Fejezetek A Világ Regionális Földtanából

Tartalom

ELŐSZÓ 9
1. BEVEZETŐ GONDOLATOK:
A LEMEZTEKTONIKAI ELMÉLET ÉS A GEOSZINKLINÁLISOK TANA (Balla Zoltán) 11
2. A PREKAMBIUMI KONTINENTÁLIS KÉREG KIALAKULÁSA (Gaál Gábor) 15
2.1 Összefoglalás 15
2.2 Mélyköpeny-konvekció és tektonikai ciklusok 17
2.3 A proterozóos főkontinensek rekonstrukciója 19
2.4 Ó-proterozóos tektonika 24
2.5 Következtetések 26
3. EURÓPA (Gaál Gábor) 27
3.1 Európa magja: a Balti-pajzs fejlődése 27
3.11 A 2,5-2,0 milliárd éves Archaikumi-provincia proterozóos fejlődéstörténete és metallogéniája 27
3.12 Szvekofenniai-provincia 31
3.13 Ó-proterozóos varratövek és az Archaikumi-provincia szvekofenniai deformációja 36
3.2 Finnország (Suomi, Suomen, Tasavalta) (Molnár Béla) 37
3.3 Izland gejzírjei és egyes hidrotermális területei (Scheuer Gyula) 48
3.31 Földtani áttekintés 48
3.32 Hidrogeológiai viszonyok 50
3.33 Egyes hidroterma előfordulások ismertetése 50
3.4 Belgium földtana (Molnár Béla) 57
3.5 Németország földtana (Molnár Béla) 68
3.6 Lengyelország földtani felépítése és fejlődése (Molnár Béla-Müller Pál) 81
3.7 Spanyolország földtana (Korpás László) 89
3.8 Szigetív vulkánosság a Földközi-tenger térségében (Gyarmati Pál) 94
3.9 Az Észak-Erdélyi szigethegységek és a Pannon-medence alaphegysége (Kalmár
János) 98
3.91 Az Erdélyi-középhegység (Muntii Apuseni) északi területre 98
3.92 A Szamos-platform metamorf szigethegységei 101
3.93 A Szilágy-medence szigethegységei 105
3.94 Szerkezeti megfigyelések 109
3.10 Az Erdélyi-középhegység földtani felépítése és fejlődéstörténete (Molnár Béla) 110
3.101 Észak-Erdélyi-középhegység 112
3.102 Dél-Erdélyi-középhegység 120
3.103 Az Erdélyi-középhegység fejlődéstörténete 124
3.104 A hegység morfológiai fejlődéstörténete 125
3.11 A Romániai K-i Kárpátok földtani felépítése és fejlődéstörténete (a K-i Kárpátok tektonikája és kőzetrétegtana) (Molnár Béla) 126
3.111 Vázlat 126
3.112 A Közép-Kelet-Kárpáti takarórendszer 127
3.113 A Kelet-európai-platform 138
3.114 Románia további platformjai 138
3.115 A K-i Kárpátok olaj és gáz területei. A szénhidrogének felhalmozódásának általános feltételei 139
3.12 A Déli-Kárpátok földtani felépítése és fejlődéstörténete (Molnár Béla) 141
3121 Földtani felépítés 141
3.122 Dunai nagyszerkezeti egység (Danubikum) 142
3.123 A Szörényi (Severin) nagyszerkezeti egység 144
3.124 Géta nagyszerkezeti egység (Getikum) 145
3.125 Banatitos magmatizmus
3.126 Harmadidőszaki poszttektonikus képződmények 147
3.127 A Déli-Kárpátok fejlődéstörténete 148
313 Bulgária földtani felépítése (Szónoky Miklós) 149
3.14 Korzika földtana (Csutak Máté)
3.15 Délkelet-Európa (Keleti Alp-Kárpát-Balkán-Dinarid) érclelőhelyei és metallogéniája (Zelenka Tibor) 161
3.151 A fő lemeztektonikai egységek metallogéniai jellemzése 161
3.152 Délkelet-Európa érctelepei 163
4.ÁZSIA 167
4.1 A Kaukázus földtani felépítése és metallogéniája (Zelenka Tibor) 167
4.2 A Földközi-tenger keleti térségének földtana. Izrael (Zelenka Tibor) 171
4.21 Izrael földtana 177
4.3 Irán földtana (Komlóssy György) 180
4.31 Irán földtanának rövid összefoglalása 180
4.32 Irán földtani fejlődéstörténete 185
4.33 Irán endogén metallogenezise (Gyarmati Pál) 188
4.4 Törökország földtana (Molnár Béla) 192
4.5 A Bajkál-tó kialakulása cs jellemzése (Ballá Zoltán) 198
5. AFRIKA 201
5.1 Egyiptom földtana (Molnár Béla) 201
5.11 Az ország morfológiai helyzete 201
5.12 Egyiptom földtani képződményei (rétegtana) 203
5.13 Egyiptom vízföldtani viszonyai 207
5.14 A vízkutatás és -feltárás eddigi eredményei 211
5.2 Tunézia földtanának rövid áttekintése szénhidrogén-földtani szempontok kiemelésével (Csicsely György) 215
5.21 Tunézia jelenleg ismert fontosabb szénhidrogén tárolói: 233
5.22 Perspektivikusnak ítélt területek, képződmények 233
5.3 Líbia földtanának vázlata (Dudich Endre) 234
