Előszó
Az új évezred kezdetére a globalizáció a Föld államait, országait és népeit kölcsönös, de aszimmetrikus függőség szálaival kapcsolja egybe, egy belsőleg ellentmondásos és fragmentált egészbe,...
Tovább
Előszó
Az új évezred kezdetére a globalizáció a Föld államait, országait és népeit kölcsönös, de aszimmetrikus függőség szálaival kapcsolja egybe, egy belsőleg ellentmondásos és fragmentált egészbe, korunk világgazdaságába. E világméretű folyamat különböző előjellel és mértékben érinti az egyes részeket, melyek kapcsolatai ellentmondásokkal, rejtett és nyílt konfliktusokkal terheltek. Napjainkban a világgazdaság egymást kölcsönösen feltételező alkotóelemeinek elkülönült érdekei a világméretekben megfigyelhető, de regionálisan szerveződő nemzetközi integrációs szervezetekben manifesztálódnak. A globalizált világgazdaság, az integrációk és az államok kapcsolatrendszerében a konfrontáció megelőzésének, a konfliktusok kezelésének egyetlen módja az alapvető érdekazonosságot, Földünk jövőjének biztosítását szolgáló nemzetközi együttműködés.
A könyv hármas tagoltságú egységét az egyes részek műfajbeli sajátosságai, reményeink szerint, nem csorbítják.
Az első fejezet, amely a világgazdaság témakörét tárgyalja hagyományos elemző-szintetizáló, teoretikus és empirikus kérdéseket egyaránt felölelő rész. A fejezet lényegében a centrum-periféria viszony paradigmája alapján mutatja be a világgazdaság genezisét, fejlődéstörténetét, annak releváns szakaszait és azokat az alapvető strukturális változásokat, amelyek a kezdetleges merkantil világtól ívelnek át napjaink multipoláris világgazdaságáig.
A második fejezet, mint címe is elárulja, kísérlet a nemzetközi regionális gazdasági integráció napjainkig kevésbé kidolgozott általános társadalom (integráció) földrajzi körvonalainak felvázolására. Ennek megfelelően a hagyományos, kidolgozott kérdéseken túl kiemelten az integrációk és a világgazdaság térszerkezete változásának kölcsönhatását elemzi.
A harmadik rész keretében a nemzetközi regionális együttműködés egyes elméleti kérdései, az európai és azon belül is a kárpát-medencei regionalizmus sajátosságai kerülnek bemutatásra. A határmenti régiók/térségek együttműködésének lehetőségeit és korlátait Dél-Dunántúl konkrét példáján elemzi az anyag, bemutatva - mintegy esettanulmányt - a Duna-Dráva-Száva Eurorégiót és felvázol más eurorégiós elgondolásokat, tervezeteket is.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal