1.068.961

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Európai uniós és gazdasági ismeretek

Jövedéki ügyintéző

Szerző

Kiadó: Viva Média Holding
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 160 oldal
Sorozatcím: VIVA vámkönyvtár
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN: 963-7619-69-0
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az 1980-1990-es évek fordulóján a Közösség lényegében három nagy, egymással is összefüggő kihívással találta magát szemben: ez a német újraegyesítés, a keleti bővítés, valamint az EK új világrendben betöltendő szerepének a meghatározása volt.
A gazdasági és monetáris integrációról, valamint a politikai együttműködési területekről két, egymással párhuzamos kormányközi konferencián tanácskoztak a tagállamok képviselői, majd egyévi tárgyalás után sor került az alapító szerződések második érdemi módosítására, sőt, tulajdonképpen az integráció új alapokra helyezésére. A Tizenkettek 1991 decemberében a hollandiai Maastricht városában elfogadták és 1992 februárjában aláírták az Európai Uniós Szerződést vagy más néven a Maastrichti Szerződést, amely 1993. november 1-jén lépett hatályba, és az Európai Uniót három ún. pillérre helyezte. Ezzel az európai integráció szerződéses architektúrája 4 elemre bővült: 1. Európai Uniós Szerződés; 2. EGK Szerződés; 3. ESZÁK Szerződés; 4. Euratom... Tovább

Fülszöveg

Az 1980-1990-es évek fordulóján a Közösség lényegében három nagy, egymással is összefüggő kihívással találta magát szemben: ez a német újraegyesítés, a keleti bővítés, valamint az EK új világrendben betöltendő szerepének a meghatározása volt.
A gazdasági és monetáris integrációról, valamint a politikai együttműködési területekről két, egymással párhuzamos kormányközi konferencián tanácskoztak a tagállamok képviselői, majd egyévi tárgyalás után sor került az alapító szerződések második érdemi módosítására, sőt, tulajdonképpen az integráció új alapokra helyezésére. A Tizenkettek 1991 decemberében a hollandiai Maastricht városában elfogadták és 1992 februárjában aláírták az Európai Uniós Szerződést vagy más néven a Maastrichti Szerződést, amely 1993. november 1-jén lépett hatályba, és az Európai Uniót három ún. pillérre helyezte. Ezzel az európai integráció szerződéses architektúrája 4 elemre bővült: 1. Európai Uniós Szerződés; 2. EGK Szerződés; 3. ESZÁK Szerződés; 4. Euratom Szerződés. A szerződéseket mind az Amszterdami Szerződés, mind pedig a Nizzai Szerződés jelentősen módosította.
Az Európai Uniós Szerződés 1. cikke értelmében: „A Magas Szerződő Felek a jelen Szerződéssel egymás között Európai Uniót hoznak létre. Jelen szerződéssel új szakasz kezdődik abban a folyamatban, amely Európa népei között egyre szorosabb egyesülést hoz létre, ahol a döntéshozatal az állampolgárokhoz a nyilvánosság elvének tiszteletben tartásával és a lehető legközelebbi szinten történik.
Az Unió az Európai Közösségeken alapul, amelyet a jelen Szerződéssel megalkotott politikákkal és együttműködési formákkal egészítenek ki. Az Unió feladata, hogy következetesen és a szolidaritás talaján kiépítse a tagállamok és népeik kapcsolatát." Vissza

Tartalom

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK
BEVEZETÉS 3
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ALAPJAI 3
1. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA 8
A Tanács fő jellemzői 8
A Miniszterek Tanácsa 11
Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) és a Tagállamok állandó képviseletei 12
A Tanács munkacsoportjai 13
Az Európai Unió soros elnöksége 14
A Tanács Főtitkársága 15
Szavazás a Tanácsban 15
A Tanács jogalkotói szerepének alapjai és döntéseinek végrehajtása 19
Ellenőrző kérdések 20
2. AZ EURÓPAI PARLAMENT 21
Az Európai Parlament szerepe 21
Az EP hatáskörei és feladatai 21
Az Európai Parlament összetétele 22
Ellenőrző kérdések 23
3. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 24
Az Európai Bizottság történeti fejlődése 24
A Bizottság jellege és felépítése 26
A bizottsági apparátus belső felépítése 27
A Bizottság együttműködése és egybeépülése a nemzeti kormányzati apparátusokkal 29
A Bizottság működése 29
A Bizottság szerepe és hatásköre 31
Ellenőrző kérdések 39
4. AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA 40
A Bíróság összetétele és működése 40
Ellenőrző kérdések 44
5. AZ EU EGYÉB SZERVEI ÉS INTÉZMÉNYEI 45
A Számvevőszék 45
Az Európai Monetáris Intézet és az Európai Központi Bank 45
AZ Európai Beruházási Bank 46
A Gazdasági és Szociális Bizottság 47
Az Európai Régiók Bizottsága 48
Az Európai Ombudsman 48
Ellenőrző kérdések 49
6. A KÖZÖSSÉGI JOGREND 50
Hatáskörmegosztás az Európai Unió és a tagállamok között 50
Jogalkotás az Európai Közösségben 56
Ellenőrző kérdések 70
7. UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS ÉS ADÓRENDSZER 71
Előzmények 71
A Költségvetés alapelvei 73
A költségvetési eljárás 74
A Költségvetés szerkezete 74
Vámbevételek beszedési és átutalási rendszere 78
Saját Források Tanácsadó Bizottsága 79
A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni harc 80
Kölcsönös Segítségnyújtás 82
Az Agenda 2000 és a saját források jövője 83
Adóharmonizáció 84
A jövedéki adó harmonizációja 86
A jövedéki termékekhez kapcsolódó okmányok 105
Jövedéki Kapcsolattartó Iroda 106
Jövedékre vonatkozó uniós jogszabályok 107
Ellenőrző kérdések 109