5.31 Líbia vízföldtana - és terve (Molnár Béla) 238
5.4 Nyugat-Afrika földtana és ásványvagyona (Vörös István) 245
5.41 Földtani felépítés 245
5.42 Ásványi nyersanyagok 246
5.43 Az egyes országok jelentősebb nyersanyag termelési adatai 247
5.5 Mozambik és a környező területekkel való kapcsolatainak földtana (Puskás
Zuárd) 251
5.51 Általános földtani áttekintés 251
5.52 A Zimbabwe Kraton 251
5.53 A Mozambik övezet 254
5.6 Afrika déli részének földtana (Gaál Gábor) 265
6. AMERIKA 269
6.1 A Kanadai-pajzs földtani felépítése és fejlődéstörténete (Szederkényi Tibor) 269
6.11 A Kanadai-pajzs idős archai és proterozóos képződményei 269
6.12 A Kanadai-pajzs fiatalabb paleo-mezozóos képződményei 274
6.2 Szigetív vulkánosság a Karib régióban (Gyarmati Pál) 276
6.3 A Szent András-törés (Brezsnyánszky Károly) 277
6.4 Sziklás-hegység (Szentgyörgyi Károly) 279
6.41 A belső medencék Egyesült Államok-beli földtani vázlata 279
6.5 Mexikó földtana és fejlődéstörténete (Komlóssy György) 282
6.51 Sierra Madre Orientál (a Keleti Sierra Madre) 283
6.52 Sierra Madre Occidental (a Nyugati Sierra Madre) 283
6.53 Sonorai medencék és vonulatok 283
6.54 Kaliforniai-félsziget (Alsó-Kalifornia) 283
6.55 Sierra Madre del Sur (a Déli Sierra Madre) 284
6.56 A Mexikói-öböl parti síksága (Gulf of Mexico: Coastal Plain) 284
6.57 Yukatán-félsziget 286
6.58 Transzmexikói vulkáni öv (Trans-Mexico Volcanic Belt) 286
6.59 Mexikó szerkezetének kialakulása, a térség földtani fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatai 286
6.6 A permi Capitan zátony a Guadalupe-hegységben (Texas - Egyesült Államok) (Haas János) 290
6.61 Bevezetés 290
6.62 Földrajzi helyzet 290
6.63 Ősföldrajzi helyzet, földtani felépítés 291
6.64 A mai és az ősi zátonyok általános üledékképződési modellje 294
6.65 A Capitan zátonyrendszer fáciesegységei 296
6.7 Dél-Florida - Szedimentológiai laboratórium a természetben (Haas János) 300
6.71 Bevezetés 300
6.72 Földrajzi helyzet 301
6.73 Földtani felépítés 302
6.74 Környezeti egységek 302
6.75 Mangrove lápvidék az Evcrglades peremén 303
6.76 A Floridai-öböl szárazföldperemi lagúnája 304
6.77 Belső self 307
6.78 Part menti sekély, iszaplapályos öv 307
6.79 Foltzátonyok 307
6.710 Mészhomokos öv 307
6.711 Keményfelszínek 308
6.712 Selfperemi zátonyok 308
6.713 Gyakorlati jelentőség 310
6.8 Kuba fejlődéstörténeti és szerkezeti rekonstrukciója (Korpás László) 311
6.81 Kuba helyzete a Karib régióban 311
6.82 Kuba fejlődéstörténete és szerkezetalakulása 314
6.83 Összefoglalás 321
6.9 A Chilei és az Argentin Andok fejlődéstörténete (Molnár Béla) 322
6.91 Bevezetés 322
6.92 Felépítés - fejlődéstörténet 322
6.93 Az első a kambriumtól a felső-devonig tartó, Farmáciai tektonikai ciklushoz köthető szakasz 323
6.94 A felső-paleozóos Gondwana tektonikus ciklus 329
6.95 Mezo-kainozóos tektonikai ciklus 329
6.96 Összefoglalás 341
7. ÚJ-ZÉLAND (Szederkényi Tibor) 345
7.1 Új-Zéland regionális földtana 345
7.2 A vulkáni eredetű kőzetek eloszlása Új-Zéland északi-szigetén és a mai
vulkanizmus 358
7.3 A Wairakei geotermikus mező és erőmű 358
7.4 Új-Zéland déli-szigetének vulkanizmusa 362
8. A VILÁG BAUXIT-POTENCIÁLJÁNAK KÉRDÉSEI (Vörös István) 369
8.1 Dél-Vietnam bauxit-potenciálja 369
8.11 Bauxitföldtani ismertetés 369
8.12 Az eddig elvégzett dél-vietnami bauxitkutatások 370
8.13 Felderítő fázisú kutatás 370
8.14 Előzetes fázisú kutatás 371
8.15 A Tan Raj-i kutatás újraértékelése 375
8.16 Az újraértékelés jelentősége 376
8.2 A Világ alumíniumiparának fejlődése és nyersanyagbázisa 377
8.21 Az alumíniumipar nyersanyaga 377
8.3 Az alumíniumipar fő sajátosságai 379
8.31 Vertikális felépítésű 379
8.32 A nyersanyag és feldolgozásának területi kapcsolata: 380
8.4 A bauxitbányászat és az elsődleges fémalumínium termelése az elmúlt 25 év alatt 380
8.5 Az alumíniumipar környezetszennyezése 382
IRODALOM 385

Témakörök