Fejezetek a nemzetközi közgazdaságtanból

Tartalom

I. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok tiszta elmélete 1.
1. A tiszta elmélet tárgya és vizsgálati feltételei 1.
2. A komparatív előnyök elemzése és a kereskedelemből származó haszon 3.
2.1. Adam Smith és az abszolút előnyökre épülő kereskedelem 3.
2.2. Dávid Ricardo a komparatív előnyökről és hátrányokról 4.
2.2.1. Ricardo kereskedelmi modellje 4.
2.2.2. A kereskedelemből származó előnyök 6.
2.3. A termelési lehetőségek görbéje 7.
2.3.1. A lineáris transzformációs görbék 8.
2.3.2. Konkáv transzformációs görbék 9.
2.3.3. A konvex transzformációs görbék 10.
2.4. A termelési lehetőségek görbéje és a külkereskedelem 11.
2.4.1. Specializáció és külkereskedelem állandó alternatív költségek esetén 11.
2.4.2. A növekvő költségek esete 13.
2.4.3. A növekvő volumenhozadékok és a külkereskedelem 15.
3. A termelési feltételek hatása a külkereskedelemre 17.
3.1. Termelési függvények és transzformációs görbék 18.
3.1.1. Az állandó volumenhozadék esete 18.
3.1.1.1. A termelési feltételek 18.
3.1.1.2. A boxdiagram 20.
3.1.1.3. A transzformációs görbe levezetése 22.
3.1.2. Nem lineáris termelési függvények 24.
3.2. A komparatív előnyök és hátrányok okai 24.
3.2.1. Komparatív előnyök a neoklasszikus elméletben 25.
3.2.2. A Ricardo-hipotézis 27.
3.2.3. A Heckscher-Ohlin hipotézis 30.
3.2.3.1. A hipotézis lényege 30.
3.2.3.2. Tényezőárarányok és termékárarányok 32.
3.2.3.3. Komparatív előnyök és külkereskedelmi hátrányok 33.
3.2.4. A Leontief-paradoxon és a "neo-faktor" elméletek 35.
3.3. A kereskedelem visszahatása a tényezőárakra és a belső jövedelemelosztásra 37.
3.3.1. A tényezőárarányok kiegyenlítődése 37.
3.3.2. A tényezőárak abszolút kiegyenlítődése 40.
3.3.3. Létezik-e valóságos tendencia a tényezőárak kiegyenlítődésére? 41.
3.3.4. Az egymást helyettesítő részpiacok 43.
3.3.5. A nemzetközi kereskedelem hatása a belső jövedelemelosztásra 44.
4. A keresleti tényezők, cserearányok és az általános egyensúly a nemzetközi kereskedelemben 45.
4.1. A keresleti tényezők bekapcsolása a modellbe 45.
4.1.1. Az egyéni és a közösségi közömbösségi görbék 45.
4.1.2. A jövedelemelosztás változásainak hatása a közösségi közömbösségi térképre 46.
4.1.3. A közösségi közömbösségi görbék használhatóságának feltételei 47.
4.2. Termelési szerkezet és társadalmi össszhaszon autarchiában valamint
külkereskedelem esetén 48.
4.2.1. Egyensúly autarchiában, növekvő alternatív költségek esetén 48.
4.2.2. A külkereskedelem alapja és a társadalmi összhaszon emelkedése
növekvő alternatív költségek esetén 50.
4.2.3. A kis ország esete 51.
4.2.4. A fogyasztói preferenciák különbségein alapuló külkereskedelem 53.
4.3. Az ajánlati görbék és a nemzetközi cserearányok 54.
4.3.2. Az ajánlati görbék 54.
4.3.2. Az egyensúlyi cserearány a nemzetközi kereskedelemben 56.
4.3.3. A munkamegosztásból származó előnyök elosztása nemzetközi szinten 58.
4.3.4. Cserearánymutatók sok termék esetén 60.
4.4. A termelés, a fogyasztás és a külkereskedelem általános egyensúlya 61.
4.4.1. A kereskedelmi közömbösségi görbék 61.
4.4.2. Az ajánlati görbe levezetése 63.
4.4.3. Az általános egyensúly 65.
II. Nemzetközi vállalati versenystratégiák 68.
1. Nagyvállalati Exportstratégiák 71.
1.1. Az export révén elérni kívánt vállalati célok 71.
1.2. A vállalat növekedési célja és az export 71.