GAZDASÁGI ISMERETEK
1. A KÜLKERESKEDELEM ÉS SZABÁLYOZÁSA 113
1.1 DIREKT JELLEGŰ SZABÁLYOZÁS 113
1.2 INDIREKT JELLEGŰ SZABÁLYOZÁS 116
1.2.1 Adó 116
1.2.2 Vám 116
Értékvám 117
Mértékvám 117
Vegyesvám 117
2. INCOTERMS 2000 118
3. FIZETÉSI MÓDOK A KERESKEDELEMBEN 122
3.1 KÉSZPÉNZ 122
3.2 BANKÁTUTALÁS (SZÁMLAPÉNZ) 122
3.3 VÁLTÓ (BILL OF EXCHANGE) 122
3.4 CSEKK 123
3.5 AKKREDITÍV (DOCUMENTARY CREDIT) - OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS 124
3.6 INKASSZÓ (COLLECTION) - BESZEDVÉNY 125
3.7 NYITVASZÁLLÍTÁS (OPEN ACCOUNT) 126
4. ÁRUÜGYLETEK 127
4.1 EGYSZERŰ ÁRUÜGYLETEK 127
4.2 KÜLÖNLEGES KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK 127
4.3 ÁRUKAPCSOLÁSOS ÜGYLETEK 128
4.4 SZOLGÁLTATÁSI ÜGYLETEK 128
4.5 VÁLLALKOZÁSI ÜGYLETEK 128
4.6 SZELLEMI TERMÉKEK, ANYAGI JOGOSULTSÁGOK ÉRTÉKESÍTÉSE 129
5. FOKOZOTTAN ELLENŐRZÖTT TERMÉKEK 130
5.1 TARIFÁLIS VÁMKEDVEZMÉNYEK 130
5.1.1 TQS - Tarifális Kvóták és Megfigyelések Rendszere 130
5.1.2 Preferenciális tarifális intézkedések 130
5.1.2.1 A preferenciális tarifális intézkedések típusai 131
5.1.3 A Tarifális kvóták 131
5.3 FOGYASZTÁSIADÓ-KÖTELES TERMÉKEK 132
5.4 KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ KÖTELES TERMÉKEK 133
5.5 JÖVEDÉKI TERMÉKEK 135
5.5.1 Alkoholmentes italok 135
5.5.2 Erjesztett alkoholos italok 136
5.5.3 Lepárolt alkoholos italok 136
5.5.4 Jövedéki dohánytermékek tarifális felsorolása 137
5.5.5 Jövedéki ásványolajtermékek 137
5.5.6 Vegyileg meghatározott szerves vegyületek 138
5.5.7 A vegyipar termékei közül jövedéki termékek 138
6. PIACVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 139
7. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ENGEDÉLY 140
8. NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI ENGEDÉLY 141
9. MUZEÁLIS ENGEDÉLY 142
9.1 KULTURÁLIS JAVAK KIVITELI ENGEDÉLYEZÉSI FOLYAMATA MAGYARORSZÁGON 142
Engedélyköteles tárgyak 142
9.2 VÉGLEGES KIVITELI TILALOM ALÁ ESŐ KULTURÁLIS TÁRGYAK 142
10. KÁBÍTÓSZER 143
10.1 ALAPVEGYÜLETEK 143
10.2 TERMÉSZETES KÁBÍTÓSZEREK 143
11. VESZÉLYES HULLADÉK 145
11.1 VESZÉLYES HULLADÉKOK KIVITELE 145
12. CITES 146
12.1 TRANZITFORGALOM 147
12.2 SAJÁT FELVEVŐPIAC 147
12.3 HAZAI CITES-FAJOK VÉDELME 147
12.4 A WASHINGTONI EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ HAZAI FAJOK 148
12.5 A CITES-ENGEDÉLY 148
13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ENGEDÉLY 149
14. RENDÉSZETI ENGEDÉLY 150
15. NEMZETKÖZILEG ELLENŐRZÖTT TERMÉKEK 151
16. ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAG ELŐÁLLÍTÁSA, FELHASZNÁLÁSA 155
17. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA 156
IRODALOMJEGYZÉK 158
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem