Fejezetek a kárpátaljai ruszinok XVIII. századi történetéből (ukrán nyelvű)

Előszó

Fejezetek a kárpátaljai ruszinok XVIII. századi történetéből.
Művelődéstörténeti és nyelvészeti tanulmányok. - Ungvár, 2000.

Az elmúlt évtized társadalomtudományi kutatásaiban Európa-szerte egyre nagyobb figyelem fordult a XVIII. század vizsgálata felé. Az érdeklődés részben összefügg azzal, hogy a török Magyarországról történt kiűzését követően Európa határai keletebbre tolódtak, s a század folyamán a földrész népessége megduplázódott. A kutatók különös figyelme kapcsolatba hozható azzal is, hogy a XVIII. századot még nem jellemezte a századunkból jól ismert nemzeti önzés és türelmetlenség, az egészségtelen nacionalizmus, az állami törekvések sem hatották át oly mértékben az egyén életét, mint azt a XX. századból ismerjük. A XVIII. században még háborítatlanul élnek a hagyományos közösségek, a hagyományos normarendszerek, de a század utolsó harmada elhozta a közösségre, hitre épülő korszak végét, helyt adva az individualizmusnak.
A Rákóczi-szabadságharcot követően hosszú békekorszak köszönt a Magyar Királyság alattvalóira is. Az elszegényedés, a pusztulás, a népességcsökkenés tendenciáját a népesség stabilizálódása, majd számszerű gyarapodása követte Magyarországon. A Kárpát-medence lakossága demográfiailag kiegyenlítődik. A török hódítás során elpusztult területek reorganizációjában részt vesznek a ruszinok is, létrehozva bácskai, szerémségi kolóniáikat. A XVIII. század a siker százada az ország minden lakója számára.
A XVIII. századi késő-feudális Magyarországot ismert társadalmi, etnikai, nyelvi és vallási tagoltság jellemezte. A ruszinok ebben az időben Máramaros, Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén és Sáros megyékben tömbökben éltek, Szatmár, Szabolcs, Bihar, Borsod, Abaúj, Gömör, Szepes és Bács vármegyékben pedig szórványokban.
A kötet tanulmányai a magyarországi ruszinok egyház- és művelődéstörténetéről, nyelvfejlődéséről szólnak. A kötet jól érzékelteti, hogy a vizsgált korszakban az egyház még közvetlenül átfogta az iskolát, a tudományt és művészeteket is. A Kelet és Nyugat érintkezési pontjain létrejött görög katolikus egyház két soknemzetiségű országból, Lengyelországból és Magyarországról, terjedt el a világon. Vissza