Fülszöveg
A gyógyszeranalízis tulajdonképpen a gyógyszerészi kémia szerves részét képezi és az összetett gyógyszeranalitika követelményeinek megfelelően tárgyalja az esetleg már más kollégiumok során tanult vagy csak érintőlegesen említett kémiai, fizikai-kémiai és fizikai módszereket.
A "Fejezetek a gyógyszeranalízis oktatásához" c. jegyzet a "Gyógyszeranalízis" kollégium elméleti előadásain elhangzó anyagot foglalja magában. A fejezetek felölelik az ismeretlen összetételű gyógyszerek vizsgálatának menetét, a legfontosabb gyógyszerül használt vegyület-csoportok általános minőségi és mennyiségi vizsgálatát, valamint a modern gyógyszeranalitikában egyre elterjedtebben alkalmazott megoszlásos, kromatográfiás módszereket. A fejezetek számozásánál a bevezetőben lerögzített beosztáshoz ragaszkodtam és ezért a jegyzet a második fejezettel kezdődik. A hiányzó első fejezet az ismert összetételű gyógyszerek (pl. FoNo-os készítmények stb.) vizsgálata, a gyakorlati előkészítő és a gyakorlatok anyagát,...
Tovább
Fülszöveg
A gyógyszeranalízis tulajdonképpen a gyógyszerészi kémia szerves részét képezi és az összetett gyógyszeranalitika követelményeinek megfelelően tárgyalja az esetleg már más kollégiumok során tanult vagy csak érintőlegesen említett kémiai, fizikai-kémiai és fizikai módszereket.
A "Fejezetek a gyógyszeranalízis oktatásához" c. jegyzet a "Gyógyszeranalízis" kollégium elméleti előadásain elhangzó anyagot foglalja magában. A fejezetek felölelik az ismeretlen összetételű gyógyszerek vizsgálatának menetét, a legfontosabb gyógyszerül használt vegyület-csoportok általános minőségi és mennyiségi vizsgálatát, valamint a modern gyógyszeranalitikában egyre elterjedtebben alkalmazott megoszlásos, kromatográfiás módszereket. A fejezetek számozásánál a bevezetőben lerögzített beosztáshoz ragaszkodtam és ezért a jegyzet a második fejezettel kezdődik. A hiányzó első fejezet az ismert összetételű gyógyszerek (pl. FoNo-os készítmények stb.) vizsgálata, a gyakorlati előkészítő és a gyakorlatok anyagát, az ötödik, a műszeres gyógyszeranalitika pedig a jövőben részben külön kollégium anyagát fogja képezni.
A második és a harmadik fejezet összeállításánál Bauer, - Moll, - Phloudek-Fabini, - Beyrich: "Die Organische Analyse" című könyvére támaszkodtam, de a második fejezetben kis változtatásokkal felhasználtam Vinkler-Lázár: "Útmutató a gyógyszerül gyakrabban használt szerves és szervetlen vegyületek felismerésére" című jegyzetünket is.
A negyedik fejezetet nagyrészt összefoglaló munkák tankönyvek, kézikönyvek, eredeti irodalmak felhasználásával állítottam össze.
A didaktikai szempontok figyelembevételével megkíséreltem az összeállítást úgy elvégezni, hogy a megoszlásos és kromatográfiás módszerek tárgyalása - amely eddig csak elszórtan és részleteiben szerepelt a tananyagban - törésmentesen egy egységes vezérfonal alapján történjen.
Az egyes módszerek között összekötő kapcsokat igyekeztem találni, hogy hallgatóink történeti fejlődésében és dialektikus egységben kapjanak képet ezekről a fontos metodikákról. Kerültem a matematikai formulákat és bonyolult levezetéseket, hiszen a cél elsősorban egy átfogó kép kialakítása és a felhasználás lehetőségeinek megláttatása.
Vissza