1.059.310

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fejezetek a gyógyszerkémiából

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 424 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 312 példányban, 58 fekete-fehér ábrával és két kihajtható melléklettel. Tankönyvi száma: J6-856.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Közismert igazság, hogy a gyógyszerkutatással foglalkozó preparatív kémikus tevékenysége nem fejeződik be a hatékony molekula szintézisével. Az ilyen molekula gyógyszerré fejlesztésének hosszú és... Tovább

Előszó

Közismert igazság, hogy a gyógyszerkutatással foglalkozó preparatív kémikus tevékenysége nem fejeződik be a hatékony molekula szintézisével. Az ilyen molekula gyógyszerré fejlesztésének hosszú és nehéz útján együtt kell működnie farmakológussal, bakteriológussal, parazitológussal, gyógyszertechnológussal, orvossal, félüzemi és üzemi gyártást végző mérnökkel, s kapcsolatba kerülhet még fiziko-kémikussal, matematikussal, biokémikussal, immunológussal, toxikológussal, ipari és szabadalmi jogásszal stb. Egy hatalmas gépezetnek, a gyógyszergyártás szükségletei által parancsolóan előírt munkacsoportnak szerény tagjaként végzi nehéz, de izgalmas, szép munkáját. A "Fejezetek a gyógyszerkémiából" című jegyzettel vegyészmérnök-hallgatóinknak olyan ismeretanyagot kívánunk adni, mely a leendő munkájukhoz elengedhetetlen gondolatcseréhez feltétlenül szükséges.
A gyógyszerkutatás multidiszciplináris jellegű. Amint a "team"- ban dolgozó szakember-gárda teljességre nem törekvő felsorolásából is kiderül, eredményes műveléséhez igen sok tudomány terület, köztük határterületi tudományterület ismeretanyagára van szükség. Lehetetlen azt kívánni, hogy mindezeket specialista módjára ismerje a vegyész, vagy akárcsak azt Is, hogy legalább a kommunikáció abc-jét egyetlen jegyzetben nyújtsuk át. Erre nincs is szükség, mert kapcsolódhatunk a "Gyógyszerkutatási módszerek", "Farmakológia és toxikológia", "Gyógyszer és növényvédőszer készítmények technológiája", és még számos kitűnő színvonalú választható és kötelező tárgy Ismeretanyagához.
A jegyzetben annyi anatómiai, biokémiai és farmakológiai Ismeretet adunk csak, amennyi az új tananyagnak a korábbiakkal történő kapcsolásához általában Is tanácsos.
A hatás módjára, a hatás-szerkezet összefüggéseire vonatkozó mondanivalónkat hatástani csoportosításban adjuk elő. Helyet kaptak a jegyzetben olyan fejezetek is, melyek a hatásos molekula gyorsabb megtalálásához segítő elveket, ill. módszereket ismertetik. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. AZ IDEGRENDSZERRE HATÓ GYÓGYSZEREK 5
1.1 A központi idegrendszer és gyógyszerei 5
1.1.1 Általános érzéstelenítők 14
1.1.2 Fájdalomcsillapítók 17
1.1.2.1 Természetes eredetű fájdalomcsillapítók 19
1.1.2.2 Félszintetikus kábító-fájdalomcsillapítók 21
1.1.2.3 Szintetikus kábító-fájdalomcsillapítók 27
1.1.3 Altatók 38
1.1.3.1 Barbitunsaw származékok 41
1.1.3.2 Dioxo-piperidin-származékok 45
1.1.3.3 Uretánok, savamidok, savureidek 46
