1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fejezetek a rácjárások történetéből

Az úgynevezett Vajdaság kihasításának elhallgatott titkai és borzalmai (1268-1868)/Bemutató kötet

Szerző
Lektor
Szekszárd
Kiadó: Szerzői magánkiadás
Kiadás helye: Szekszárd
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 424 oldal
Sorozatcím: Lángoló temetők
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN: 978-86-9123-690-8
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A bizánci császárság török bekebelezése után, a 15. században a rácok/szerbek mindinkább beszivárogtak az országnak mindaddig teljesen magyarlakta délvidékére, vagyis a mai „Vajdaság"-ba. Amikor aztán, Mohács után egy tucat nyugat-dunántúli magyar főúr Habsburg Ferdinándot ellenkirállyá tette meg, az Osztrák Ház fölbérelt egy Fekete Iván nevű betyárvezért, aki a bejött rácokkal megszállta az egész Dél-Alföldet. Közben a mind északabbra törő török hadak is, a csatlós rácokkal együtt rombolták-rabolták az országot, gyötörték annak megmaradt népét. Pedig Nándorfehérvár, a legnagyobb magyar végvár, a dén harangszóval emlékezetessé tett 1456-os győzelem hősei jórészt éppen ennek, a most pusztulásra ítélt tájnak a szülöttei.
Száz évvel később elesett Temesvár, majd újabb százötven évig terjedően hadszíntérré lesz az egész Alföld, amelynek az őslakosságát jobbára ki is pusztítják. A 18. század elejére, amikor elűzik a török hadakat és betelepítik a rácok újabb áradatát, Európa egyik... Tovább

