Fejezetek a magyar leíró hangtanból (dedikált példány)

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Bolla Kálmán: Fejezetek a magyar leíró hangtanból (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	347 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-2628-X
Megjegyzés:	Az egyik szerző és szerkesztő, Bolla Kálmán által dedikált példány. Fekete-fehér fotókkal és illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

I. Tanulmánykötetünk az MTA Nyelvtudományi Intézetében túlnyomó részben az 1972-1975 között végzett leíró hangtani kutatásokból született. E kutatások végső célkitűzése egy kísérleti-fonetikai megalapozottságú, rendszeres leíró magyar hangtani monográfia elkészítése. Ennek hiányát már hosszabb ideje érzi nemcsak a hazai nyelvtudomány, hanem a magyar nyelv iránt érdeklődő külföldi szakemberek is tőlünk várják a kor színvonalának megfelelő hangtani szintézist. Sajnos, a feltételek huzamosabb időn keresztül nem kedveztek a hazai fonetika előrehaladásának, minek következtében egyre nőtt a lemaradásunk a nemzetközi fejlődéstől. Történt ez egy olyan szakaszban, amikor a tudomány előrehaladása hihetetlenül felgyorsult. Fischer-Jörgensen jegyezte meg 1957-ben az oslói VIII. Nemzetközi Nyelvészkongresszuson azt, hogy a fonetika a II. világháborút követő években többet haladt, mint az azt megelőző évezredben. Az MTA Elnökségének határozata nyomán 1971-től jelentős változás következett be, nevezetesen elkezdődött és befejezés előtt áll a Nyelvtudományi Intézet kísérleti-fonetikai laboratóriumának rekonstrukciója. A korszerű vizsgálóeszközök birtokában már hozzákezdhettünk a magyar beszédfolyamat sokoldalú vizsgálatához, a hangrendszer egzakt leírásához szükséges kísérletek és mérések elvégzéséhez. Előbb azonban egy sor elméleti kérdésben kellett közelebb hozni az álláspontokat a kutatók között, kialakítani egy elfogadható közös szaktudományos szemléletet, mérési technológiákat kellett kidolgozni, a vizsgálati módszerekben kellett egyetértésre jutnunk stb. stb. Most kellett megteremteni az ún. „team"-munka feltételeit, a műszaki és természettudományos szakemberekkel való együttműködést és kooperációt a nyelvészeti fonetikai kutatásokban. Mindezt mentegetőzésül és nem dicsekvésképpen kellett elmondanom ahhoz, hogy e kötet olvasói jobban megértsék nehézségeinket, hogy fejlődési folyamatában, külső és belső összefüggéseiben s meghatározottságában lássák eredményeinket, hiányosságainkat.
II. A magyar leíró hangtani kutatásainkat hét témakörben terveztük úgy, hogy először néhány alapvető elméleti kérdést tisztázunk, befejezzük a fonetika tudománytörténeti leírását, majd a laboratóriumi bázis kifejlesztésétől függően a beszédhang artikulációs, akusztikus, percepciós és funkcionális szempontú vizsgálatát végezzük el. Vissza

Fülszöveg

A nyelvtudomány fejlődése időről időre szükségessé teszi a nyelv hangalakjának, a beszédfolyamat hangszerkezetének behatóbb vizsgálatát. A tanulmánykötet az MTA Nyelvtudományi Intézetének fonetikai osztályán 1971-1976 között végzett kutatások eredményeit tartalmazza.
Az egyes tanulmányok szerzői foglalkoznak a nyelvészeti fonetika szakrendszeréről kialakult elképzeléssel, a magyar beszédhangok és a beszédintonáció fonetikus elemzésére javasolt jelkészlet és lejegyzésmód ismertetésével; tárgyalják a magyar beszédhangállomány akusztikus jellemzőit, a beszéd megértésének sajátosságait, a helyes és hibás ejtésváltozatokat, a magyar nyelv fonémarendszerét. A Magyar hangalbum 47 tablón a beszédhangok főbb képzési és hangzásbeli jellemzőit mutatja be. A kötet a fonetika tudománytörténeti áttekintésével zárul.
A szűkebb értelemben vett szakfonetikai kérdéseket a szerzők igyekeztek általános összefüggéseikben bemutatni és kitekintést nyitni az újabb külföldi szakirodalomra is. A... Tovább

Tartalom

Bevezetés (Bolla Kálmán) 9
A leíró hangtan vázlata (Bolla Kálmán) 13
A fonetikus írás problémái (Bolla Kálmán) 25
A beszédfolyamat hangzáshű lejegyzésének értelmezése 26
Az IPA alkalmazása a magyar beszédhangok fonetikus írására 28
A beszédintonáció fonetikus jelölése 35
Irodalom 51
Akusztikai alapfogalmak (Kassai Ilona) VV 53
Bevezetés 53
Fizikai akusztika 53
A hangforrás (53) - A hangrezgés paraméterei (54) - A hangrezgés fajtái: tiszta rezgés,
összetett rezgés (55) - Zenei hang, zönge és zörej (55) - A hangszínkép (spektrum) (56)
- A rezonancia-jelenség (57) - A formáns (57) - Hangforrás és rezonátor kapcsolata a
beszédben (58)
Szubjektív akusztika 59
Szubjektív hangjellemzők (59) - Összefüggés a hanginger és a hangérzet tulajdonságai
között (59) - Alapfrekvencia és hangmagasság (59) - Hangerő és hangosság (62) -
Energiaeloszlás és hangszín (63) - Fizikai és észlelt időtartam (64) - A Weber-
Fechner-törvény (65)
Irodalom 66
A levegőnyomás szerepe a hangképzésben (Szende Tamás) 67
A levegőáram nyomásviszonyai 67
A légrezgés nyomásviszonyai 68
Irodalom 69
A magyar beszédhangok akusztikai elemzésének kérdései (Vértes o. András) 71
Bevezetés 71
Az elemzés célja (71)
A magánhangzók 73
Az alaphang frekvenciája (74) - A férfi- és a női hang színképe (75) - A formánsok
intenzitása (76) - A hangszínkép változása egy hang ejtésén belül (77)- A formáns
szélessége (78) - A hangkörnyezet hatása (79) - Az illabiális palatálisok (80) - A
labiális palatálisok (84) - A veláris hangzók (87)
A mássalhangzók 91
A zárhangok (94) - A réshangok (97) - Az affrikáták (103) - A pergő hang (107) - A
laterális: [l] (108) - Az orrhangú mássalhangzók (108)
Irodalom 112
A magyar beszédhangok időtartam viszonyai (Kassai Ilona) 115
Bevezetés 115
A magyar beszédhangok időtartamát befolyásoló tényezők és hatásuk 120
A magánhangzók (120) - A mássalhangzók (125)
A magyar beszédhangok időtartam viszonyai 129
Hangsúlyos magánhangzók (131) - Hangsúlytalan magánhangzók (133) - Mássalhangzók (136)
A magyar beszédhangok időtartamadatait tartalmazó táblázatok 141
Irodalom 154
Az artikuláció akusztikus vetülete (Vértes O. András) 155
Az artikuláció és az akusztikum kapcsolata 155
A magánhangzók 156
A mássalhangzók 157
A képzés módja (157) - A képzés helye (160)
Szupraszegmentális tényezők 162
Irodalom 163
Magyar hangalbum (Bolla Kálmán) 165
A hangalbum mint a fonetikai kutatás és leírás sajátos eszköze 165
Vizsgálati eszközeink és módszereink 166
Röntgenográfia (166) - Labiográfia (168) - Palatográfia (169) - Lingvográfia (170)
- Oszcillográfia (171) - Spektrográful (172)
A magyar beszédhangok artikulációs és akusztikus diagramjai 172-173 lapok között
Irodalom 173
A beszéd megértése (Pauka Károly) 175
Bevezetés 175
A beszéd megértésének fogalma, mibenléte (175) - A beszédmegértés folyamata (179)
Az emberi fül működése, a beszédhangok felfogására vonatkozó elméletek 181
A hanganalízis általános modellje (183)
A hallási rendszer felépítése és működése 186
A beszéd időadatainak feldolgozása. Sajátos hallásjelenségek szerepe a beszédpercepcióban 208
Az akusztikai jeltől a fonémáig. A fonémaazonosítás és -megkülönböztetés 215
A beszédmegértés elemi egységei. A nyelvi elemek valószínűségi mutatói és ezek felhasználása a beszédmegértésben 221
A gyermek beszédmegértési képességének fejlődése 224
Irodalom 227
A mai magyar nyelv fonémái (Szende Tamás) 233
A fonéma fogalmáról általában 233
A fonémakérdés mai állása. Az „elvont'9 fonéma definíciói (233) - A fonémakonstitúció a
hangképzés függvényében (240) - A hangtulajdonság és a hangszubsztancia (fonéma)
(242) - A fonéma mint egy rendszer eleme (246) - Fonéma és variáns (248)
A magyar fonémaállomány 250
Tudománytörténeti előzmények (250) - A magyar beszédhangok fonemikus megítélésének
fontosabb tisztázatlan kérdései (253) - Két magánhangzó-rendszer (257) - A magyar
fonémák és a beszédhangok állománya a fő variánsokkal (258) - A magyar fonémák mint
megkülönböztető jegyek nyalábjai (258)
Irodalom : 264
Az élőbeszéd hibáiról (Gósy Mária) 267
A hangadás hibái 268
A hangképzés hibái 269
A hangkapcsolódások ejtésének hibái 279
A közlésegység hangos megjelenítésének hibái 280
Irodalom 282
A magyar leíró hangtan története az újgrammatikusoktól 1945-ig (Vértes o.
András) 283
Az előzményekről 283
Új módszerek, elméleti törekvések 284
A kísérleti fonetika és a fonológia (284) - A hangok csoportosítása (286) - Egyes
hangoknak s a hangok egy-egy csoportjának leírása (287) - A hangok kapcsolódása; a
szótag (289) - Szupraszegmentális tényezők (290) - A hangok esztétikai értékelése
(293) - A helyes ejtés kérdései (294) - A beszéd zavarai (296) - A hangjelölés (297)
Irodalom 298