1.1.4 Antiepileptikumok 48
1.1.5 Trankvillánsok 52
1.1.5.1 Major trankvillánsok 53
1.1.5.2 Minir trankvillánsok 61
1.1.6 Lázcsillapítók 68
1.1.7 Légző-és érmozgató-központ-izgatók 76
1.1.8 Pszichostimulánsók 80
1.1.9 Pszichoenergetikumok 83
1.2 A vegetatív idegrendszer és gyógyszerei 88
1.2.1 Ganglionokra ható szerek 95
1.2.1.1 Ganglion -izgatók 95
1.2.1.2 Ganglion-bénítok 95
1.2.2 A paraszimpatikus rendszerre ható szerek 98
1.2.2.1 Paraszimpatikus izgatók
1.2.2.1.1 Direkt paraszimpatomimetikumok 99
1.2.2.1.2 Indirekt paraszimpatomimetikumok 103
1.2.2.2 Paraszimpatikus bénítók 109
1.2.3 A szimpatikus rendszerre ható szerek 119
1.2.3.1 Szimpatikus izgatók 125
1.2.3.2 Szimpatikus bénítók (Szimpatolitikumok) 125
1.3 A perifériás idegekre ható szerek 130
1.3.1 Helyi érzéstelenítők 130
1.3.2 Mozgató végkészülékek bénítói 146
2. A VÉRRE ÉS A VÉRKERINGÉSI RENDSZERRE HATÓ SZEREK 151
2.1 A vérre és vérképzésre ható szerek 152
2.1.1 A vérképzésre ható szerek 152
2.1.2 A véralvadásra ható szerek 153
2.1.2.1 Véralvadás-gyorsítók 154
2.1.2.2 Vér olvadás -gátlók 156
2.1.2.3 A fibrinbontó rendszerre ható szerek 158
2.2 A szívre és a véredényekre ható szerek 159
2.2.1 A szívre és a véredényekre ható andrenerg szerek 162
2.2.1.1 Szimpatikus izgatók 163
2.2.1.1.1 - Szimpatomimetikumok 163
2.2.1.1.2 - Szimpatomimetikumok 165
2.2.1.2 Szimpatikus bénítók 166
2.2.1.2.1 - Szimpatolitikumok 167
2.2.1.2.2 - Szimpatolitikumok 168
2.2.2 A szívre és az érrendszere ható xantin-származékok 171
2.2.3 A szívizomzatra ható szerek 172
2.2.4 A szív ritmuszavaraira ható szerek 176
2.2.5 Értágitók 178
2.2.5.1 Vérnyomás csökkentők 180
2.2.5.1.1 Kvaterner ammónium-sók 181
2.2.5.1.2 Hidrozino-ftalazinok 181
2.2.5.1.3 Rauwoifia-alkaloidok 182
2.2.5.1.4 Veratrum-alkaloidok 184
2.2.5.1.5 Guanidin származékok 184
2.2.5.1.6 Egyéb vérnyomáscsökkentők 185
2.2.5.2 Helyi értágítók 186
2.2.5.3 Az arterioszklerózis gyógyszerei 189
2.2.6 Vérnyomás-növelő szerek 191
3. A VIZELETKTVÁLASZTÓ-RENDSZERRE HATÓ SZEREK 193
3.1 Xantin-, pirimidin- és triazin-származékok 196
3.2 Szerves higany-vegyületek 197
3.3 Szulfonamidok 198
3.3.1 Karboanhidráz bénítók 198
3.3.2 Tiazid-származékok 200
3.3.3 Egyéb szulfonamid-típusú diuretikumok 202
3.4 Antialdoszteronok (B. 76.o.) 203
3.5 Etakrinsav 205
4. AZ EMÉSZTŐRENDSZERRE HATÓ SZEREK 206
4.1 Emésztést elősegítő szerek 208
4.2 Hánytatók, hányáscsillapítók 211
4.3 Hashajtók 213
5. A LÉGZŐSZERVEKRE HATÓ SZEREK 215
6. HORMONOK 218
6.1 Az aminosav-, peptid-, és proteo-hormonok 231
6.1.1 A hipotalamusz "releasing11 hormonjai 231
6.1.1.1 A TSH-releasing hormon 231
6.1.1.2 A LH illi FSH-releasing hormon 232
6.1.1.3 A STH-releasing hormon 233
6.1.1.4 Egyéb hipotalamusz hormonok 233
6.1.2 A hipofízis peptid- illetve proteohormonjai 234
6.1.2.1 A tireotrop hormon 235
6.1.2.2 Gonadotrop hormonok 236
6.1.2.3 Szomatotrop hormon 238
6.1.2.4 Iipotrop hormon 240
6.1.2.5 Az adrenokortikotrop hormon 241
6.1.2.6 A melnocita sitmuláló hormon 243
6.1.2. 7 Az oxitocin 243
6.1.2.8 A vazopresszin 244
