Fejezetek az egykori mezőváros Fadd történetéből az őskortól napjainkig

Előszó

A mai Tolna megye területe kedvező életfeltételeket biztosított a történelem előtti idők emberének. Számos vízfolyás a Sió, a Kapós, a Koppány, a Sárvíz, a Duna, de elsősorban a Duna partja alkalmas feltételeket biztosítottak a letelepedésre. A Duna ártereinek erdői, vizei és a bennük élő nagy számú hal, madár- és vadállomány, a magasabb térszínek dúsfüvű rétjei és legelői, valamint a nádasok védelmét biztosító búvóhelyei csábították ide a letelepülőket. Fadd községet a letelepülő lakosság a Duna teraszperemén hozta létre. A település közelében fekvő mezővárosok Paks és Tolna, valamint a településen keresztül haladó római és középkori úthálózat nagymértékben befolyásolta a község fejlődési ütemét és egyben bekapcsolta a térség gazdasági vérkeringésébe. Az előkerülő nagyszámú és gazdag kőkori, bronzkori, kelta-kori, római, népvándorlás és r honfoglalás-kori, avar és Árpád-kori régészeti lelet és feltárás, a középkori oklevelek, adólajtsromok és jószágösszeírások a település történelmi múltba visszanyúló voltát mutatják. Az első hiteles adat a községről Szent Istvánnak 1002-ben a veszprémvölgyi apácarend részére kiadott görög nyelvű alapítólevele. A község középkori és újkori története során a veszprémvölgyi apácákon kívül birtokosok voltak még a cisztercita apácák, a tihanyi apátság, a székesfehérvári Szent János lovagrend, a veszprémi egyház, a székesfehérvári káptalan, a dunaföldvári apátság, valamint a Petróvszky-család, a Balogh-család, az Abaffy-család, a Festetics-család és a Bartal-család. A település 1419-ben már oppidiumként, mint némi kiváltsággal rendelkező mezőváros volt. A település megsínylette a római provincia, a tatár, és a török hódoltság évszázadait. A község 1686-tól 1700-ig lakatlan volt. Az 1700. évi országos dicalis összeírásban kilenc telkes jobbágyot említett. Az első telepesek elűzött református magyarok voltak, akik Tolnáról érkeztek a községbe. A betelepülők 1700 és 1750 között több fázisban érkeztek. 1767-ben 208 családot írtak össze Faddon, de 1848-ban már 4131 volt a lakosság száma. Vissza