Fejezetek a közgyűjtemények és a könyvkiadás történetéből

Fülszöveg

A két nagy egységre tagolódó kötet a 19. század második felétől a 20. század ötvenes-hatvanas éveiig mintegy száz esztendő művelődéstörténeti eseményeibe enged bepillantást. A kötet első részében mindenekelőtt a magyarországi közgyűjtemények történetével ismerkedhetünk meg. Terjedelmes tanulmány tekinti át a magyar közgyűjteményi rendszer kialakulását és fejlődését a 19-20. századfordulótól 1918-ig, illetve a létrejött közgyűjtemények működését a Monarchia felbomlását követő öt évben. Majd képet kapunk arról, hogy miként és milyen feltételekkel, milyen társadalmi támogatottsággal, illetve állami segítséggel jöttek létre, majd szilárdultak meg közgyűjteményeink. Egy másik írás magán és közgyűjteményeinknek a második világháború alatti, majd az utáni sorsát tárja elénk. Az előbbieken túl a fejezet más tanulmányai is figyelemreméltó ismeretekkel gazdagítanak bennünket. Megtudjuk például, milyen keretek között működtek a köz- és magánalapítványok. Miközben két múzeumi szervezet (Váci Múzeumi Egyesület, miskolci Hermán Ottó Múzeum) működésének konkrétumait is figyelemmel kísérhetjük, megismerjük a felügyeleti szervek ténykedését is. S a hazai könyvtárügyről szólva a szerző dokumentálva cáfolja azt a téveszmét, hogy a korszerű nyilvános közkönyvtár fogalmát legkorábban Szabó Ervin vetette fel. A kötet második részébe a kiadókról, nyomdákról, nyomdászokról és könyvkereskedőkről szóló tanulmányok kerültek. Közülük több írás foglalkozik a Franklin Társulattal, ezen belül is a Társulatnak irodalmunk néhány jeles személyiségéhez fűződő kapcsolatával. A legfontosabb kapcsolattörténeti tanulmány Gyulai Pálnak a Társulat életében játszott, kiemelkedően jelentős szerepét mutatja be, melyből egyebek között megtudhatjuk, miként hatott vissza a Társulat működésére az a körülmény, hogy Gyulai egyidejűleg fontos pozíciót töltött be a Kisfaludy Társaságnál, az Akadémiánál, továbbá az, hogy évtizedeken át szerkesztője volt a kor nevezetes tudományos és irodalmi folyóiratának, az Akadémia támogatásával megjelentetett Budapesti Szemlének. Külön tanulmányok foglalkoznak az akadémiai könyvkiadás korai történetével, a két világháború közötti tőke- és könyvkivitel kérdéseivel, Tevan Andor könyvkiadói működésével, valamint Tevan és Kner Imre nem mindig felhőtlen viszonyával. Vissza