Fejér megye története az őskortól a honfoglalásig I/3.

Előszó

Az i. e. VI. századtól kezdve Európa társadalmában átalakulási folyamat figyelhető meg. Ez az átalakulás, amely Kelet-Franciaországtól a Duna mentéig nyomon követhető, vagyonos, vezető rétegek kialakulásával járt. A régészeti leletekben egyre inkább megfigyelhetők a gazdag mellékletekkel, sokszor hatalommal jelölt fejedelmi sírok, gyakran kocsival, lószerszámmal ellátott temetkezések. Mindez a korszak gazdasági fejlődésével magyarázható, amely egyelőre nem köthető határozott népességhez, hanem kor jelenség.
Az erősödő differenciálódás a mai Kelet-Franciaország - Svájc - Délnémet területen, az ÉNY-i Alpok vidékén jelentkezik a leghatározottabban. Ennek a területnek a gazdaságát a Keleti-Alpok vasércének feldolgozása, másrészt kereskedelmi, átmenő forgalma biztosította. A kereskedelmi utak több irányból is érintettek, észak felé haladva. A kereskedők a Földközi-tenger vidékének, közelebbről a görög, majd az etruszk világ import áruival látták el a fenti terület fejedelmi sírjaiba temetkező vagyonos vezetőit. A phokaiai alapítású Massilia (Marseille) volt a legjelentősebb kikötő, átrakodó hely, ahonnan fontos út vezetett északra. A másik út az Alpokon keresztül érkezett az etruszk területről, Észak-Itália felől, ahonnan az etruszk bronzművesség darabjait, de görög árut is szállítottak. Az import áruk hatására alakult ki, a régebbi geometrikus formákat alkalmazó Hallstatti művészet helyett, egy sajátos díszítési stílus, amelyet a régészet az első legnagyobb lelőhelyről elnevezve a VI-V. századtól kezdve már megfigyelhető, hogy a vezető réteg nemzetiségi, törzsi szervezetként válik el környezetétől. Ez a terület ahol etnikumként is jelezhetjük a keltaság kialakulását, eredetét. Vissza