1.3. A termék mint versenytényező 75.
1.4. Az export mint keresletbővítési lehetőség 79.
1.5. Nemzetközi verseny és termékdifferenciáció 81.
1.5.1. Piaci struktúra és termékdifferenciáció 81.
1.5.2. Az eladók közvetlen előnyei 83.
1.5.3. Közvetlen vevői előnyök 85.
1.5.4. A helyettesíthetőség szerepe a versenyerők szabályozásában 85.
1.6. Rivalizálás vertikális minőségjavítás révén 88.
1.7. Horizontális termékváltoztatási verseny 90.
1.8. Innovációs termékstratégia 92.
1.9. Differenciált termékek és árak 96.
2. A termékdifferenciáció szerepe a világkereskedelemben 98.
3. Költség és külpiaci versenyképesség 102.
3.1. A növekvő skálahozadék kihasználása 103.
3.2. Olcsó erőforrások révén szerezhető költségelőnyök 106.
3.2.1. Olcsó munkaerő a nemzetközi versenyben 106.
3.2.2. Olcsó inputok megszerzése 107.
4. Nemzetközi árstratégiák 108.
4.1. Dömpingkalkuláció 108.
4.2. Árdiszkrimináció monopolisztikus versenyeben 110.
4.3. Árstratégia új termékek bevezetésekor 112.
4.4. Árképzés költségelőnyt kihasználó stratégiánál 114/a.
5. Működőtőke-export 117.
5.1. Tipizálás a vállalati tevékenységhez kapcsolódás alapján 118.
5.2. A külpiaci értékesítést támogató direktberuházások 119.
5.3. Marketing okokból történő célpiaci termelés 120.
5.4. Magas szállítási költségek 120.
5.5. Vámterhek által motivált célpiaci direktberuházás 122.
5.6. A termelés hatékonyságának a növelését célzó direktberuházások 124.
5.7. Az olcsó inputok monopolizációját célzó tőkekivitel 126.
5.8. Az oligöpolisztikus piaci struktúrából következő direktinvesztíciók 127.
6. A transznacionális vállalatok jellemzői 128.
6.1. A műszaki, technológiai rés (technological gap) 129.
6.2. A termékciklus elmélet 130.
6.3. A speciális vállalati előnyök meglétének szükségessége 135.
III. A nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának fő tényezői 138.
1. A nemzetközi fizetési mérleg fogalma 138.
2. A fizetési mérleg egyensúlyban tartásának gazdaságpolitikai céljairól 141.
3. A pénzügyi rendszerek szerepe a mérlegegyensúly létrejöttében 142.
3.1. A hatékony devizapiacon alapuló nemzetközi pénzügyi kapcsolatok 143.
3.2. Az aranystandard-modell 147.
3.3. Az aranydeviza-standard modell 151.
3.4. A menedzselt lebegtetés 154.
4. A fizetési mérleg egyensúlyának elaszticitási megközelítése 154.
5. A jövedelemváltozások hatása az egyensúlyra 160.
6. A belső felhasználás alakulásának hatása az egyensúlyra 165.
7. A fizetési mérleg monetáris megközelítése 167.
7.1. A Bretton Woods-i rendszer néhány tanulsága 168.
7.2. Lebegő árfolyam: az alapmodell működése 170.
7.3. A fizetési mérleg monetáris megközelítése 172.
7.3.1. A fizetési mérleg mint monetáris jelenség 173.
7.3.2. A stabil pénzkeresleti függvény feltételezése 175.
7.3.3. A fizetési mérleg alakulása mint állományok alkalmazkodásának folyamata 177.
7.3.4. A leértékelés hatásai monetáris felfogásban 180.
7.5. A monetáris megközelítés érvényessége fejletlen tőkepiac esetén 181.
7.6. Az árfolyam monetáris megközelítése 184.
7.7. A külkereskedelmi forgalomba kerülő és nem kerülő áruk megkülönböztetésén alapuló modell 186.
7.7.1. A Salter diagram 186.
7.7.2. A modell speciális esete: struktúrális merevség és árrugalmatlanság 189.
7.7.3. A fizetési mérleg monetáris megközelítése és a kéttermékes modell feltételrendszerei közötti alapvető eltérés 190.
Irodalomjegyzék 192.

Témakörök