Fejezetek a szervezetelemzés és szervezetfejlesztés témaköréből

Előszó

Széles körben elfogadott az a felismerés, hogy a jelentős módosulások sora a vállalatok, gazdasági ágazatok, sőt nép-(nemzet) gazdaságok működési feltételeiben, továbbá azok magas dinamikája változást követel a vállalati, rendszer struktúrájában is. Csakhogy a rendszer mely elemeinek és miképpen kell megváltoznia? Melyek a struktúrát alkotó kapcsolatrendszert meghatározó tényezők és miképpen fejtik ki hatásukat?
Amikor a szervező vagy a vezető válaszolni próbál ezekre a kérdésekre számos nehézséggel találkozik:
a) Napjainkban a vállalatvezetés érdemi fejlesztésére ható nyomás java része a külső környezetből származik. Igaz ez akkor is, ha a magyar vállalatok egy részéig a külső nyomás csak bizonyos kiegyenlítők közvetítésével jut el, mert a kiegyenlítő rendszer részben pontosan érzékeli, részben csak átmenetileg képes és hajlandó mérsékelni a környezeti hatások erejét. Gazdaságirányítási rendszerünk típusa ugyanis ellentmond a hermetizálás, elszigetelés túlzásainak.
A vállalati rendszer hatékonyságát - hosszabb távon - tehát az determinálja, hogy mennyire képes politikai, gazdasági, jogi, emberi, technológiai, szervezési erőforrásait adekvát módon strukturálni a környezeti követelmények szerint.
Rendkívüli hatása ellenére a szervezés- vezetéselmélet nagymértékben elhanyagolta, figyelmen kívül hagyta a környezet tanulmányozását. Általános érvényűnek szánt útmutatások, minden helyzetben alkalmazható vezetési koncepciók és módszerek domináltak. A környezetet hagyományosan vagy adottnak tételezik fel, vagy egyszerűen nem vesznek róla tudomás. Elméletileg nem integrálják a szervezés- és vezetéselméletbe. Egyszerű, "normális" helyzetben a vállalatvezetés működni tud ilyen elméleti segítség nélkül is, múltbeli tapasztalatai kielégítően eligazítják.
A jelenlegi komplex és magas változékonyságú környezetben azonban ilyen kirívó mulasztás hosszú ideig nem viselhető el.
b) A struktúra adaptációjában jelentkező nehézségek második csoportját azoknak a remélt eredményeknek az elmaradása okozta, amelyeket a gyakorlatban a széleskörű számítógépesítéstől, a kvantitatív módszerek (matematika, formális-logika) alkalmazásától, az elméletben az általános rendszerelmélettől és a kibernetikától - mint integrált, interdiszciplináris szervezetelmélettől - vártak a 60-as években. Vissza