Fülszöveg

A bizánci császárság török bekebelezése után, a 15. században a rácok/szerbek mindinkább beszivárogtak az országnak mindaddig teljesen magyarlakta délvidékére, vagyis a mai „Vajdaság"-ba. Amikor aztán, Mohács után egy tucat nyugat-dunántúli magyar főúr Habsburg Ferdinándot ellenkirállyá tette meg, az Osztrák Ház fölbérelt egy Fekete Iván nevű betyárvezért, aki a bejött rácokkal megszállta az egész Dél-Alföldet. Közben a mind északabbra törő török hadak is, a csatlós rácokkal együtt rombolták-rabolták az országot, gyötörték annak megmaradt népét. Pedig Nándorfehérvár, a legnagyobb magyar végvár, a dén harangszóval emlékezetessé tett 1456-os győzelem hősei jórészt éppen ennek, a most pusztulásra ítélt tájnak a szülöttei.
Száz évvel később elesett Temesvár, majd újabb százötven évig terjedően hadszíntérré lesz az egész Alföld, amelynek az őslakosságát jobbára ki is pusztítják. A 18. század elejére, amikor elűzik a török hadakat és betelepítik a rácok újabb áradatát, Európa egyik legtermékenyebb vidéke már csak elmocsarasodott, elnéptelenedett pusztaság. A mindig a győztessel tartó rácság közben átnyergelt a német oldalára és átmentette a hatalmát is. Majd folytatta kegyetlen harcát az elmagyartalanított terület kisajátításáért, a betelepítő Csernovicstól (1690) a „Szerbiai Hercegséget" kikiáltó Sztratimirovicsékig (1848). Végelemzésben tehát, az egész trianoni összeomlás a Hunyadi Mátyás ellen lázadó, helyette Habsburg királyt választó, öntelt magyar főnemességre vezethető vissza, így jutunk el Mohácsig - és 2004. december 5-ig.
Mi tehát ma a Vajdaságnak is nevezett Délvidék? Tovatűnő, törökverő meseország, ha csak tisztes távolból hallunk róla - de magyarverő durva szerb világ annak, aki még ott él. A középkori magyar birodalom szíve ez, az Árpádok ősi földje, amelyre a rác jövevények csak a török terjeszkedés és a Habsburgok betelepítési törekvéseinek a meglovagolásának köszönhetően nyomulhattak be, a kiirtott bennszülött lakosság helyére. S vérgőzös indulatok, hihetetlen szélsőségek hazája e föld, mintha csak nem is Európában lenne. Talán nincs is ott. A tervbe vett könyvsorozat e bemutató kötete tehát azt a - sokszor visszataszítóan - igaz történelmet mutatja be, amit ezidáig nem lehetett. A következetes oknyomozás útján született tanulmányok olyan új történelmi tényeket tárnak elénk, amelyeket nemcsak a feledés pora vagy a közöny pókhálós fátyla takar, de még ma is erős ellenérzésekbe ütköznek.
Hétpecsétes titkok, ismeretlen történeti források tárulnak itt föl: új múltat tárva az Olvasó elé. Rejtegetett rejtélyekre, idegrázó borzalmakra derül fény. Végül, olyasmire vállalkozik a szerző, amire még senki: a területi viták igazságos megoldására, úgy általában - egyetemes kulccsal. A könyv forrásértékű munka, melynek elolvasása után nemcsak a szakavatott, de a kevésbé hozzáértő Olvasó is meg fogja kockáztatni történelemképének az újravázolását. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 11
ELŐSZÓ A BEMUTATÓ KÖTETHEZ 13
BEVEZETŐ 15
I. A rácság térhódítása Magyarországon 27
A tisztogató rác háborúk kora 28
A rác térhódítás színeváltozása 32
A „prebégök" hódító igényeinek első jelei 36
Magyarhonból „rác országot csinálni"...? 40
Az első rácjárások Magyarországon 43
A magyarok első nagy elvándorlásai 47
Magyar világvége a Dél-Alföldön 50
II. Csernovics Arzén nagy rác kivándorlása 55
„Már nem szabad bírnotok ezt a földet 56
A rácság „vérben úszó" magyar gyarmata 59
Amikor Buda még Rácországhoz tartozott 62
Terepelőkészítés északon - fönt is, lent is 65
„Új-Izráel, Isten által kiválasztott vezére" 68
A mesebeli „Janopolje avagy Rácország" 71
Hol is legyen az új „Rácország"...? 74
III. Az eltitkolt gyarmatosítás örvényében 77
A rácság nagy átállásának megrendezése 78
A rácországi törökirtás következményei 81
Rácország véres kény szerkitelepítése 84
S ha Csernovics „odanyújtja a fejét"...? 87
A gyarmatosítási igények lemeztelenedése 90
A rác gyarmatosítók menekült-álcája 93