6.1.3 A pankreasz szigetszövetének peptid hormonjai 246
6.1.3.1 Az inzulin 246
6.1.3.2 A glukagon 250
6.1.3.3 Orális antidiabetikumok 251
6.1.4 A pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy hormonok 255
6.1.4.1 A tironinok 256
6.1.4.2 Pajzsmirigyre ható szerek 259
6.1.4.3 Parathormon 260
6.1.4.4 Tirokalcitonin 260
6.1.5 A mellékvese velőállományának hormonjai 261
6.1.5.1 Az adrenalin 262
6.1.6 Szöveti hormonok 265
6.1.6.1 Az idegrendszeri átvezető (továbbító) anyagok 255
6.1.6.2 A gyomor és béltraktus hormonjai 268
6.1.6.3 Az angiotenzin és plazmakininek 270
6.1.6.4 Egyéb szöveti proteo-hormonok 273
6.2 Szteroid hormonok 273
6.2.1 Női nemi hormonok 275
6.2.1.1 Ösztrogének 275
6.2.1.2 Progesztogének 279
6.2.2 Férfi nemi hormonok 281
6.2.3 Mellékvese-kéreg hormonok 283
6.2.3.1 Mineralo-kortikoidok 284
6.2.3.2 Gliko-kortikoidok 285
6.2.4 Fizológiástól eltérő célra alkalmazott szteroid származékok 287
6.2.4.1 Antikoncipensek 287
6.2.4.2 Antiösztrogének, antiandrogének 289
6.2.4.3 Anabolikumok 289
6.3 Prosztaglandinok 290
7. ALLERGIA-ELLENI SZEREK 292
8. KEMOTERÁPIÁS SZEREK 297
8.1 Baktérium-ellenes gyógyszerek 298
8.1.1 Aktiv halogén-tartalmú vegyületek 302
8.1.2 Kvaterner ammónium- és foszfónium-vegyületek 302
8.1.3 Fenol- és szalicilsav-származékok 304
8.1.4 Higany-vegyületek 304
8.1.5 Arzén-vegyületek 306
8.1.6 Antimon vegyületek 307
8.1.7 Szulfonamidok 308
8.1.8 Szulfonok 318
8.1.9 Nitrofuránok 319
8.1.10 Nalidixsav- és rokonvegyületek 320
8.1.11 Micobaktérium ellenes karbonsavszármazékok 322
8.1.12 Micobaktérium ellenes tiokarbamidok 323
8.1.13 Micobaktérium ellenes etilindiamin-származékok 324
8.1.14 Antibiotikumok 325
8.1.14.1 - Laktám antibiotikumok 325
8.1.14.2 Aminoglikozid antibiotikumok 329
8.1.14.3 Tetraciklinek 330
8.1.14.4 Klorocid 331
8.1.14.5 Peptid-antibiotikumok 332
8.1.14.6 Lincomycin, D-cikloszerin 333
8.2 Protozoaellenes szerek 334
8.2.1 Plazmodium-ellenes gyógyszerek 335
8.2.2 Toxoplazma-elleni szerek 340
8.2.3 Amobás megbetegedések gyógyszerei 341
8.2.4 Tripanoszoma ellenes szerek 343
8.2.5 Trichomoniozis elleni szerek 345
8.3 Gomba-ellenes szerek 346
8.3.1 Griseofulvin 347
8.3.2 Tioszénsav-származékok 348
8.3.3 Uj antimikotikumok 348
8.3.4 Polién antibiotikumok 349
8.4 Féregűző szerek 349
8.4.1 Trematodás megbetegedések gyógyszerei 350
8.4.2 Cestodás megbetegedések gyógyszerei 352
8.4.3 Nemotodás megbetegedések gyógyszerei 352
8.5 Vírusos megbetegedések gyógyszerei 354
8.6 Rákellenes szerek 359
8.6.1 Alkilezőszerek 361
8. 6.2 Antimetobolitok 364
8. 6.3 Rákellenes antibiotikumok 365
8.6.4 Rákellenes alkaloidok 366
9. FARMAKOKINETIKAI PARAMÉTEREK MÓDOSÍTÁSA
KÉMIAI UTON: A FORMÁLÁS "KÉMIAI MÓDJA" 372
10. MATEMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A
BIOLÓGIAILAG AKTÍV VEGYÜLETEK TERVEZÉSÉBEN 393
10.1 Kvalitatív hatás-szerkezet összefüggése statisztikai vizsgálata 394
10.2 Kvantitatív hatás-szerkezet összefüggések 402
10.3 Vegyületek hatásának előrejelzése számítással 405
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem