Fehér-hegységi útiképek

Fülszöveg

Ipolyi Arnold Fehér-hegységi útiképek
A modern magyar történetkutatás egyik megalapozójának, Ipolyi Arnold zohori plébánosnak, besztercebányai, majd nagyváradi püspöknek egyik olvasmányos művét tartja kezében az olvasó. A szöveg, mely 1859-60-ban, Jókaiék Vasárnapi Újság c. képes hetilapjában jelent meg először, könyvként csak most jut el a közönséghez. Ipolyi a korabeli magyar közvélemény által is alig ismert történelmi magyar-morva határvidékről, a Kis-Kárpátok, a Duna, a Morva folyó és a Fehér-Kárpátok déli nyúlványai által körülzárt Búrmezőről vagy Hegyentúlról, Pozsony és Nyitra vármegye hegyentúli járásairól festett pontos, bölcs és eleven történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi képet. A nagy tájat a honfoglalást követő századokban besenyők és székelyek is lakták, később osztrák és anabaptista (habán) németek, horvátok és morvák települtek mind nagyobb számban közéjük, s a lakosság elszlávosodott. Mindazonáltal a „Fehér-hegység" (főleg Zohor, Detrekő és Szakolca) a Bazini... Tovább

Fülszöveg

Ipolyi Arnold Fehér-hegységi útiképek
A modern magyar történetkutatás egyik megalapozójának, Ipolyi Arnold zohori plébánosnak, besztercebányai, majd nagyváradi püspöknek egyik olvasmányos művét tartja kezében az olvasó. A szöveg, mely 1859-60-ban, Jókaiék Vasárnapi Újság c. képes hetilapjában jelent meg először, könyvként csak most jut el a közönséghez. Ipolyi a korabeli magyar közvélemény által is alig ismert történelmi magyar-morva határvidékről, a Kis-Kárpátok, a Duna, a Morva folyó és a Fehér-Kárpátok déli nyúlványai által körülzárt Búrmezőről vagy Hegyentúlról, Pozsony és Nyitra vármegye hegyentúli járásairól festett pontos, bölcs és eleven történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi képet. A nagy tájat a honfoglalást követő századokban besenyők és székelyek is lakták, később osztrák és anabaptista (habán) németek, horvátok és morvák települtek mind nagyobb számban közéjük, s a lakosság elszlávosodott. Mindazonáltal a „Fehér-hegység" (főleg Zohor, Detrekő és Szakolca) a Bazini és Szentgyörgyi grófok, a Pálffy család, a Czoborok és
a történelemből-irodalomból jól ismert Balassi Menyhárt, Bornemisza Péter, Gvadányi József, Ipolyi Arnold, Juhász Gyula szellemi munkásságának színtere, a berencsi vártömlöc pedig a benne egy évig raboskodott négy magyar református prédikátor és evangélikus rektortársuk történelmi emlékhelye.
A könyv megbízható és szórakoztatva oktató történelmi útikalauza lesz minden olvasónak és kirándulónak. Vissza