Előszó
Miután hazánk régiségeinek tudós vizsgálói közönségesen úgy vélekedtek, hogy a néhai fáradhatatlan szerző Fejér György által nagy munkával s nem kevesebb költséggel készült Codex Diplomaticus Hungariae, a benne foglalt XL kötethöz képest, nem nyújt annyi hasznot, a mennyit ily roppant munkától méltán lehetne várni; e szomorú tapasztalat okát legtöbben közölök egy alkalmas Tárgymutató nem-létének tulajdonították : a Magyar Tudományos Akadémia; az Oklevél-tan gyarapításán is kellőleg igyekezvén, éber szemeit Pannonhegyére fordította, kegyesen úgy vélekedvén, hogy a benedek-rendi szerzetben ez akadály elhárítására sem kedv sem erő nem fog hiányozni. Hogy a kedv nem hiányzott, bizonyítja a 16 hónap alatt, szünórákban, senkitől nem kényszerítve bevégzett 100 ívnyi mű, mely nyomtatásban harmadrésznyi lett. Volt-e ereje is, vagy inkább, meg lesznek-e erről győződve azok, kiknek használatára e terhes munka föl lett vállalva, kétes kérdés, melyet csak a munka használata közben tapasztalt haszon fog megfejteni.
Kész szívvel hozzá fogván tehát a munkához, a bennünk helyezett bizodalom hálás érzetével, gondosan, mint illett, megvizsgáltuk : melyik módot válaszszuk az elménkben megfordúltak közöl, miután a fent tisztelt Intézet egyet sem szabott elénk, hogy minél kevesebbeknek ne tessünk. Elsőben az egész Tárgymutatót két részre szándékoztunk osztani, úgy hogy egyik része az Egyház, másika a Polgári-társaság dolgait foglalja magában. Amabban meg lettek volna említve elsőben a Római Pápák, kik hazánk viszonyaira bármely, a Codex-ben látható, módon befolyással voltak ; ezeket követték volna Érsekeink Actáikkal együtt; azután következtek volna a Püspökök, s a többi ezeknél alsóbb rendűek állásuk fokai szerint; ezek után jöttek volna az egyházi törvényszékek, büntetések, szertartások, fegyelem, a papság s nép erkölcsi állapota, s több effélék, minden osztályaikat időrendben adva elé. Hasonló módon a Polgári-társaság dolgaiban.
Vissza