IV. Garasaninék alattomos hadüzenete 97
„Kossuth le akarta igázni a rácokat"...? 98
Az 1848/49-es Alvidék nemzetiségi képe 102
Az 1848-as rácság valós délvidéki arányai 106
A rácországi kormány titkos lázítása 110
Az 1848-as rác szakadár lázadás valódi oka 114
Lázadó „Rác Athén" - Ópétörvárad romjain 118
V. Egy áltudományos babona szétfoszlása 121
Új-vidéki gyarmatokból - Új-Rácország 122
A rác hadüzenet zavaros kikézbesítése 125
A sajtótörténeti tények tanúbizonysága 129
„Ez az egész magánértekezlet mese" 133
„Nagy a szája, mint Rácország!..." 136
„Önök mától szerbeknek neveztetnek"...? 139
Mit is jelent Ugorszkában szerbnek lenni...? 143
VI. Akkor „Szenttamásra vittek" minket 147
Bácsszenttamás '48-as történeti háttere 148
Szenttamás az árulás béklyóiban 152
A hazugság szerteágazó hínárjában 156
A szenttamási magyarirtás húsvéti kudarca 160
Kimenekültek-e siralomházukból a magyarok? 163
A menekülést eleve meggátló körülményekről 165
VII. A '48-as Bácsszenttamás véres titkai 169
DÉLVIDÉKI IDŐGÉP - 1848 JÚLIUSA 170
A bácsszenttamási rácjárás koronatanúi 170
„Mi is, mi is Magyarország voltunk" 175
A hiteles tanúvallomások összevetése 179
A szenttamási magyarirtás bizonyítása 183
VIII. A föllebentett fátylak mögött 189
„Mint a nyulakat, lelövöldözni őket az utcán..." 190
Mennyi is volt „a rajtavesztett magyar"...? 193
Legalább kétezer polgári áldozat 196
Eltitkolt szenttamási szakadárok nyomában 200
Egy tökéletes népirtás utolsó simításai 203
Bácsszenttamás a történelem viharában 207
IX. A hírhedt Rácerőd „megdicsőítése" 211
Egy német katonatiszt „színlelt segítsége" 212
„Ki éltét félti, kerüljön el minket" 215
Egy '48-as haláltábor belső világa 218
A „rácvédő" bálvány megkörösztölése 221
Az állítólagos első szenttamási csatában 224
„Éjszaka jön, százötven éves éj" 227
Bácsszenttamás '48-as Koponyahegye 230
X. Rácvédők a történelem süllyesztőjében 233
„Szenttamás fölött fekete volt az éj..." 234
Az istenített szenttamási bálvány-mű 236
Rácerőd „hőseinek" helye a történelemben 239
„Borod vérrel van keverve!" 242
A magyar szabadságharc kezdetei 245
„Azt a kutya istenét - a magyarnak"...! 248
Magyardarabolás Szenttamástól Trianonig 252
Magyarország az, ami megmarad belőle! 256
XI. „Hunnia nyög letiporva..." 259
A Kossuth-legenda kielemzése 260
Ki lehetett volna egyezni a szakadárokkal? 263
Thim József „meghazudtolja" Kossuthot 266
Mi lesz a „bátor rác karok kardjaival" ? 270
Egy „fogadatlan prókátor" pörújrafölvétele 274
Védőbeszéd, az utolsó szó jogán 278
A Kossuth-legenda oknyomozó cáfolata 282
XII. Történelmi elégtételt Kossuth népének! 285
BÁCSSZENTTAMÁS KETTŐS TORNYA (1848/49) 286
A rágalmazás ördögi következményei 287
„Csakis a bátor rác karok kardjaival..." 290
„És az elfoglalt földeket testvérileg elosztják..." 293
A rácság magyar elnyomásának légvára 296
Nyílt levél a történelemhamisítónak 300
„Az erőszak önmagában nem létezik..." 303
XIII. A területi igazságszolgáltatás alapjai 307
A keletkezési elv - status quo omnia 308
A néprajzi elv történeti változata 310
Elejét kell venni a népirtásoknak! 313
Ha igazságot vetünk, békét aratunk 316
A honfoglalói jogfolytonosság esetei 319
A keletkezési terület meghatározása 322
Aki nem emberséges, az nem is igazságos 325
XIV. Végszóba bújtatott búcsúzás 329
Készülj csak föl, ember - mindenre! 330
Az egyetemes nemzeti és népi jogok 333
A népirtó történetírás elvetemültsége 336
Akik az ördögnek dolgoznak 339
A harmadik évezred jövőképe 342
A honrablás történetírói megközelítése 345
Maletin Gyura és Brasnyó Ignác békéje 347
FÜGGELÉK 351
I. DÉLVIDÉK TÖRTÉNETI HELYNÉVTÁRA 353
II. POROSODÓ NEGYVENNYOLCAS KÚTFŐINKBŐL 370
III. EGY LETILTOTT BESZÉLGETÉS (2004) 393
IV. FÖLHASZNÁLT MŰVEK ÉS FORRÁSOK 398
V. HELYNÉV-, SZEMÉLYNÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 408
VI. A TÉRKÉPMELLÉKLETEK MAGYARÁZATA 419

Délvidéki S. Atilla

Délvidéki S. Atilla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Délvidéki S. Atilla könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem