZTOKRÁCIÁJA. A KÖZÉPKORI EGYETEMEK | 219 |
A keresztény kultúra kezdetei és szervezete | |
Az íráskultúra hanyatlása és megújulása | 220 |
Az intellektuális élet megújulásának okai és tünetei | 232 |
A klerikus szó jelentésváltozása. Clericus mens, scolaris mens | 239 |
A feudális állam megerősödése | |
A kancellária, a kincstár és a jogtudó értelmiség | 249 |
Kanonisták, dekretálisok. A jogtudomány szekularizálásának kísérlete | 255 |
Lovagi kultúra, lovagi költészet. A keresztény kultúra laicizálódása | 260 |
Vagánsok és goliárdok. A XII. századi diákvárosok forgataga és a "tekergők rendje" | 265 |
Az arab kultúra hatása, Az első orvosegyetemek | 276 |
A középkori Babilon s annak "szentjei": Abélard | 279 |
A katolicizmus megújulási kísérletei. A skolasztika gondolatdombjai és a tudományok | 282 |
Universitas magistrorum et scholarium | 295 |
"A tudás megzabolázhatatlansága" | 303 |
Még egyszer a klerikus fogalmáról. A pap, a világi klerikus és az iskolamester | 306 |
A felépítménysíkok és az organikus értelmiség | 315 |
A középkori értelmiség szakmai kategóriái és céh jellegű tömörülései | 316 |
AZ ITÁLIAI RENESZÁNSZ ÉS A MODERN POLGÁRI ÉRTELMISÉG PREHISTORIKUMA | 327 |
Popolo minuto és popolo grasso | |
Az itáliai városköztársaságok és a signoriák | 328 |
Petrarca és a respublica litteraria | 343 |
Homo literatus, humanista titkárok és diplomaták | 362 |
A Mediciek. A művelt dilettáns, a műpártoló nagyúr | 376 |
A humanista elit és az itáliai reneszánsz kultúra szerkezete | 384 |
Az adományozó-építtető, a megrendelő és a műgyűjtő | |
A kézműipari tevékenység és a művészi alkotómunka elkülönülése | 388 |
A tudós-művész és a művészet funkcióváltása | 396 |
A céhkeretek felbomlása | |
A művészek társadalmi státusának módosulása | 404 |
Udvari ember - udvari értelmiség | 415 |
Az udvari értelmiség és a homo politicus | 430 |
Művészi eszmény és a világ poklai | |
Ariosto, Castiglione, Machiavelli | 447 |
Manierista elit: magány, titkosság, kétely | 453 |
Jegyzetek | 467 |
Névmutató | 555 |